17 cikk rendezése:
1. cikk / 17 Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető
Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
2. cikk / 17 Bíróság által megítélt kártérítés késedelmi kamatának alapja
Kérdés: A bíróság által megítélt kártérítés bruttó vagy nettó összege lesz az ítéletben szereplő késedelmi kamat alapja?
3. cikk / 17 Munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítés
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítés után?
4. cikk / 17 Kültag jogviszonya
Kérdés: Milyen szabályokat kell figyelembe venni egy betéti társaság kültagjának foglalkoztatása során? Kötelező ténylegesen közreműködnie a társaság tevékenységében?
5. cikk / 17 Maláj állampolgár megbízási jogviszonya
Kérdés: Keletkezik társadalombiztosítási jogviszonya a magyar vállalkozásnál annak a malajziai állampolgárnak, aki megbízási szerződés alapján végez üzletviteli tanácsadást a cégnek Malajziában? A megbízottnak a megbízási díj után kell Malajziában adót, illetve járulékot fizetnie? A malajziai állampolgár Magyarországon nem rendelkezik állandó lakóhellyel, egy évben 183 napnál kevesebbet tartózkodik Magyarországon, az éves megbízási díj meghaladja a 10 000 USD-t, illetve a megbízónak nincs fióktelepe, leányvállalata Malajziában. Mennyiben változtatna a helyzeten az a tény, ha a megbízás teljesítése részben Malajziában, részben Magyarországon történne?
6. cikk / 17 Kiküldetésben lévő munkavállaló közterhei
Kérdés: Helyesen jár el az építőipari tevékenységet végző foglalkoztató azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik Ausztriában dolgoznak évi 183 napot meghaladó kiküldetésben, ahol ezért a cég adószámot igényelt, és megfizeti a személyi jövedelemadót az érintett munkavállalók után? A magyarországi alapbér és a számfejtett napidíj kifizetése itthon történik, valamint Magyarországon kerül sor a társadalombiztosítási közterhek megfizetésére is a személyi alapbér után. A munkavállalók rendelkeznek A1-es nyomtatvánnyal. Hogyan kell eljárni azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik a 183 nap letelte előtt megszüntetik a munkaviszonyukat? Keletkezik pótlólagos bevallási, illetve befizetési kötelezettség ebben az esetben?
7. cikk / 17 Magyar székhelyű kft. külföldi munkavégzése
Kérdés: Be kell jelentkeznie a német adóhatóságnál annak a magyarországi székhelyű kft.-nek, amelyik Németországban vállal építőipari munkát, de ott nincs telephelye, és csak magyar munkavállalókat foglalkoztat? Kell valamilyen közterhet fizetnie külföldön a magyar cégnek vagy a magyar magánszemélyeknek?
8. cikk / 17 Olasz állampolgárságú ügyvezető rezsiköltségei
Kérdés: Terheli-e valamilyen adó- és járulékfizetési kötelezettség egy kft. olasz állampolgárságú ügyvezetője albérletének a cég által megfizetett rezsiköltségét? Az ügyvezető a cég tulajdonában lévő lakásban lakik, így albérleti díjat nem kell fizetnie.
9. cikk / 17 Kiküldött munkavállaló közterhei
Kérdés: Hogyan kell megállapítani az adófizetési kötelezettséget abban az esetben, ha egy magyar cég szerződést köt egy EU-tagállamban bejegyzett külföldi társasággal, amelynek keretében 18 hónapra németországi munkára küldi az egyik alkalmazottját? A munkavállaló havi bruttó munkabére 350 000 forint, a napidíja pedig 85 euró. A társaság havi 500 euróért bérel egy lakást a munkavállalójának, aki havonta egyszer utazik haza.
10. cikk / 17 Kettős állampolgár megbízási díja
Kérdés: Kettős állampolgár (magyar-francia), akinek állandó lakóhelye Párizs, megbízási szerződés keretében fordítói munkát végzett 16 órában, a megbízási díja meghaladja a minimálbér 30 százalékát. Kell-e a jövedelem után tb- és egyéni járulékot fizetni, illetve a kifizetőnek kell-e ehót fizetnie? Biztosítottá válik-e a külföldi Magyarországon amiatt, mert a jövedelme meghaladja a minimálbér 30 százalékát? Van-e szja-levonási kötelezettsége a kifizetőnek?