Többes jogviszonyú ügyvezető járulékai

Kérdés: Mi lesz a járulékfizetés alapja abban az esetben, ha egy többszemélyes kft. egyik ügyvezető tagja heti 20 órás munkaviszonyban közreműködik a cég jövedelemszerző tevékenységében is? Ügyvezetőként elkerülhető a járulékfizetési kötelezettség, tekintettel a munkaviszonyára, valamint arra, hogy a tényleges ügyvezetői tevékenységet a másik tag végzi, aki a társasági szerződés szerint szintén vezető tisztségviselő, és önállóan képviselheti a céget?
Részlet a válaszából: […] ...– mivel nem saját jogú nyugdíjas – biztosított társas vállalkozónak, akit heti 36 órát elérő munkaviszony hiányában havi minimális járulékfizetés terhel. Ebben az esetben, túl azon, hogy munkabére után is meg kell fizetni a közterheket, havonta legalább a minimálbér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 26.

Kft. tagjainak jogviszonya

Kérdés: Be kell jelenteni "35"-ös kódon többes jogviszonyú társas vállalkozóként egy kft. vezető tisztségviselő tagját, aki heti 10 órás munkaszerződés alapján látja el ezt a tevékenységet, és mellette egy kisadózó betéti társaság főállásúként bejelentett tagja? Hogyan kell eljárni a cég másik két vezető tisztségviselő tagja esetében, akik személyesen semmilyen módon nem vesznek részt a társaság vezetésében, jövedelmet nem kapnak, és akik közül az egyik nappali tagozatos egyetemista, a másik pedig főállású kisadózó egy bt.-ben?
Részlet a válaszából: […] ...el, ezért őt kizárólag munkaviszonyban álló biztosítottként kell bejelenteni, és csak ezen a jogcímen keletkezik utána az adó- és járulékfizetési kötelezettség is. Tehát a kft.-ben többes jogviszonyú társas vállalkozóként is [35 kód: társas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 26.

Többes jogviszonyú nyugdíjas vezető tisztségviselő közterhei

Kérdés: Be kell jelenteni minden jogviszonyában azt a saját jogú nyugdíjas személyt, aki heti 40 órás munkaviszonyban egy zrt. elnök-vezérigazgatója, emellett a zrt. kapcsolt vállalkozásának minősülő kft. ügyvezetője, valamint egy szövetkezet ügyvezető elnöke is? A kft.-ben a havi tiszteletdíj összege nem éri el a minimálbér 30 százalékát, a szövetkezetben pedig év végén kap egy minimális összegű tiszteletdíjat.
Részlet a válaszából: […] ...kiegészítő tevékenységet folytatónak kell tekinteni, és utána a Tbj-tv. 36. §-ának (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kell a járulékfizetést teljesíteni. (E kötelezettség attól függetlenül fennáll, hogy a kiegészítő tevékenységet folytató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 24.

Ápolási díjban részesülő cégvezető járulékai

Kérdés: Helyesen jár-e el egy betéti társaság, amely nem fizeti meg a minimumjárulékokat az ápolási díjban részesülő beltagja után, aki a cég vezető tisztségviselője, de a társaság tevékenységében személyesen nem működik közre? A társaság tevékenységét a kültag végzi négyórás munkaviszony keretében.
Részlet a válaszából: […] ...b) pontja, illetve a Tbj-tv. 28. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében nem terheli a vállalkozást a havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség, amennyiben a vállalkozó ápolási díjban részesül, és vállalkozói tevékenységét személyesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 25.

Egyszemélyes kft. tagjának ügyvezetői tevékenysége

Kérdés:

Végezheti munkaviszonyban az ügyvezetői tevékenységet egy egyszemélyes kft. tagja, ha ez a társasági szerződésben is rögzítve van? Amennyiben a társasági szerződés nem rendelkezik az ügyvezetésről, akkor csak tagi jogviszonyban végezhető ez a tevékenység? Hogyan alakul a járulékfizetés a fenti esetekben?

Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 4. §-a d) pontjának 5. alpontja értelmében társas vállalkozónak minősül a kft. olyan természetes személy tagja, aki az ügyvezetést nem munkaviszony keretében látja el. Ebből az előírásból következően a kft. ügyvezetője vagy munkaviszonyban áll, vagy pedig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 11.

Beltag járulékfizetési kötelezettsége végelszámolás esetén

Kérdés: Kell-e járulékot fizetni egy végelszámolás alatt álló betéti társaság beltagja után, aki az eljárás kezdetéig, 2011. július 31-ig biztosított volt a társaságban, és azóta sincs máshol egyéb jogviszonya? A társaságnak a végelszámolás megkezdése óta nincs bevétele.
Részlet a válaszából: […] ...időpontjától a társaságban ténylegesszemélyes közreműködés nem történik, így a társas vállalkozói jogviszonya,valamint utána a járulékfizetési kötelezettség is ekkortól megszűnik [Tbj-tv.4. § d) pont, 10. § (2) bekezdés]. A második esetben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 21.

Német állampolgárságú ügyvezető tagok jogállása

Kérdés: A1-es igazolás birtokában mentesül-e egy kft. a német állampolgárságú ügyvezető tagja után a minimumjárulék-fizetési kötelezettség alól?
Részlet a válaszából: […] ...továbbá ezt a tényt A1-es igazolással igazolnitudják, akkor Magyarországon nem minősülnek biztosítottnak, és nem keletkezikutánuk járulékfizetési kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 27.

Végelszámoló beltag jogállása

Kérdés: Mi a helyes eljárás az alábbi esetben? Egy betéti társaság végelszámolás alatt áll. A végelszámoló a bt. beltagja, máshol munkaviszonyban nem áll, jövedelme nincs. A végelszámolás kezdőnapját megelőző nappal az APEH által adott felvilágosítás alapján kijelentették őt a cégből, mivel tevékenység már nem folyt, és a beltag jövedelmet nem kapott. A beltag azóta megfizeti a 9 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot. A cég időközben kapott egy ellenőrzést, ahol kifogásolták a kijelentés jogosultságát, arra hivatkozva, hogy a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdése alapján a beltag mindaddig biztosított, amíg a Cégbíróság a céget nem törli. Jogosan írja-e elő az ellenőrzés a beltag ügyvezetőként történő visszajelentését és a járulékfizetést? Visszajelenthető-e a beltag havi 10 000 forint megbízási díjjal?
Részlet a válaszából: […] ...ismertetett feltételeknek, tehátbiztosításáról sem lehet szó. Emiatt biztosítottként történő bejelentése is, ésaz utána történő járulékfizetés is jogszerűtlen lenne. A 10 000 forintmegbízási díjjal történt visszajelentése az előbbiek okán tehát helytelen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 29.

Egyéni vállalkozó elmaradt járulékai

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezett 2005., 2006. és 2007. években annak az egyéni vállalkozónak, akinek ezekben az években a vállalkozásában bevétele, költsége, illetve jövedelme nem volt, és ugyanebben az időszakban ügyvezetői feladatokat látott el főfoglalkozású társas vállalkozói jogviszony keretében a saját tulajdonában lévő kft.-ben? A társas vállalkozó ezen jogviszonyára tekintettel 2006. augusztus 31-ig, a mindenkori minimálbérnél magasabb, 2006. szeptember 1-jétől a mindenkori minimálbér kétszeresénél magasabb havi bruttó összeget vett fel, mely után a közterhek (beleértve a vállalkozói járulékot és a tételes ehót is) megfizetése megtörtént. A társas vállalkozói jogviszony a heti 36 órás foglalkoztatást meghaladja.
Részlet a válaszából: […] ...járulékokkal, hanem a kft. ügyvezetőjénektársas vállalkozói jogviszonyával kell kezdenünk. Ez ugyanis kihat az egyénivállalkozó járulékfizetésére, így nem árt a kft.-ben fennálló tagságiviszonnyal kapcsolatosan néhány körülményt tisztáznunk. A kft...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 27.

Végelszámoló tag járulékai

Kérdés: Helyesen jár-e el az az üzleti tevékenységet nem végző, végelszámolás alatt álló betéti társaság, amelynek végelszámolást végző tagja után semmilyen járulékot nem fizetnek? A biztosítással nem rendelkező tag a végelszámolást választott tisztségviselőként nulla forint díjazásért látja el. A vagyonfelosztási javaslat és a mérleg alapján a rendelkezésre álló pénzeszköz még a vagyoni betét visszafizetését sem teszi lehetővé.
Részlet a válaszából: […] ...úgy, hogy avégelszámoló ingyenesen látja el feladatát –, nem terjed ki rá a biztosításikötelezettség, és vele kapcsolatban semmilyen járulékfizetési kötelezettség semkeletkezik.Mindezek alapján a társaság eljárása helyes volt.Felhívjuk azonban a figyelmet, hogy ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 2.