23 cikk rendezése:
1. cikk / 23 Külföldről kapott tiszteletdíj közterhei
Kérdés: Keletkezik Magyarországon járulékfizetési, illetve szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség egy magyarországi munkaviszonnyal rendelkező magyar állampolgár Magyarországgal szociális biztonsági egyezménnyel nem bíró, nem EGT-tagállambeli társaságból kapott igazgatótanácsi térítése után, amennyiben a magánszemély az igazgatótanácsi térítést megalapozó tevékenységet Magyarországon végzi, illetve ha a tevékenységet külföldön végzi?
2. cikk / 23 Izraeli állampolgárságú ügyvezető
Kérdés: Milyen jogviszonyban végezheti a tevékenységét Magyarországon egy izraeli vállalkozás által alapított magyar kft. izraeli állampolgárságú ügyvezetője? Biztosítottá válik e tevékenysége alapján, illetve kell adóazonosító jelet és tajszámot igényelni a részére? Az ügyvezető Izraelben nem rendelkezik biztosítási jogviszonnyal, hetente 4 napot tölt Magyarországon, ezért a társaság lakást bérel a részére. Változna a helyzete abban az esetben, ha Izraelben rendelkezne biztosítási jogviszonnyal?
3. cikk / 23 Tajvanból érkező megbízási díj
Kérdés: Milyen bevallási és fizetési kötelezettsége keletkezik annak a magyar magánszemélynek, aki 5 hónapon keresztül megbízási díjat kap Tajvanból egy Magyarországon nem regisztrált cégtől? A magánszemély a munkát fizikálisan Magyarországon végzi, a tajvani új dollárban megállapított megbízási díját havonta a forintbankszámlájára átutalással kapja meg.
4. cikk / 23 Szlovák részmunkaidős munkaviszony közterhei
Kérdés: Meg kell fizetni Szlovákiában vagy Magyarországon a közterheket a szlovák leányvállalatnál fennálló 10 órás részmunkaidős munkaviszonyból származó kereset után egy magyar kft. Magyarországon lakó magyar ügyvezetője esetén, aki ezt a tevékenységet heti 40 órás főfoglalkozású munkaviszony keretében látja el, amely biztosítási jogviszonyáról rendelkezik A1 igazolással is a magyar társadalombiztosítási szervtől? A Szlovákiában szerzett munkabérből jelenleg az igazolás ellenére levonásra kerülnek a magyar jogszabályok szerinti járulékok. Helyesen jár el a szlovák bérszámfejtő ebben az esetben? Hogyan kell bevallani a közterheket a részmunkaidős munkaviszony esetén, hogy ne álljon fenn kettős biztosítás?
5. cikk / 23 Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető
Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
6. cikk / 23 Munkavállalás EGT-tagállamban
Kérdés: Milyen teendői vannak a hatóságok felé annak a munkavállalónak, aki 2016. június 30-ig egy magyar vállalkozásnál állt főfoglalkozású munkaviszonyban, és július 1-jétől Svájcban kapott állást, amely esetleg itthonról is végezhető? Hogyan kell teljesíteni a közteherfizetési kötelezettségeket ebben az esetben? Meg kell tartania a magyarországi munkaviszonyát abban az esetben, ha nem szeretné elveszíteni az itthoni biztosítását? Milyen következménnyel jár ez a változás a dolgozó gyermekeinek biztosítására?
7. cikk / 23 Magánszemélyek részére fizetett díjazás
Kérdés: Milyen feltételekkel fizethető ki a díjazás abban az esetben, ha egy cég olyan honlapot üzemeltet, amelyen grafikusok regisztrálhatnak a világ bármely pontjáról, akik magánszemélyként bizonyos összeget kapnak az általuk megtervezett grafikájukért, melyet ezután a cég felhasznál? Hogyan kell ezt az összeget számfejteni és bevallani, hiszen a regisztrálók nem adnak meg sem adóazonosítót, sem tajszámot, legtöbbjük nem is magyar állampolgár?
8. cikk / 23 Külföldi állampolgár magyarországi jogállása
Kérdés: Kell személyi jövedelemadót fizetni egy Magyarországon élő kolumbiai állampolgár jutaléka után, amelyet az itteni kereskedelmi tevékenysége után kap egy kanadai cégtől, amelynek Magyarországon nincs bejegyzett székhelye, sem telephelye? A kereskedelem után a vevőkkel szembeni számlázási, szállítási feladatokat a kanadai cég végzi. A kolumbiai állampolgár Magyarországon él magyar feleségével, tartózkodási kártyával és magyar lakcímkártyával rendelkezik. Hogyan kell ezt a tevékenységet bejelenteni az adóhatósághoz? Keletkezik ez után a tevékenység után biztosítási jogviszony Magyarországon?
9. cikk / 23 Külföldi magánszemélyek kötelezettségei és jogosultságai
Kérdés: Egy kínai állampolgárságú tanárnő 2009-től folyamatosan Budapesten, a Konfucius Intézetben dolgozik, kiküldetés keretében. A kiküldetése még előreláthatóan további 2 évig tart. Kiskorú gyermeke vele együtt Magyarországon tartózkodik, és általános iskolai tanulmányokat folytat. A tanárnő Magyarországon saját tulajdonú lakással rendelkezik, amely az ő és gyermeke itteni bejelentett lakóhelye is egyben. A 76 éves kínai állampolgárságú nagymama (kínai nyugdíjas) szintén velük együtt Magyarországon él, mindhárman tartózkodási engedéllyel rendelkeznek. Hogyan alakulnak a társadalombiztosítási kötelezettségek és jogosultságok?
10. cikk / 23 Brazil állampolgárságú diákok megbízási jogviszonya
Kérdés: Hogyan kell elbírálni a Magyarországon felsőfokú tanulmányokat folytató brazil diákok biztosítási jogviszonyát abban az esetben, ha megbízási szerződés alapján a minimálbér 30 százalékát meghaladó jövedelmet szereznek? Kell számukra taj-t, illetve adóazonosító jelet kiváltani ebben az esetben? Létezik valamilyen szociális egyezmény, illetve speciális szabályozás a brazil állampolgárokra vonatkozóan?