Végelszámoló beltag jogállása

Kérdés: Mi a helyes eljárás az alábbi esetben? Egy betéti társaság végelszámolás alatt áll. A végelszámoló a bt. beltagja, máshol munkaviszonyban nem áll, jövedelme nincs. A végelszámolás kezdőnapját megelőző nappal az APEH által adott felvilágosítás alapján kijelentették őt a cégből, mivel tevékenység már nem folyt, és a beltag jövedelmet nem kapott. A beltag azóta megfizeti a 9 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot. A cég időközben kapott egy ellenőrzést, ahol kifogásolták a kijelentés jogosultságát, arra hivatkozva, hogy a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdése alapján a beltag mindaddig biztosított, amíg a Cégbíróság a céget nem törli. Jogosan írja-e elő az ellenőrzés a beltag ügyvezetőként történő visszajelentését és a járulékfizetést? Visszajelenthető-e a beltag havi 10 000 forint megbízási díjjal?
Részlet a válaszából: […] ...ismertetett feltételeknek, tehátbiztosításáról sem lehet szó. Emiatt biztosítottként történő bejelentése is, ésaz utána történő járulékfizetés is jogszerűtlen lenne. A 10 000 forintmegbízási díjjal történt visszajelentése az előbbiek okán tehát helytelen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 29.

Egyéni vállalkozó elmaradt járulékai

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezett 2005., 2006. és 2007. években annak az egyéni vállalkozónak, akinek ezekben az években a vállalkozásában bevétele, költsége, illetve jövedelme nem volt, és ugyanebben az időszakban ügyvezetői feladatokat látott el főfoglalkozású társas vállalkozói jogviszony keretében a saját tulajdonában lévő kft.-ben? A társas vállalkozó ezen jogviszonyára tekintettel 2006. augusztus 31-ig, a mindenkori minimálbérnél magasabb, 2006. szeptember 1-jétől a mindenkori minimálbér kétszeresénél magasabb havi bruttó összeget vett fel, mely után a közterhek (beleértve a vállalkozói járulékot és a tételes ehót is) megfizetése megtörtént. A társas vállalkozói jogviszony a heti 36 órás foglalkoztatást meghaladja.
Részlet a válaszából: […] ...járulékokkal, hanem a kft. ügyvezetőjénektársas vállalkozói jogviszonyával kell kezdenünk. Ez ugyanis kihat az egyénivállalkozó járulékfizetésére, így nem árt a kft.-ben fennálló tagságiviszonnyal kapcsolatosan néhány körülményt tisztáznunk. A kft...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 27.

Többes jogviszonyú társas vállalkozó

Kérdés: Végezhet-e társas vállalkozóként is munkát egy 2006. október 1-jétől működő kft. ügyvezetője, aki havonta a minimálbér összegének megfelelő tiszteletdíjat kap? Hogyan alakul ebben az esetben a járulékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonyában sem éri el a munkaideje – tekintve, hogy ez a fogalomegyik jogviszonyában sem értelmezhető – a heti 36 órát. Ez alapjánjárulékfizetési kötelezettsége a következők szerint alakul.A tiszteletdíj után a cégnek meg kell fizetnie a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.

Német állampolgárságú ügyvezető biztosítási jogviszonya

Kérdés: Megbízási szerződést kell-e kötni, vagy van valamilyen más lehetőség abban az esetben, ha egy magyar betéti társaság német állampolgárságú ügyvezetője részére, aki évente 2-3 alkalommal 1-2 napot tölt Magyarországon, a taggyűlés alkalmi díjazást állapít meg? Az ügyvezető nem tagja a társaságnak, hanem a német anyavállalat tulajdonosa. Milyen dátummal kell megkötni a szerződést, milyen időszakot kell szerepeltetni az OEP-bejelentésen, illetve a havi járulékbevallásban? A fenti kérdések azért fontosak, mert az ügyvezető nyilatkozata szerint természetesen biztosított ugyan Németországban, de "magánbiztosítóval" van szerződése, amely nem ad ki E 101-s nyilatkozatot. Hogyan alakul a biztosítási kötelezettség abban az esetben, ha ugyanez a személy egy magyar kft. tulajdonosa és egyben ügyvezetője, de semmilyen jövedelmet nem vesz fel?
Részlet a válaszából: […] ...személy a kft.-ben is választott tisztségviselőnekminősül, ahol jövedelem híján nem terjed ki rá a biztosítás. Így velekapcsolatban járulékfizetési kötelezettség e jogviszonyában nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 14.

Beltag minimumjárulékai

Kérdés: Kell-e saját maga után járulékokat fizetnie annak a bt.-beltagnak, aki a bt.-ből jövedelmet nem vesz ki, és máshol van heti 22 órás munkaviszonya? Ha igen, akkor a 125 000 forintos minimum-járulékalap, vagy csak a minimálbér után kell megfizetni?
Részlet a válaszából: […] ...a kérdésben említett bt.-beltag a társaságbanszemélyesen nem működik közre, akkor vele kapcsolatban járulékfizetésikötelezettség nem merül fel. Az üzletvezetői tevékenység 2006. július 1-jétőlnem minősül személyes közreműködésnek. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 17.

Amerikai állampolgárságú beltag kötelezettségei

Kérdés: Kell-e biztosítási jogviszonyt létesítenie (EMMA-, OEP-bejelentés), illetve járulékköteles jövedelmet felvennie egy bt. amerikai állampolgárságú beltagjának, ha Magyarországon tartózkodási engedélyt kapott? Változtat-e a válaszon az, ha a beltag az USA-ban nyugdíjas?
Részlet a válaszából: […] ...ilyen, járulékalapotképező jövedelemnek is minősül. Ez pedig azt jelenti, hogy utána az általánosszabályok szerint keletkezik a bt.-ben a járulékfizetési kötelezettség. Atagsági jogviszony kissé kilóg a sorból abban a tekintetben, hogy ittjövedelemre tekintet nélkül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 16.

Dán és szerb állampolgárságú munkavállalók alkalmazása

Kérdés: Milyen feltételekkel alkalmazhatók Magyarországon a dán és szerb munkavállalók abban az esetben, ha nem kiküldött alkalmazottakról van szó? Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a részükre kifizetett munkabért, illetve hogyan kell teljesíteni a bevallási kötelezettséget?
Részlet a válaszából: […] ...hatálya alá tartoznak, s így az általános szabályokszerint kell a biztosítási kötelezettségüket elbírálni, illetve utánuk ajárulékfizetési kötelezettséget teljesíteni. A Magyar Köztársaság és aJugoszláv Szövetségi Köztársaság – mely 2003. február...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 16.

Személyesen nem közreműködő tag bejelentése

Kérdés: Be kell-e jelenteni a társadalombiztosítási szervek felé új bt. vagy kft. alakulásakor azt a beltagot vagy társas vállalkozót, aki a társaságnak tagja, de személyesen nem működik közre, jövedelmet nem vesz ki, mert van főállású munkaviszonya vagy nyugdíjas?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelem hiányában -heti 36 órát elérő foglalkoztatására tekintettel – a Tbj-tv. 28. § (3) bekezdésealapján nem áll fenn utána járulékfizetési kötelezettség.A kft. ügyvezetőnek minősülő tagja főszabálykéntmunkaviszonyban vagy munkaszerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 13.

Bejelentési kötelezettség

Kérdés: Kötelező-e valakit bejelenteni és utána járulékot fizetni abban az esetben, ha a kft.-nél egyáltalán nem történik munkavégzés?
Részlet a válaszából: […] ...és járulékfizetési kötelezettség csak biztosítottal összefüggésben keletkezhet. Éppen ezért a válasz érdekében azt kell elsősorban tisztáznunk, hogy áll-e valaki a Tbj-tv. 5. §-ában meghatározott biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 4.

Örmény állampolgárok biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Milyen szabályok alapján kell eldönteni egy Magyarországon letelepedési engedéllyel rendelkező örmény állampolgár biztosítási és járulékfizetési kötelezettségét? Mi a különbség abban az esetben, ha két örmény természetes személy Magyarországon 50-50 százalékos tulajdoni részesedéssel kft.-t alapít, de jövedelmet nem vesznek ki?
Részlet a válaszából: […] ...havonta, az előzőekben meghatározott minimálbér 11 százalékának megfelelő összegű egészségbiztosítási járulékot fizetni. Ha a járulékfizetési kötelezettség a naptári hónap teljes tartama alatt nem áll fenn, egy naptári napra a minimálbér harmincadrészét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 6.
1
5
6
7