24 cikk rendezése:
1. cikk / 24 Szülés a biztosítás megszűnése után
Kérdés: Jogosult lesz a második gyermek után CSED-re és GYED-re egy édesanya, akinek az első gyermeke 2016. szeptember végén lesz 2 éves, a GYED folyósításának ideje alatt a gyermek 15 hónapos korában, 2015. december 1-jén visszament dolgozni 8 órás munkaviszonyban, amely 2016. augusztus 31-én megszűnt, így most nem biztosított, és a szülés várható időpontja 2017. év áprilisa? Igényelhető GYES mellett az álláskeresési járadék?
2. cikk / 24 TGYÁS-ban és GYED-ben részesülő ügyvezető járulékai
Kérdés: Kell járulékot fizetni a terhességi-gyermekágyi segélyben, illetve GYED-ben részesülő ügyvezető után, ha személyesen semmilyen módon nem vesz részt a társaság tevékenységében?
3. cikk / 24 GYET-ben részesülő őstermelő járulékai
Kérdés: Kell-e járulékot fizetnie a GYET-ben részesülő őstermelőnek?
4. cikk / 24 Járulékok túlvonása a járulékfizetési felső határ elérése után
Kérdés: Mi a teendője a foglalkoztatónak, illetve a munkavállalónak abban az esetben, ha a járulékfizetési felső határ elérése után több járulék került levonásra az előírtnál? Hogyan kaphatja vissza a túlvont járulékot a munkavállaló?
5. cikk / 24 Egyszemélyes ügyvédi iroda tagjának szülése
Kérdés: Igényelhet-e TGYÁS-t és GYED-et egy egyszemélyes ügyvédi iroda ügyvédnője, aki várhatóan 2009 decemberében fog szülni, és továbbra is folytatja tevékenységét, de jövedelmet nem vesz ki? Kell-e a szülés után is fizetnie a járulékokat a minimálbér kétszerese után a személyes közreműködés miatt? Nem veszélyezteti-e ez az egészségbiztosítási ellátásait?
6. cikk / 24 Beteg társas vállalkozó járulékalapja
Kérdés: Hogyan kell megállapítani a havi járulékalapot egy társas vállalkozó esetében, aki a hónap egy részében nem köteles járulékfizetésre, mert egészségbiztosítási pénzellátásokat vesz igénybe, vagy a biztosítása hónap közben kezdődik vagy szűnik meg? A vállalkozó egész évben nem vesz ki tagi jövedelmet, ezért havonta a minimálbér alapulvételével történik utána a járulékfizetés. Pl.: 2009. január 1-jétől 10-ig táppénzes állományban van a társas vállalkozó, 11-től 31-ig pedig járulékfizetésre kötelezett. A Tbj-tv. vonatkozó jogszabályi helyei alapján véleményünk szerint ebben az esetben a járulékfizetési kötelezettség a következőképpen alapul: a január hónapi havi kötelezettség összegét (69 000 forint) csökkenteni kell a táppénzben töltött időszak naptári napjaival szorzott járulékalap alsó határának harmincadrészével. Számszerűen: 69 000-[(69 000/30) x 10] = 46 000 forint.
7. cikk / 24 Eva hatálya alá tartozó társaság beltagjának szülése
Kérdés: Kell-e fizetni valamilyen járulékot egy eva hatálya alá tartozó betéti társaság beltagja után abban az esetben, ha gyermeket szül, és igénybe veszi a társadalombiztosítási és a családtámogatási ellátásokat? Járulékköteles tevékenységnek minősül-e, ha a könyvelőiroda alkalmazottai a beltag regisztrációja alapján küldik be a havi bevallásokat? Járulékkötelesnek minősül-e a banki megbízások, illetve a szerződések aláírása?
8. cikk / 24 Járulékelszámolási lap
Kérdés: Kötelező-e vezetni a járulékelszámolási lapot?
9. cikk / 24 Eltartott nagykorú állampolgárok egészségügyi ellátása
Kérdés: Pontosan mely eltartott magánszemélyeknek, és milyen összegben kell járulékot fizetniük annak érdekében, hogy jogosultak legyenek az egészségügyi ellátásra?
10. cikk / 24 GYED-en lévő ügyvezető járulékai
Kérdés: Helyesen jár-e el az az 1998-ban alakult 2 fős kft., amely semmilyen járulékot nem fizet a jelenleg GYED-en lévő 70 százalékos tulajdonos ügyvezető után? A vállalkozás folyamatosan működik fordítás-tanácsadás tevékenységi körrel.
