Nemzetközi szervezet munkavállalójának közterhei

Kérdés: Megilleti a munkabért terhelő egyéni járulékok, az adóelőleg, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás megfizetése alóli mentesség a munkáltatót, illetve a munkavállalót a Globális Zöld Növekedési Intézet (továbbiakban GGGI) magyarországi irodájában teljes munkaidős munkaviszonyban foglalkoztatott, magyarországi bejelentett lakcímmel rendelkező magyar állampolgár munkavállaló esetében a 2016. évi VII. tv. 9. cikke (1) bekezdésének (b) pontjára tekintettel? Ha nem illeti meg a feleket a mentesség, akkor milyen adókat és járulékokat kell megfizetnie a munkáltatónak és a munkavállalónak? Hogyan változik az eset megítélése akkor, ha a munkaszerződés alapján a GGGI mint Magyarországon bejegyzésre nem kötelezett, de adószámmal rendelkező külföldi szervezet arra kötelezi a munkavállalóját, hogy amennyiben Magyarországon a munkavállalót vagy a munkáltatót bármilyen adó- vagy járulékfizetési kötelezettség terhel, azt a munkavállalónak kell bevallania és megfizetnie az adóhivatal felé a munkáltató helyett?
Részlet a válaszából: […] ...a magyar jogszabályok szerint nem biztosítottak (egyéb jogviszonyban sem terjed ki rájuk a biztosítás), és velük kapcsolatban nem merül fel járulékfizetési kötelezettség.Ez a megoldás azonban nem minden esetben előnyös az érintett számára, hiszen előfordulhat, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 24.

Közérdekű nyugdíjas-szövetkezet

Kérdés: Mi az a közérdekű nyugdíjas-szövetkezet? Alapíthatnak ilyen céget azok a személyek is, akik még nem töltötték be az öregségi nyugdíjkorhatárt, de ellátásban részesülnek, és mellette szeretnének dolgozni?
Részlet a válaszából: […] ...5. § (1) bekezdés]. Az öregségi nyugdíjas tag biztosítási kötelezettség alóli mentessége miatt, a természetes személy tekintetében járulékfizetési kötelezettség nem keletkezik. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az öregségi nyugdíjban nem részesülő tagok esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 1.

Rokkantsági ellátásban részesülő személy vállalkozói tevékenysége

Kérdés: Hogyan kell figyelembe venni a 7-es adószámmal folytatott vállalkozó tevékenységből származó bevételét a kereseti korlát számításánál egy rokkantsági ellátásban részesülő személy esetében? Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik ebben az esetben a vállalkozási tevékenység után?
Részlet a válaszából: […] ...magánszemély – noha vállalkozói tevékenységet folytat – nem minősül egyéni vállalkozónak, így saját maga után nem terheli járulékfizetési kötelezettség. Amennyiben jövedelme kifizetőtől származik, akkor a kifizetőnek e jövedelem alapján a Tbj-tv. 5....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 27.

Tevékenységét szüneteltető rokkantnyugdíjas egyéni vállalkozó járulékai

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettségei vannak 2012-ben egy rokkantsági nyugdíjban részesülő egyéni vállalkozónak, aki 2011 decemberétől egészségügyi okból szünetelteti a vállalkozói tevékenységét, januártól bérbe adta az üzletét, és adószámmal rendelkező magánszemélyként tevékenykedik? Fizetnie kell-e továbbra is az egészségügyi szolgáltatási járulékot?
Részlet a válaszából: […] ...forintos egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésénekkötelezettsége szóba sem jöhet. Ehelyett terheli viszont a minimális adó- ésjárulékfizetés, azaz havonta legalább a minimálbér (vagy tevékenységétőlfüggően a garantált bérminimum) 112,5 százaléka után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Szolgálati idő külföldi tartózkodás esetén

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a nőnek, aki a férjével szeretne tartani külföldre, ahová külszolgálatra rendelték, de a nyugdíj-biztosítási jogviszonyát nem szeretné megszakítani?
Részlet a válaszából: […] ...akire a biztosítás nem terjed ki, továbbáb) akinek a biztosítása szünetel. A megállapodást a kedvezményezett személy javára ajárulékfizetés átvállalásával más személy vagy szerv is megkötheti.A megállapodás megkötését a "Nyilatkozat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 19.

Szolgálati idő szerzése fizetés nélküli szabadság ideje alatt

Kérdés: Hogyan gondoskodhat a szolgálati ideje megszerzéséről az a személy, aki előreláthatólag hosszabb ideig külföldön fog tartózkodni, és addig fizetés nélküli szabadságon lesz?
Részlet a válaszából: […] ...illetőleg akikre a biztosítás nem terjed ki, továbbá akiknek abiztosítása szünetel.A megállapodást a kedvezményezett személy javára ajárulékfizetés átvállalásával más személy vagy szerv is megkötheti.A megállapodás megkötését is a megállapodást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 12.

Mezőgazdasági őstermelő alkalmazottja

Kérdés: Foglalkoztathat-e alkalmazottat az egyéni vállalkozónak nem minősülő, adószámmal igen, de társadalombiztosítási törzsszámmal nem rendelkező családi gazdálkodó mezőgazdasági őstermelő? Mi az eljárás ebben az esetben, milyen kötelezettségei vannak a termelőnek?
Részlet a válaszából: […] ...sor,akkor a gazdálkodó köteles eleget tenni a Tbj-tv.-ben meghatározott valamennyifoglalkoztatót érintő kötelezettségének. Kezdjük a járulékfizetéssel. A munkaviszonyban álló dolgozómunkabére után 29 százalék társadalombiztosítási járulékot, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 19.

Alkalmi munkavállalók utáni járulékfizetés

Kérdés: Őstermelő (nyilatkozatot adó, nincs adószáma, bevétele 250 ezer és 2 millió forint között van) mezőgazdasági munkát végeztet alkalmi munkavállalókkal. Milyen mértékű adót és járulékot kell fizetnie, ha a dolgozó A) nyugdíjas, B) szociális járadékos,C) illetve munkaviszonya van, és szabad idejében dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...– közteherjegyet kell beragasztania. Ezzel a foglalkoztató eleget is tett a foglalkoztatással kapcsolatos valamennyi bejelentési, adó- és járulékfizetési kötelezettségének.Az adott napi díjazáshoz tartozó közteherjegy összegét, illetve az ehhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.

Túlvont nyugdíjjárulék

Kérdés: Egy munkavállaló 2002 januárjában lépett ki, most pedig a 2001. évre vonatkozó nyugdíjjárulék-többletének visszafizetését kéri arra hivatkozva, hogy ezt elfelejtette szja-bevallásában rendezni. A túlvonás ténye a bemutatott bizonylatok alapján valóban fennáll. Ennek elszámolása kinek a feladata?
Részlet a válaszából: […] ...a Tbj-tv. szerint a foglalkoztató kötelezettsége. A biztosított az Art. 19/A. § (4) bekezdése alapján csak akkor igényelheti vissza a járulékfizetési felső határt meghaladóan levont egyéni járulékot (és csak ezt a járulékot!), ha azt a foglalkoztatójával nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.