Keresés eredménye | Társadalombiztosítási Levelek

58 cikk rendezése:

1. cikk / 58 Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Helyesen gondolja egy 65. életévét betöltött, rokkantsági ellátásban részesülő részmunkaidős munkavállaló, hogy a munkaviszonyában nem kell tőle társadalombiztosítási járulékot vonni? Állítása szerint az egyéni vállalkozásában sem kell járulékot fizetnie kiegészítő tevékenységű státusza miatt, az ügyintéző viszont eddig úgy tudta, hogy a rokkantsági ellátás alapján nem minősül nyugdíjasnak az abban részesülő, így vonta a járulékot, és a rehabilitációs ellátás szempontjából is figyelembe vette a dolgozót?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

2. cikk / 58 Minimálbér emelése év közben

Kérdés:

Milyen hatással lehet az év végi társadalombiztosítással összefüggésben álló feladatellátásra a minimálbér 2023. december hónapra előrehozott változása?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

3. cikk / 58 Átalányadózó egyéni vállalkozó munkaviszonya

Kérdés: Kötelezett minimumjárulék fizetésére egy átalányadózó egyéni vállalkozó abban az esetben, ha egy kft. tulajdonosaként heti 40 órás munkaviszony keretében végzi az ügyvezetői teendőket, de – likviditási problémák miatt – jelenleg nem részesül munkabérben? Az ügyvezető nincs fizetés nélküli szabadságon, ellátja a teendőit, tehát megvalósul a heti 36 órás foglalkoztatás.

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 24.

4. cikk / 58 Kft.-ügyvezető visszamenőleges bejelentése munkaviszonyban

Kérdés:

Egy egyéni vállalkozó 2017. május 1-jétől 2022. augusztus 31-ig kisadózói tevékenységet folytatott. Emellett egyszemélyes kft.-jében ingyenes megbízási jogviszonyban látta el az ügyvezetői teendőket. 2023. év elején nyugdíjigényt nyújtott be. Az ezzel kapcsolatos eljárás során a nyugdíjbiztosítás nem fogadta el kisadózóként szerzett szolgálati idejét arra hivatkozással, hogy a biztosítás társas vállalkozóként terjedt ki rá. A nyugdíjbiztosítás az adóhatósághoz fordult, amely jogkövetési eljárás keretében vizsgálta az ügyet, és egyetértett az állásponttal, illetve ennek megfelelően szólította fel a céget az önellenőrzésre. A cég nem ért egyet teljes egészében ezzel a véleménnyel, de elejét szeretnék venni az ezzel kapcsolatos jogvitának mind a kormányhivatallal, mind pedig az adóhatósággal. Lehetséges ebben az esetben az a megoldás, hogy az érintett tagot visszamenőlegesen részmunkaidős munkaviszonyra jelentse be a cég, és ennek megfelelően végezzék el az önellenőrzést?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

5. cikk / 58 Többes jogviszonyú társasági tag

Kérdés: Milyen jogviszonyban dolgozhat egy betéti társaságban a beltag? Szükséges a társaságban saját maga után megfizetnie a járulékokat abban az esetben, ha mellette főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.

6. cikk / 58 Kft. tagjainak társadalombiztosítása

Kérdés: Lehet kisadózó egyéni vállalkozó egy kft. egyik tagja, aki 20 órás munkaviszonyban dolgozik a társaságban? Be kell jelenteni a másik tagot a 'T1041-es nyomtatványon, ha ingyenes megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetői teendőket? Ha igen, akkor milyen jogviszonykóddal? Keletkezik vele kapcsolatban járulékfizetési kötelezettsége a kft.-nek, tekintettel arra, hogy önkormányzati képviselőként biztosított?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.

7. cikk / 58 Átalányadózó egyéni vállalkozó szociális hozzájárulási adója

Kérdés: Egy munkavállaló 4 órás munkaviszonyban áll egy kft.-ben, és mellette átalányadózó egyéni vállalkozó. Csökkenti az átalányadózóként fizetendő szociális hozzájárulási adó alapját a kft. által a munkabér után megfizetett szociális hozzájárulási adó? Az átalányadó alapja meghaladná a 4 800 000 forintot.

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

8. cikk / 58 Kft. ügyvezetőjének közterhei

Kérdés: Hogyan kell megállapítani az egyszemélyes kft. tagjának jövedelmét, illetve járulékalapját visszamenőleg a 2019., 2020. és 2021. évekre abban az esetben, ha a tag megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetői teendőket? A kft. nem működik, ezért elmulasztották beadni a '08-as bevallásokat, amelyeket most pótolni szükséges. Ki kell egészítenie a kft.-nek a minimálbér összegére az ügyvezető tagi jövedelmét, ha a kérdéses időszakban máshol dolgozott, de 2020-ban és 2021-ben vannak olyan hónapok, amikor a bére nem érte el az akkori minimálbért? Mikortól él az a szabály, hogy a részmunkaidőben történő foglalkoztatások összeadódnak, ezért ha valahol 20 órában van foglalkoztatva, akkor a kft.-ben, ahol tag és ügyvezető, elegendő a 20 órának megfelelő díjazás? Vonatkozik ez a megbízási díjra is? Ha például megbízási díjat kapott, és nem munkaviszonyban volt, akkor tekinthetjük a minimálbér részének a megbízási jogviszony jövedelmét?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

9. cikk / 58 Szülés egyéni vállalkozás szünetelése alatt

Kérdés: Valóban nem jogosult semmilyen ellátásra a 2021. május 26-án született gyermekére tekintettel az az édesanya, aki 2014. július 15-től főfoglalkozású egyéni vállalkozó volt, közteherfizetési kötelezettségét a kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alatt teljesítette, de a pandémiás helyzet miatt 2021. május 1-jétől a vállalkozás szüneteltetésére kényszerült, és ugyanezen időponttól munkaviszonyba állt egy kft.-nél? A kormányhivatal elutasította az igényt arra való hivatkozással, hogy egyik jogviszonyban sem jogosult az ellátásra, mert alkalmazottként csak 25 nap biztosítási idővel rendelkezik, egyéni vállalkozóként pedig a biztosítása szünetel. Milyen lehetőségei vannak, ha valóban nem jogosult CSED-re és GYED-re?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 10.

10. cikk / 58 Kisadózó vállalkozás visszatérése normál adózásra

Kérdés: Hogyan alakul az ügyvezető jogállása abban az esetben, ha korábban egyéni vállalkozásában főállású, míg társas vállalkozásában nem főállású kisadózóként fizette meg a tételes adót, de 2021. január 1-jétől a társas vállalkozás már nem lesz kisadózó?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 19.