27 cikk rendezése:
1. cikk / 27 Nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezett munkavállaló
Kérdés: Milyen jogszabályok vonatkoznak a nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezett munkavállalóra? Kell társadalombiztosítási járulékot fizetnie, illetve a szabadság ugyanúgy megilleti? Milyen kötelezettségei vannak őstermelői jogviszonyában az érintett személynek?
2. cikk / 27 Középiskolai tanár nyugdíjazása
Kérdés:
Megtudható valamilyen módon a társadalombiztosítási szervtől a nyugdíjazás pontos dátuma annak a középiskolai tanárnak az esetében, aki számításai szerint 2024. május 7-én szerzi meg a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időt, de nem biztos az időpontban? Az adategyeztetési eljárás során ezt az időpontot nem közölte a nyugdíjbiztosítási szerv. Dolgozhat tovább a nyugdíjazás után úgy, hogy megkapja az illetményét és a nyugellátását is? Amennyiben igen, akkor meg kell szüntetnie a közalkalmazotti (2024. január 1-jétől köznevelési) jogviszonyát a nyugdíjba vonulásra tekintettel, vagy folyamatosan megmaradhat a jogviszonya? Megköthető előre a munkáltatóval a megállapodás, hogy a nyugdíjazása miatti jogviszony megszűnése napját követő nappal folyamatosan dolgozik majd tovább? Mi lesz a nyugdíj számításának alapja ebben az esetben?
3. cikk / 27 Jogosultság álláskeresési járadékra
Kérdés: Jogosult álláskeresési járadékra az a személy, aki egy évet meghaladóan szakképzési munkaszerződéssel került foglalkoztatásra?
4. cikk / 27 Szülés egyéni vállalkozás szünetelése alatt
Kérdés: Valóban nem jogosult semmilyen ellátásra a 2021. május 26-án született gyermekére tekintettel az az édesanya, aki 2014. július 15-től főfoglalkozású egyéni vállalkozó volt, közteherfizetési kötelezettségét a kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alatt teljesítette, de a pandémiás helyzet miatt 2021. május 1-jétől a vállalkozás szüneteltetésére kényszerült, és ugyanezen időponttól munkaviszonyba állt egy kft.-nél? A kormányhivatal elutasította az igényt arra való hivatkozással, hogy egyik jogviszonyban sem jogosult az ellátásra, mert alkalmazottként csak 25 nap biztosítási idővel rendelkezik, egyéni vállalkozóként pedig a biztosítása szünetel. Milyen lehetőségei vannak, ha valóban nem jogosult CSED-re és GYED-re?
5. cikk / 27 Nagyszülő GYED-igénybevételének következményei
Kérdés: Jár-e bármilyen hátránnyal a nagyszülő számára a 40 év jogosultsági idő tekintetében (jelenleg közel 39 éve van), ha a lánya helyett igénybe veszi a GYED-et? Köteles a munkáltatója elengedni, ha fizetés nélküli szabadságot igényel? Hogyan alakul a munkaviszonya mellett fennálló őstermelői jogviszonya, tekintettel arra, hogy a GYED ideje alatt nem folytathat keresőtevékenységet?
6. cikk / 27 Apa GYED-jogosultsága
Kérdés: Van valamilyen jogszabályi akadálya annak, hogy a GYED-et a gyermek kétéves koráig a magasabb keresettel rendelkező apa igényli úgy, hogy az ellátás folyósítása alatt folyamatosan munkát végez, és a gyermek gondozását a fizetés nélküli szabadságon lévő anya látja el? Amennyiben nincs akadálya ennek a konstrukciónak, akkor hogyan alakul az anya biztosítási jogviszonya, illetve vállalhat-e munkát egy másik foglalkoztatónál a fizetés nélküli szabadság ideje alatt?
7. cikk / 27 Sokgyermekes édesanya nyugellátása
Kérdés: Igényelhetné valamilyen módon a nyugdíjkorhatár betöltése előtt a nyugellátást az a nő, aki 6 gyermeket nevelt fel, és emiatt kevés szolgálati idővel rendelkezik? Van esetleg valamilyen kedvezmény a gyermekekre tekintettel?
8. cikk / 27 40 év jogosultsági idő
Kérdés: Hogyan számítják be a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 éves jogosultsági időbe a súlyosan és tartósan beteg gyermek ápolásának időszakát?
9. cikk / 27 Nők kedvezményes nyugdíja
Kérdés: A nők kedvezményes öregségi nyugdíjának megállapítása során csökkentik a szolgálati időt a táppénzes időszakokkal, vagy az ellátás összege csökken a kieső járulékfizetés miatt?
10. cikk / 27 Csoportos létszámleépítés
Kérdés: Mi a munkavállalók jogállása a márciustól májusig tartó időszakban, ha a munkáltató márciusban csoportos létszámleépítést jelentett be, mert nem tudott munkát adni a munkavállalóknak, az előírt határidők miatt azonban a tényleges felmondás csak májusban történhet meg? A munkavállalók munkaviszonya májusig fennáll, munkát és fizetést viszont a munkáltató nem tud biztosítani a számukra, így nem történik meg a járulékfizetés sem. Jogosultak lesznek-e egészségbiztosítási ellátásra a munkavállalók, illetve szereznek-e szolgálati időt ez alatt az időszak alatt?
