Középiskolai tanár nyugdíjazása

Kérdés:

Megtudható valamilyen módon a társadalombiztosítási szervtől a nyugdíjazás pontos dátuma annak a középiskolai tanárnak az esetében, aki számításai szerint 2024. május 7-én szerzi meg a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időt, de nem biztos az időpontban? Az adategyeztetési eljárás során ezt az időpontot nem közölte a nyugdíjbiztosítási szerv. Dolgozhat tovább a nyugdíjazás után úgy, hogy megkapja az illetményét és a nyugellátását is? Amennyiben igen, akkor meg kell szüntetnie a közalkalmazotti (2024. január 1-jétől köznevelési) jogviszonyát a nyugdíjba vonulásra tekintettel, vagy folyamatosan megmaradhat a jogviszonya? Megköthető előre a munkáltatóval a megállapodás, hogy a nyugdíjazása miatti jogviszony megszűnése napját követő nappal folyamatosan dolgozik majd tovább? Mi lesz a nyugdíj számításának alapja ebben az esetben?

Részlet a válaszából: […] ...nem tartalmazza azokat a jogviszonyokat, amelyekre korábban nem volt előírva az adatszolgáltatási kötelezettség, illetőleg amelyekben nem járulékfizetés alapozza meg a szolgálati idő elismerését. Ilyen időszak lehet például a sorkatonai szolgálat időtartama, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 24.

Táppénzjogosultság lejárta

Kérdés: Mi történik abban az esetben, ha a munkavállalónak lejár az egyéves táppénzjogosultsága, de betegségéből eredően továbbra is keresőképtelen? Mennyi ideig tarthatja keresőképtelen állományban az orvos a beteg személyt?
Részlet a válaszából: […] ...az egészségügyiszolgáltatásijárulék-fizetést a kötelezett helyett annak hozzájárulásával más személy vagy szerv is teljesítheti. A járulékfizetés átvállalása az állami adóhatóság jóváhagyásával válik érvényessé. A munkáltató tehát dönthet úgy, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.

Bérgarancia

Kérdés: Milyen módon juthat hozzá elmaradt, kifizetetlen munkabéréhez egy felszámolás alá került gazdálkodó szervezet volt munkavállalója? Van eltérés a kielégítés mértékében és a kifizetési határidőben a munkavállalók és a vezető vagy tulajdonosok esetében?
Részlet a válaszából: […] ...elrendelését megelőzően keletkezett és a felszámolás ideje alatti is) és az egyéb irányadó jogszabályokban megállapított adó- és járulékfizetési kötelezettség felszámolási költségnek minősül.Az elmaradt béreket érintő rendezési folyamat eltérő irányt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Táppénzre nem jogosult keresőképtelen munkavállaló

Kérdés: Hogyan kell eljárnia a társadalombiztosítási kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltatónak abban az esetben, ha egy több év óta teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalója 2017. december-2018. január hónapokban 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadságot vett igénybe, 2018 márciusától pedig keresőképtelen, de a hosszú fizetés nélküli szabadság miatt csak 2018. május 28-ig volt jogosult táppénzre? A munkavállaló nem tud munkát végezni, kórházi, illetve háziorvosi igazolással is alá tudja támasztani a keresőképtelenség tényét, de semmilyen ellátásra nem jogosult. Fennáll ebben az esetben a biztosítási jogviszony, vagy fizetnie kell maga után az egészségügyi szolgáltatási járulékot?
Részlet a válaszából: […] ...fennáll [Eb-tv. 29. § (10) bekezdése].A fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék összege havonta 7320 forint (napi 244 forint).A járulékfizetés érdekében a belföldi magánszemélynek 15 napon belül be kell jelentkeznie az állami adó- és vámhatósághoz a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 25.

Különadó alapjának figyelembevétele nyugdíjalapként

Kérdés: Hogyan számít be a nyugdíjalapba egy kormánytisztviselő jogviszonyának megszüntetésekor kifizetett végkielégítés, illetve a felmentési időre járó díjazás, amelyből 75 százalékos mértékű különadót vontak le? Valóban teljesíti a járulékfizetési kötelezettségét a különadó megfizetésével a magánszemély, annak ellenére, hogy a végkielégítés nem is minősül járulékalapnak?
Részlet a válaszából: […] ...ugyanezen paragrafusának (4) bekezdése pedig kifejezetten a 11. § (3) bekezdésének c) pontjára utal vissza, amikor a magánszemély járulékfizetési kötelezettségét említi. "A (3) bekezdés c) pontjában említett különadóalap után a kifizető 27...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Elmaradt kifizetés nyugdíjazás után újra foglalkoztatott munkavállaló részére

Kérdés: Milyen járulékokat kell vonni attól a munkavállalótól, aki 2010. április 1-jén nyugdíjba vonult, volt munkáltatója május 10-től nyugdíj mellett újra foglalkoztatja, és júniusban nagy összegű elmaradt munkabért fizettek ki számára, amely még a nyugdíjazását megelőző időszakra vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszony alapján kifizetett járulékalapot képező jövedelem után anyugdíjjárulékot a kifizetés napján érvényes járulékfizetési felső határfigyelembevételével kell megállapítani, míg ugyanezen szakasz (2) bekezdésemindehhez annyit tesz hozzá,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 10.

2003. évi járulékfizetési szabályok

Kérdés: 2003-ban hogyan változik a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás, valamint az egyéni járulékok százalékos mértéke?
Részlet a válaszából: […] ...egy naptári napra jutó bruttó átlagkereset két és félszeresének naptári évre számított összege után fizeti meg (a továbbiakban: járulékfizetési felső határ). A járulékfizetési felső határ naptári napi összegéről változatlanul a Költ-tv. rendelkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.