Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén

Kérdés: Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?
Részlet a válaszából: […] ...értelmében, ha a társas vállalkozóként biztosított több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja vagy ügyvezetője, a járulékfizetési alsó határ utáni járulékot - évente egy alkalommal történő választása szerint - egyszer kell figyelembe venni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Külföldről kapott tiszteletdíj közterhei

Kérdés: Keletkezik Magyarországon járulékfizetési, illetve szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség egy magyarországi munkaviszonnyal rendelkező magyar állampolgár Magyarországgal szociális biztonsági egyezménnyel nem bíró, nem EGT-tagállambeli társaságból kapott igazgatótanácsi térítése után, amennyiben a magánszemély az igazgatótanácsi térítést megalapozó tevékenységet Magyarországon végzi, illetve ha a tevékenységet külföldön végzi?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavégzés helye nem Magyarország, illetve nem EGT-tagállam vagy szociális biztonsági egyezménnyel érintett állam, a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség szóba sem jöhet.A magyarországi munkavégzés esetén viszont a biztosítási kötelezettséget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 8.

Járulékfizetési kötelezettség albán jogviszony alapján

Kérdés: Keletkezik valamilyen járulékfizetési kötelezettsége Magyarországon egy albán gazdasági társaságban betöltött felügyelőbizottsági tagsága révén szerzett jövedelme után a magánszemélynek abban az esetben, ha egyébként egy magyar kft. munkaviszonyban álló ügyvezetője, és így rendelkezik biztosítási jogviszonnyal?
Részlet a válaszából: […] ...eléri a minimálbér 30 százalékát, e jogviszonya alapján is kiterjed rá a biztosítás, és szociálishozzájárulásiadó-, valamint járulékfizetési kötelezettség terheli.A jogviszonyával kapcsolatos társadalombiztosítási kötelezettségeket az albán gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 16.

Betéti társaság beltagjának jogviszonyai

Kérdés: Rendelkezhet két külön jogviszonnyal a tulajdonában lévő betéti társaságban a beltag, aki ellátja a vezető tisztségviselői feladatokat, és személyesen is közreműködik a társaság tevékenységében, vagy a két tevékenységet egy jogviszony keretében láthatja csak el? Valóban mentesülne vezető tisztségviselőként e minimális közteherfizetés alól, abban az esetben, ha egy egyesületben rendelkezik egy 20 órás bejelentett munka-viszonnyal, és a társaságban a személyes közreműködést szintén egy 20 órás munka-viszonyban látná el?
Részlet a válaszából: […] ...az a társas vállalkozó, aki rendelkezik heti 36 órát elérő foglalkoztatással járó munkaviszonnyal, mentesül a havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség alól a 2011. évi CLVI. tv. 458. §-ának (5) bekezdése, illetve a Tbj-tv. 31. §-ának (4)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 8.

Betéti társaság beltagjának közterhei

Kérdés: Milyen közteherfizetési kötelezettsége keletkezik egy betéti társaság beltagjának? Milyen jogviszonyban végezheti a vezető tisztségviselői tevékenységet, illetve amennyiben személyesen szeretne közreműködni a társaság tevékenységében, azt milyen módon teheti meg?
Részlet a válaszából: […] ...magasabb.Amennyiben a társas vállalkozóként biztosított több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja vagy ügyvezetője, a járulékfizetési alsó határ utáni járulékot – évente egy alkalommal történő választása szerint – egyszer kell figyelembe venni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 21.

GYES-en, GYET-en lévő ügyvezető járulékai

Kérdés: Kell-e járulékot fizetni a GYES-en, GYET-en lévő ügyvezető után abban az esetben, ha semmilyen módon nem vesz részt a társaság tevékenységében? Változik a helyzet akkor, ha a társaságnak két ügyvezetője van, mindketten önálló cégjegyzési joggal rendelkeznek, és a másik látja el az ügyvezetői teendőket?
Részlet a válaszából: […] ...ügyvezetésre jogosult tag.Tehát amennyiben egyedüli ügyvezetővel állunk szemben, akkor a GYES és GYET tartama alatt havi minimálisadó- és járulékfizetési kötelezettség terheli, ám ha az ügyvezetői teendőket más látja el helyette, akkor semmilyen kötelezettsége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 4.

GYES-en lévő vezető tisztségviselő közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége van annak a vezető tisztségviselőnek, aki társas vállalkozóként látja el ezt a tevékenységet, és emellett GYES-en van a tartósan beteg gyermekével?
Részlet a válaszából: […] ...illetve a minimálbér 150 százaléka után a 8,5 százalékosegészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot.Ez a minimális járulékfizetési kötelezettség a biztosításikötelezettség tartama alatt áll fenn azzal, hogy a Tbj-tv. 28. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 8.

Végelszámoló járulékfizetési kötelezettsége

Kérdés: Hogyan alakul a végelszámoló járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben,
- ha a végelszámolás alatt álló társaság bt., a kijelölt végelszámoló a beltag, aki nem rendelkezik más jogviszonnyal;
- ha a végelszámolás alatt álló társaság kft., a kijelölt végelszámoló a társaság tagja (aki a végelszámolás előtt ügyvezető volt), aki nem rendelkezik más jogviszonnyal; illetve
- ha a végelszámolás alatt álló társaság kft., a végelszámoló külsős, de jelenleg alanyi jogon GYES-en van? A végelszámolók egyik esetben sem kapnak jövedelmet a végelszámolásért.
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozónak.Tekintettel arra, hogy a végelszámoló a kérdésben szereplőesetek egyikében sem részesült díjazásban, vele kapcsolatban járulékfizetésikötelezettség nem áll...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 13.

Munkaviszonyban álló munkavállaló részére fizetett megbízási díj

Kérdés: Össze kell-e számítani a munkaviszony alapján kifizetett munkabérrel a munkavállaló részére telefonügyeletért fizetett folyamatos, havi 20 000 forint összegű megbízási díjat?
Részlet a válaszából: […] ...Tbj-tv. szerinti fogalma, ésekkortól a tárgyhónap első napján érvényes minimálbért kell irányadónaktekinteni a biztosítási és a járulékfizetési kötelezettség megállapításánál. (Akorábbi szabályozás szerint a tárgyhónapot megelőző hónap első...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 21.

1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet a válaszából: […] ...korlátozás nélkül figyelembe vehetők.b) Az 1992. március 1-jétől nyugdíjazásig terjedő időszakravonatkozó jövedelemadatokat a járulékfizetési felső határösszegig lehetbeszámítani, az ennél magasabb jövedelmet "korlátozni" kell. C) Az ún....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.
1
2