CSED, GYED alapja

Kérdés: Rendelkezni fog a szüléstől visszafelé számított 180 napos biztosítási idővel az a kis-mama, aki 2017. november 10-e előtt 9 hónapig nem volt biztosított, 2017. november 10-től 78 napig, azaz 2018. január 26-ig álláskeresési járadékban részesült, majd február 3-tól kisadózó vállalkozó lett, és júliusra várja a gyermekét, vagy a január 26. és február 3. közötti időszak megszakítja a folyamatosságot? Alkalmazható erre az időszakra az a szabály, hogy az álláskeresési járadék lejárta után 45 napig még fennáll a biztosítás? Valóban a szülést megelőző 30 nap jövedelme lenne a CSED és a GYED alapja abban az esetben, ha az anya májusban vagy júniusban munkaviszonyt létesítene, ahol a munkabérének összege elérné a minimálbér kétszeresét? Ebben az esetben ténylegesen csak a munkaviszonyból származó jövedelmet vennék figyelembe, és a kisadózásból származó jövedelmet nem? Az anya a szülést megelőző két naptári évben rendelkezik 365 nap biztosítási jogviszonnyal, így az ellátásra való jogosultsága fennáll.
Részlet a válaszából: […] ...járó munkaviszonyban áll, már nem minősül főállású kisadózónak, és nem biztosított. Ez a tény pedig az adózását és a járulékfizetését is befolyásolja.Abban az esetben, ha a kismama a vállalkozása mellett létesít munkaviszonyt, egyidejűleg fennálló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 8.

Ingatlan-bérbeadás

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a magánszemélyt abban az esetben, ha egy népszerű nyaralóhelyen örökölt családi házát a szükséges javítási-átalakítási munkálatok elvégzése után ki szeretné adni? Van valamilyen lehetőség a közteherfizetés optimalizálására?
Részlet a válaszából: […] Választási lehetőség van, de a kérdést, hogy azok közül a konkrét esetben melyik a legkedvezőbb, csak akkor tudnánk megválaszolni, ha ismernénk az ingatlan adottságait, illetőleg a bérbeadó lehetőségeit a tevékenység végzése tekintetében. Így csak azokat a különféle...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 13.

Mezőgazdasági őstermelő

Kérdés: Mi alapján lesz biztosított az őstermelő abban az esetben, ha virágtermeléssel foglalkozik, és az értékesítésből származó bevétele 2013-ban meghaladta a 250 000 forintot? Tehet nyilatkozatot magasabb összegű járulékalap választásáról? Ha igen, annak mindenképpen el kell érnie legalább a minimálbér összegét? Szerez szolgálati időt, illetve milyen ellátásokra lesz jogosult az őstermelő ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...származó 250 ezer forintot meghaladó éves bevétel esetén az őstermelő járulékalapja 0 forint, kivéve ha magasabb járulékalap utáni járulékfizetés vállalásáról tesz nyilatkozatot. A Tbj-tv. 30/A. §-ának (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 18.

Ingatlan bérbeadása

Kérdés: Milyen adó- és járulékterhekkel kell számolnia egy magánszemélynek, aki 2008. május 1-jétől bérbe szeretné adni a tulajdonában lévő ingatlant?
Részlet a válaszából: […] ...részéreadja bérbe.Az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem után biztosításikötelezettséggel járó jogviszony hiányában járulékfizetési kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 6.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységében való személyes közreműködése alapján.Az egyéni vállalkozó biztosítási kötelezettségeAz egyéni vállalkozó járulékfizetésre kötelezett vállalkozói igazolvány (engedély) átvétele napjától – az egyéni vállalkozó özvegye vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Foglalkoztatói teendők szülés esetén

Kérdés: Mikor, mi a teendője annak a kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztatónak, akinek munkavállalója gyermeket vár? Hogyan kell megállapítani a szülési szabadságot, mit, mikor és hogyan kell jelenteni az APEH-nak, illetve a társadalombiztosítási szerveknek? Hogyan és milyen jövedelem alapján kell megállapítani az ellátás igénybevétele miatt elmaradt szabadságot?
Részlet a válaszából: […] ...az ellátások igénybevételét külön jelenteni nem kell. Tekintettel arra, hogy erre az időszakra a foglalkoztatónak semmilyen járulékfizetési kötelezettsége nincs, ez értelemszerűen a bevallásokban sem szerepel. A nyugdíjbiztosítási igazgatóságnak a NYENYI-n...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.

2003. évi járulékfizetési szabályok

Kérdés: 2003-ban hogyan változik a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás, valamint az egyéni járulékok százalékos mértéke?
Részlet a válaszából: […] ...egy naptári napra jutó bruttó átlagkereset két és félszeresének naptári évre számított összege után fizeti meg (a továbbiakban: járulékfizetési felső határ). A járulékfizetési felső határ naptári napi összegéről változatlanul a Költ-tv. rendelkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.