93 cikk rendezése:
11. cikk / 93 Kivás cég többes jogviszonyú ügyvezetője
Kérdés: Egy kivás cég ügyvezetője után, aki külföldön áll biztosítási jogviszonyban, a magyar kivás cégben az ügyvezetésért díjazásban nem részesül, kell-e az aktuális minimálbér szerint járulékot fizetni?
12. cikk / 93 Egyszemélyes kft.
Kérdés: Van valamilyen járulékkedvezmény abban az esetben, ha egy egyszemélyes kft. bevételei teljesen megszűntek a veszélyhelyzet miatt, és nem tartozik a mentesített ágazatokba?
13. cikk / 93 Egyéni vállalkozás bányászok részére járó keresetkiegészítés mellett
Kérdés: Kaphatja továbbra is a keresetkiegészítést az a személy, aki korábban vájárként dolgozott, amelyre tekintettel jogosulttá vált az ellátásra, és most egyéni vállalkozói tevékenységet kíván kezdeni?
14. cikk / 93 Ausztriában dolgozó mezőgazdasági őstermelő
Kérdés: Biztosított marad Magyarországon egy mezőgazdasági őstermelő, aki Ausztriában vállalt munkát, vagy az ausztriai munkaviszonyára tekintettel itthon nem terjed ki rá a biztosítás? Kell szociális hozzájárulási adót, illetve személyi jövedelemadót fizetni Magyarországon ebben az esetben, ha egyébként Ausztriában megtörténik az adófizetés?
15. cikk / 93 Külföldi állampolgár mezőgazdasági tevékenysége
Kérdés: Őstermelőként vagy mezőgazdasági egyéni vállalkozóként végezhet mezőgazdasági vállalkozói tevékenységet, illetve vásárolhat Magyarországon termőföldet egy osztrák állampolgár, aki regisztrációs igazolással (tartózkodási engedély) rendelkezik Magyarországon, bejelentett lakhelye is Magyarországon van, mezőgazdasági végzettséggel rendelkezik, amely alapján földművesként kérni fogja a nyilvántartásba vételét az illetékes földhivatalnál, és mezőgazdasági tevékenységet kíván folytatni?
Őstermelőként vagy egyéni vállalkozóként kell járulékot fizetnie, illetve előfeltétele a járulékfizetés a tevékenységek folytatásának? Az érintett osztrák állampolgár Magyarországon két kft.-nél is munkaviszonyban áll, és a NEAK Nemzetközi Kapcsolatok és Jogviszony Nyilvántartási Főosztály által megküldött igazolás szerint 2018. szeptember 1-jétől 2023. augusztus 31-ig a társadalombiztosítási járulék fizetése alól mentesítésre került Magyarországon.
Őstermelőként vagy egyéni vállalkozóként kell járulékot fizetnie, illetve előfeltétele a járulékfizetés a tevékenységek folytatásának? Az érintett osztrák állampolgár Magyarországon két kft.-nél is munkaviszonyban áll, és a NEAK Nemzetközi Kapcsolatok és Jogviszony Nyilvántartási Főosztály által megküldött igazolás szerint 2018. szeptember 1-jétől 2023. augusztus 31-ig a társadalombiztosítási járulék fizetése alól mentesítésre került Magyarországon.
16. cikk / 93 Többes jogviszony az Európai Unióban
Kérdés: Létesíthet két teljes munkaidős állást egy időben az Európai Unió két különböző államában egy magyar állampolgárságú magánszemély? Ha igen, akkor milyen feltételekkel köthető meg a két szerződés, ha az egyik munkahely Ausztriában, a másik pedig Magyarországon van? Melyik tagállamban kell megfizetni a közterheket ebben az esetben? A munkavállaló mindkét munkahelyén munkaidőkeretben dolgozik, egyik héten 3 munkanapot Magyarországon, 2 napot Ausztriában, a másik héten pedig fordítva, az állandó lakóhelye Magyarországon van, de Ausztriában is rendelkezik ideiglenes lakcímmel.
17. cikk / 93 Egyházi személy társas vállalkozása
Kérdés: Kötelezett a minimumjárulékok megfizetésére egy egyházi személynek minősülő református lelkész abban az esetben, ha társas vállalkozói tevékenységet folytat? A kérdés azért merült fel, mert egy szakcikkben megjelent, hogy az egyházi személy kisadózóként nem minősül főállásúnak.
18. cikk / 93 Ügyvezető külföldi munkavállalása
Kérdés: Figyelembe vehető a Svájcban létesített napi 8 órás munkaviszony a biztosítási kötelezettség megállapítása során egy kft. ügyvezetőjénél, aki a cégében megbízási jogviszonyban, "0" forintos díjazás ellenében látja el a tevékenységét, amely után korábban nem fizetett semmilyen közterhet, mert Magyarországon rendelkezett heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal? Meg kell fizetnie a minimális járulékokat az ügyvezetői tevékenység után?
19. cikk / 93 Munkavégzés több EGT-tagállamban
Kérdés: Hogyan alakul a magyarországi biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége egy magyar kft. társas vállalkozói jogviszonyban lévő ügyvezetőjének, aki a cég németországi fióktelepénél 4 órás munkaviszonyban bejelentésre került, de Magyarországon is szeretne jövedelmet kivenni a vállalkozásból?
20. cikk / 93 Táppénzre nem jogosult keresőképtelen munkavállaló
Kérdés: Hogyan kell eljárnia a társadalombiztosítási kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltatónak abban az esetben, ha egy több év óta teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalója 2017. december-2018. január hónapokban 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadságot vett igénybe, 2018 márciusától pedig keresőképtelen, de a hosszú fizetés nélküli szabadság miatt csak 2018. május 28-ig volt jogosult táppénzre? A munkavállaló nem tud munkát végezni, kórházi, illetve háziorvosi igazolással is alá tudja támasztani a keresőképtelenség tényét, de semmilyen ellátásra nem jogosult. Fennáll ebben az esetben a biztosítási jogviszony, vagy fizetnie kell maga után az egészségügyi szolgáltatási járulékot?
