Középiskolai tanár nyugdíjazása

Kérdés:

Megtudható valamilyen módon a társadalombiztosítási szervtől a nyugdíjazás pontos dátuma annak a középiskolai tanárnak az esetében, aki számításai szerint 2024. május 7-én szerzi meg a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időt, de nem biztos az időpontban? Az adategyeztetési eljárás során ezt az időpontot nem közölte a nyugdíjbiztosítási szerv. Dolgozhat tovább a nyugdíjazás után úgy, hogy megkapja az illetményét és a nyugellátását is? Amennyiben igen, akkor meg kell szüntetnie a közalkalmazotti (2024. január 1-jétől köznevelési) jogviszonyát a nyugdíjba vonulásra tekintettel, vagy folyamatosan megmaradhat a jogviszonya? Megköthető előre a munkáltatóval a megállapodás, hogy a nyugdíjazása miatti jogviszony megszűnése napját követő nappal folyamatosan dolgozik majd tovább? Mi lesz a nyugdíj számításának alapja ebben az esetben?

Részlet a válaszából: […] ...nem tartalmazza azokat a jogviszonyokat, amelyekre korábban nem volt előírva az adatszolgáltatási kötelezettség, illetőleg amelyekben nem járulékfizetés alapozza meg a szolgálati idő elismerését. Ilyen időszak lehet például a sorkatonai szolgálat időtartama, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 24.

Szülés egyéni vállalkozás szünetelése alatt

Kérdés: Valóban nem jogosult semmilyen ellátásra a 2021. május 26-án született gyermekére tekintettel az az édesanya, aki 2014. július 15-től főfoglalkozású egyéni vállalkozó volt, közteherfizetési kötelezettségét a kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alatt teljesítette, de a pandémiás helyzet miatt 2021. május 1-jétől a vállalkozás szüneteltetésére kényszerült, és ugyanezen időponttól munkaviszonyba állt egy kft.-nél? A kormányhivatal elutasította az igényt arra való hivatkozással, hogy egyik jogviszonyban sem jogosult az ellátásra, mert alkalmazottként csak 25 nap biztosítási idővel rendelkezik, egyéni vállalkozóként pedig a biztosítása szünetel. Milyen lehetőségei vannak, ha valóban nem jogosult CSED-re és GYED-re?
Részlet a válaszából: […] ...A szünetelés viszont nem jelenti a biztosítási jogviszony megszűnését, lezárását, ugyanis az egyéni vállalkozó biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége az egyéni vállalkozói nyilvántartásba való bejegyzés napjától az egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 10.

Fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Mi a munkáltató teendője, ha dolgozója 3 hónap fizetés nélküli szabadságot kér, de nem építkezik, és nem ápol, illetve nem gondoz sem gyermeket, sem közeli hozzátartozót?
Részlet a válaszából: […] ...ez idő alatt egészségbiztosítási ellátásokat sem vehet igénybe.Erre az időszakra a foglalkoztatónak – jövedelem hiányában – járulékfizetési kötelezettsége nincs, és az Eho-tv. 7. § (1) b) pontja értelmében a tételes egészségügyi hozzájárulást sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 26.

Méltányossági gyermekgondozási segély

Kérdés: Milyen kötelezettségei vannak a foglalkoztatónak a méltányossági gyermekgondozási segélyben részesülő személyt illetően?
Részlet a válaszából: […] ...munkavégzés hiányában – semmilyen díjazás nem illeti meg, erre az időszakra szabadság sem jár. Jövedelemkifizetés nem történik, így járulékfizetési kötelezettség sem keletkezik. A gyermekgondozási segélyből a Tbj-tv. 26. § (1) bekezdése szerint 8,5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Igazolatlan távollét járulékkötelezettsége

Kérdés: Terheli-e járulékfizetési kötelezettség a munkáltatót a dolgozó igazolatlan távollétének időtartamára?
Részlet a válaszából: […] Az igazolatlan távollét tartama alatt – feltéve, hogy az érintett erre az időszakra nem részesül jövedelemben – a Tbj-tv. 8. §-ának a) pontja alapján szünetel a biztosítás. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy fennáll ugyan a biztosítást megalapozó jogviszony – jelen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.