Izraeli állampolgárságú ügyvezető

Kérdés: Milyen jogviszonyban végezheti a tevékenységét Magyarországon egy izraeli vállalkozás által alapított magyar kft. izraeli állampolgárságú ügyvezetője? Biztosítottá válik e tevékenysége alapján, illetve kell adóazonosító jelet és tajszámot igényelni a részére? Az ügyvezető Izraelben nem rendelkezik biztosítási jogviszonnyal, hetente 4 napot tölt Magyarországon, ezért a társaság lakást bérel a részére. Változna a helyzete abban az esetben, ha Izraelben rendelkezne biztosítási jogviszonnyal?
Részlet a válaszából: […] ...– nem terjed ki rá a biztosítás. Ebben az esetben viszont a magyar egészségügyi szolgáltatást kizárólag megállapodás alapján kötött járulékfizetés ellenében veheti igénybe az érintett. A megállapodás alapján fizetendő járulék összege a minimálbér 50...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 11.

Ügyvezető jogviszonya, járulékai

Kérdés:

Kötelezett járulékfizetésre egy társaság ügyvezetője abban az esetben, ha nem tagja a vállalkozásnak, és az ügyvezetői tevékenység végzéséért semmilyen jövedelemben nem részesül? A vezető máshol rendelkezik egy heti 30 órás munkaviszonnyal, ahol a bérjövedelme meghaladja a minimálbér kétszeresét.

Részlet a válaszából: […] ...megbízási jogviszony keretében látja el [amire a Gt. 22. §-a (2) bekezdésének g) pontja lehetőséget nyújt], akkor biztosítási és járulékfizetési kötelezettségére a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének g) pontjában taglalt – a munkavégzésre irányuló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 28.

GYES-en lévő ügyvezető bejelentése, közterhei

Kérdés: Be kell-e küldeni a T1041-es és a 1208-as nyomtatványokat, illetve keletkezik-e járulékfizetési kötelezettség egy betéti társaság GYES-en lévő beltagjára vonatkozóan abban az esetben, ha a cégben 2012. évben semmilyen gazdasági tevékenység nem folyt, árbevételt nem számolt el, és ügyvezetés sem történt? A társasági szerződés szerint szükség esetén a kültag is közreműködhet a cég tevékenységében. Hogyan változik a helyzet, ha ugyanez a személy egy kft. tagja is, ahol a tevékenységet egy részmunkaidőben dolgozó munkavállaló látja el? A tag ebben a cégben sem működött közre, ügyvezetői tevékenység pedig nem merült fel 2012. évben.
Részlet a válaszából: […] ...a társaságnak, és személyes közreműködést sem végez, akkor a kft.-ben nem keletkezik biztosítási jogviszonya, így utána sem adó-, sem járulékfizetési kötelezettség nem merül fel. Ennek következtében utána sem a 12T1041 jelű bejelentőlapot, sem a 1208 jelű bevallást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 24.

Ügyvezető jogviszonya

Kérdés: Végezheti-e napi kétórás munkaviszony keretében az ügyvezetői tevékenységet az a kft.-tag, aki a törvényi változások miatt 2012. január 1-jétől biztosítottá vált, és főfoglalkozású társas vállalkozóként meg kell fizetnie a járulékokat? Hogyan kell ebben az esetben rendezni a jogviszonyát? Mellékfoglalkozású társas vállalkozó lesz, vagy egyáltalán nem kell szerepeltetni a számfejtésben?
Részlet a válaszából: […] ...eleve társas vállalkozónakminősült, ügyvezetőként már nem tekinthető társas vállalkozónak, és ezen ajogcímen nem keletkezik utána járulékfizetési kötelezettség sem. Amennyiben az ügyvezetővel 2 órás munkaidő mellettmunkaviszonyt létesítene a társaság, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 19.

Kft. ügyvezetőjének jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonyban láthatja el az ügyvezetői teendőket egy kft. többségi tulajdonosa? Melyik jogszabályokat kell használni a jogviszony elbírálása során?
Részlet a válaszából: […] ...szerint kell elbírálni. Bármelyik megoldást is választja, ez alapján még nemtekintendő társas vállalkozónak (tehát nem terheli a tagi járulékfizetésikötelezettség), hiszen az ügyvezetői teendők ellátása a Gt. 91. § (2) bekezdéseértelmében nem minősül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 12.

Nyugdíjas ügyvezető jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztatható a 100 százalékos tulajdonú nyugdíjas ügyvezető? Állásfoglalások, bírósági végzések egymásnak ellentmondóan foglalják össze ezt a témakört. A Gt. 30. § (3) bekezdése alapján a vezető tisztségviselő jogviszonyára – amennyiben nem munkaviszony keretében látja el – a megbízási szerződés szabályai az irányadóak. Legjobb tudomásunk szerint 100 százalékos tulajdoni hányad esetén a munkaviszony létesítése kizárt, de van olyan állásfoglalásunk, hogy megbízás sem jöhet szóba, mivel egybeesne a megbízó és megbízott személye, ebből következően tehát az ilyen tagok csak társas vállalkozóként lehetnek biztosítottak. APEH-tájékoztatás ezt megerősítette. Ugyanakkor a Legfelsőbb Bíróság Kf. 1.35.501/200/4. sz. ítélete arról szól, hogy a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó tag, mert ügyvezetői tevékenységet folytat, biztosított, így utána nem baleseti járulékot, hanem társadalombiztosítási járulékot kell fizetni. Tehát ha egy tag egyben ügyvezető, akkor tb-szempontból előbb ügyvezető, aztán tag. Mikor járunk el helyesen, melyik fórum véleménye az erősebb, illetve mely jogszabályhely alkalmazása vonatkozik erre az esetre?
Részlet a válaszából: […] ...ajelzett esetekre vonatkoztatva mintegy tudatosan "felülírta" azokat.Tekintettel arra, hogy az ügyvezetőnek, a társas vállalkozás tagjának ajárulékfizetését "első körben" az adóhatóság bírálja el, rá nézve pedig airánymutatás alkalmazása kötelező, így minden bizonnyal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 22.