Kft.-ügyvezető visszamenőleges bejelentése munkaviszonyban

Kérdés:

Egy egyéni vállalkozó 2017. május 1-jétől 2022. augusztus 31-ig kisadózói tevékenységet folytatott. Emellett egyszemélyes kft.-jében ingyenes megbízási jogviszonyban látta el az ügyvezetői teendőket. 2023. év elején nyugdíjigényt nyújtott be. Az ezzel kapcsolatos eljárás során a nyugdíjbiztosítás nem fogadta el kisadózóként szerzett szolgálati idejét arra hivatkozással, hogy a biztosítás társas vállalkozóként terjedt ki rá. A nyugdíjbiztosítás az adóhatósághoz fordult, amely jogkövetési eljárás keretében vizsgálta az ügyet, és egyetértett az állásponttal, illetve ennek megfelelően szólította fel a céget az önellenőrzésre. A cég nem ért egyet teljes egészében ezzel a véleménnyel, de elejét szeretnék venni az ezzel kapcsolatos jogvitának mind a kormányhivatallal, mind pedig az adóhatósággal. Lehetséges ebben az esetben az a megoldás, hogy az érintett tagot visszamenőlegesen részmunkaidős munkaviszonyra jelentse be a cég, és ennek megfelelően végezzék el az önellenőrzést?

Részlet a válaszából: […] ...e jogviszonyában nem szerzett szolgálati időt, míg a társas vállalkozói jogviszony azért nem vehető figyelembe, mert nem teljesített járulékfizetési kötelezettséget.Ezen ellentmondás feloldása érdekében fordult a nyugdíjbiztosítás az adóhatósághoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

Rokkantsági ellátásban részesülő kft.-tag

Kérdés: Meg kell fizetni a minimumjárulékokat egy kft. 2011. december 31-ig rokkantsági nyugdíjban részesült, jelenleg pedig rokkantsági el-látásban részesülő tagja után, aki eddig nem dolgozott a cégben, csak osztalékot kapott, márciustól azonban várhatóan ő fogja ellátni az ügyvezetői teendőket havi 30 ezer forintos megbízási díjért? Milyen összeget kell ebben az esetben beszámítani a kereseti korlátba? Hogyan változik a helyzet, ha az érintett tag személyesen is közreműködik a társaság tevékenységében, ami már a garantált bérminimum alapulvételével történő járulékfizetéssel jár?
Részlet a válaszából: […] ...ellátására tekintettel a Tbj-tv. 4. §-a d) pontjának 5. alpontja alapján társas vállalkozónak minősül, akit havi minimálisadó- és járulékfizetési kötelezettség terhel. Ugyanakkor a szociális hozzájárulási adót lényegében nem kell megfizetni utána, hiszen a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 27.

Kft.-ügyvezető jogállása

Kérdés: Mi a járulékok alapja egy többszemélyes kft. egyik tagjának az esetében, aki a társasági szerződés szerint a cég egyik ügyvezetője is, de a tényleges vezetői tevékenységet a társa végzi, aki önállóan képviselheti a céget? Dolgozhat heti 20 órás munkaviszonyban a tag a saját cégénél ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...szolgál ugyanezen járulékok és a szociális hozzájárulási adó alapjául.Felhívnánk a figyelmet, hogy ennél sokkal kedvezőbb adó- és járulékfizetési kötelezettséggel járna az a megoldás, miszerint is az ügyvezetői tevékenységre munkaszerződést kötnének a felek, pl...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 29.

Német állampolgárságú ügyvezetők jogállása

Kérdés: Van-e valamilyen járulékfizetési kötelezettsége egy cégnek a két német állampolgárságú tulajdonos ügyvezető után, akik a cég vezetésében személyesen nem működnek közre, azt az alkalmazásban álló műszaki-gazdasági vezető látja el?
Részlet a válaszából: […] ...EGT-tagállamban fennálló) biztosításhiányában viszont társas vállalkozóként kiterjed rájuk a biztosítás, és ennekmegfelelően kell járulékfizetési kötelezettségüket meghatározni.Ugyancsak új helyzettel állunk szemben, ha az említett tagokvalamelyike nyugdíjas. Ebben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 24.

Kisebbségi tulajdonos ügyvezető jogállása

Kérdés: Milyen jogviszonyban láthatja el az ügyvezetői teendőket egy kft. 5 százalékos részesedéssel rendelkező nyugdíjas tulajdonosa? Milyen járulékokat kell utána fizetni, ha semmilyen díjazásban nem részesül? Az ügyvezető lehet-e munkáltatója a 95 százalékos részesedéssel rendelkező, munkaviszonyban álló másik tagnak?
Részlet a válaszából: […] ...Jelen esetben – tekintve, hogy az említett tagdíjazásban nem részesül – ez utóbbit javasoljuk. Ebben az esetben velekapcsolatban járulékfizetési kötelezettség nem merül fel.Amennyiben választott tisztségviselőként havonta aminimálbér 30 százalékát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 3.

Korengedményes nyugdíjba vonuló ügyvezető jogállása

Kérdés: Milyen lehetőségei lesznek az ügyvezető feladatok ellátására annak az 1948. február 6-án született, 40 éves munkaviszonnyal rendelkező férfinak, aki a munkáltatóval történt megegyezés alapján még az idén nyugdíjba megy, és a munkáltatója kifizeti a 2008. február 6-ig esedékes nyugdíjösszeget a nyugdíj-biztosítási igazgatóságnak? Az ügyvezető tagja a kft.-nek, és jelenleg munkaviszonyban látja el az ügyvezetői feladatokat, amelyet az új Gt. kifejezetten tilt. Milyen fizetési kötelezettsége lesz a kft.-nek és a magánszemélynek, melyik a legelőnyösebb megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...választást követő öt évig fenntartható. Tehát akonkrét esetben nincs akadálya az ügyvezetői munkaviszony fenntartásának, ami ajárulékfizetés szempontjából annyi eltérést jelent, hogy a nyugdíjazástkövetően a munkabérből a 3 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 31.

Heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkező ügyvezető jogállása

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik annak a megbízási jogviszonyban álló ügyvezetőnek, aki rendelkezik heti 36 órás alkalmazotti munkaviszonnyal? Helyesen értelmezzük-e, hogy megbízási jogviszony esetében a személyi jövedelemadó alapja a megbízási díj 90 százaléka, a járulék alapja pedig a megbízási díj 100 százaléka?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt egy pontosítás: a Tbj-tv. 5. § (2)bekezdésében foglaltakból adódóan az ügyvezető jogállására (adózási, illetvetársadalombiztosítási szempontból) a választott tisztségviselőkre, és nem pediga megbízásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.Ennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 13.

Kft.-tagok társadalombiztosítási jogállása

Kérdés: Egy kft.-ben 3 fő tulajdonos van, tulajdonuk egyenlő arányú. Az ügyvezető, aki munkát végez a kft.-ben, főfoglalkozású egyéni vállalkozóként megfizeti a járulékot. A másik két tagnak nincs munkaviszonya, és a kft.-ben sem dolgoznak. Keletkezik-e járulékfizetési kötelezettség utánuk abban az esetben, ha nem végeznek munkát a társaságban? Ha nincs ilyen kötelezettség, és egy későbbi időpontban munkát végeznek, akkor ezt kell-e a társasági szerződésben rögzíteni? Az ügyvezetőn kívül a két tag végezhet-e munkát munkaviszony keretében?
Részlet a válaszából: […] ...végeznek munkát a kft.-ben (és személyes közreműködésükre tekintettel jövedelemben nem részesülnek), ekkor velük kapcsolatban semmilyen járulékfizetési kötelezettség sem merül fel, munkaviszonyban vagy megbízásos jogviszonyban tevékenykednek, amikor is a biztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

A gazdasági társaságok ügyvezetőjének jogállása

Kérdés: Elláthatja-e az ügyvezetői teendőket tagi jogviszonyban egy korlátolt felelősségű társaság személyesen közreműködő, nyugdíjas tagja?
Részlet a válaszából: […] ...tekintetében korábban kiegészítő tevékenységű társas vállalkozónak minősülő saját jogú nyugdíjas tag ügyvezetőre vonatkozó járulékfizetési kötelezettséget a Gt. módosítása nem érintette, mert arra változatlanul a Tbj-tv. 4. § d) 1. pontja az irányadó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.