Magyar és külföldi ügyvezetők jogállása

Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett és működő kft. vegyes tulajdonban van. A cég tulajdonosi összetétele: 60 százalék külföldi cég tulajdona, 20 százalék külföldi magántulajdon (két fő 10+10 százalék), 20 százalék magyar magántulajdon (három fő 10+5+5 százalék). A társasági szerződés szerint öt ügyvezető van, éspedig a két fő külföldön élő külföldi állampolgárságú tulajdonos, illetve a három, Magyarországon élő, magyar állampolgárságú tulajdonos. A kft. irányítását a három, magyarországi társas tag – ügyvezető – látja el, mindhárom főállásban. Ezek közül jelöli ki a társasági szerződés a munkaügyi feladatokat ellátó ügyvezetőt aki "társas tag, főállásban" besorolásban szerepel. A másik két magyarországi ügyvezetőt munkaviszonyban foglalkoztatják, illetve számolják el. E három egyén Magyarországon bejelentve biztosított. A két külföldi állampolgár egyéni tulajdonos, ügyvezető, a magyarországi napi munkában nem vesz részt, évenként egy-két alkalommal jelennek meg Magyarországon, a taggyűléseken. Valójában az említett külföldi állampolgár tagok a kft. munkájában oly módon vesznek részt, hogy az egyik magyarországi ügyvezető megy el a külföldön lévő, de a jelen társaságban tulajdonosként szereplő cég székhelyére, és ott beszámol a magyarországi cég tevékenységéről. Ezek az ügyvezetők Magyarországon nem vesznek fel díjazást, biztosítottként bejelentve nincsenek, ezért járulékfizetés sem történik utánuk. Helyes volt-e kft. gyakorlata eddig? A Gt. 2006. július 1-jei változása miatt változtatni kell-e a másik két, Magyarországon biztosított tag ügyvezetői státusán? A két külföldi társas tag ügyvezető után meg kell-e fizetni az előírt alap után a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...szerint kell megállapítani.A két külföldiügyvezetőnek nincs munkaszerződése, megbízási díjban nem részesült, így velükkapcsolatban járulékfizetési kötelezettség nem merült fel.Két magyarügyvezető munkaviszonyban állt, jogviszonyuk helyesen került elbírálásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 17.

Japán állampolgárságú ügyvezető jogviszonya

Kérdés: Magyarországon bejegyzett kft. japán tulajdonos-ügyvezetője 2004. május 1-jétől biztosított lett. Változott-e ez azóta? Ki lehet-e venni szabályosan a biztosítottak köréből?
Részlet a válaszából: […] ...díjazás nélkül, vagy az említett összeghatár alatti megbízási díjértlátja el az ügyvezetői teendőket, vele kapcsolatban járulékfizetési éseho-fizetési kötelezettség nem merül fel. A jogviszony meghatározásánál azonban figyelembe kell azt isvenni, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.

Török állampolgárságú kft. ügyvezető közterhei

Kérdés: Egy Magyarországon 1999-ben alapított kft.-nek két török állampolgárságú ügyvezetője van. Tulajdonosi részesedésük aránya: 10 százalékos nyugdíjas, ő rendelkezik a munkáltatói jogokkal, 90 százalékos tulajdonos nem nyugdíjas. A társasági szerződés nem rendelkezik sem a személyes közreműködésükről, sem a jövedelmükről. Társas vállalkozóként látják el ügyvezetői tevékenységüket, amelyért havonta a minimálbérnek megfelelő díjazásban részesülnek. Biztosítottnak minősülnek-e, és ha igen, milyen járulékfizetési kötelezettség áll fenn utánuk?
Részlet a válaszából: […] ...tag munkaviszonya ugyan kizárt, azonban a biztosításikötelezettséget esetében ugyanezen előírások mentén kell elbírálni, és utána ajárulékfizetést teljesíteni, azzal a különbséggel, hogy – mivel nem nyugdíjas -a részére kifizetett járulékalapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 5.

Külföldi ügyvezető közterhei

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a cégnek, illetve a tagnak egy magyar kft. izraeli állampolgárságú, tartózkodási engedéllyel rendelkező tagja után, ha ügyvezetői tevékenységére tekintettel jövedelmet vesz fel? Hogyan alakul mindez, ha román állampolgárról van szó?
Részlet a válaszából: […] ...eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát, azaz a havi 15 900 forintot. Ekkor ugyanaz a járulékfizetési kötelezettség áll fenn, mint a munkaviszony esetében. E jövedelemhatár alatt viszont csak a 11 százalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 14.