Külföldi művészek szerzői jogdíja

Kérdés: Külföldi művész magánszemélyek (Magyarországgal kettős adóztatást kizáró egyezménnyel rendelkező, illetve nem rendelkező országokban élők) szellemi termékeik felhasználásából származó szerzői jogdíját egy magyarországi székhelyű, Magyarországon tevékenykedő ügykezelő alapítvány szedi be a felhasználóktól. A jogdíjra jogosult magánszemélyek között vannak aktív korú, saját országukban biztosítási jogviszonnyal rendelkezők, illetve nem rendelkezők, adószámos magánszemélyek, nyugdíjasok, örökösök is. A biztosítotti jogviszony igazolására az ügykezelő alapítvány A1 igazolást kér a művészektől az adózás rendjének megállapítása érdekében, ami többször problémát okoz. Közösségen belüli országokban élőktől csak és kizárólag A1 igazolás fogadható el, vagy más biztosítotti jogviszonyra vonatkozó igazolással is élhetnek? Közösségen kívüli országokban élők esetében elfogadható valamilyen más igazolás az A1 igazolással egyenértékűként? Saját államukban nyugdíjas személyek esetén mi az elfogadható igazolás módja? A havi '08-as járulékbevalláson kiket kell szerepeltetnie az alapítványnak? Csak azokat a külföldi személyeket, akiknek a jogdíját valamilyen adó terheli, vagy azokat is, akiktől semmilyen levonás nem történik?
Részlet a válaszából: […] A szellemi termék felhasználásából eredő szerzői jogdíjból származó jövedelem az eredeti jogosult jövedelemszerző esetén önálló tevékenységből származó jövedelemnek, míg nem eredeti jogosult, például örökös esetén egyéb tevékenységből származó jövedelemnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Külföldi állampolgár magyarországi jogállása

Kérdés: Kell személyi jövedelemadót fizetni egy Magyarországon élő kolumbiai állampolgár jutaléka után, amelyet az itteni kereskedelmi tevékenysége után kap egy kanadai cégtől, amelynek Magyarországon nincs bejegyzett székhelye, sem telephelye? A kereskedelem után a vevőkkel szembeni számlázási, szállítási feladatokat a kanadai cég végzi. A kolumbiai állampolgár Magyarországon él magyar feleségével, tartózkodási kártyával és magyar lakcímkártyával rendelkezik. Hogyan kell ezt a tevékenységet bejelenteni az adóhatósághoz? Keletkezik ez után a tevékenység után biztosítási jogviszony Magyarországon?
Részlet a válaszából: […] ...követő hónap 12-éig elektronikus úton köteles teljesíteni ('08INT számú havi bevalláson) az állami adóhatóság részére. A járulékbevallásnak tartalmaznia kella) a külföldi vállalkozás nevét, székhelyét, adóazonosító számát,b) a foglalkoztatott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

GYES-en lévő munkavállaló másodállása

Kérdés: Vállalhat másodállást egy jelenleg GYES-en lévő, napi 6 órás munkaviszonyban dolgozó személy úgy, hogy ez ne veszélyeztesse az ellátását? A munka egy amerikai cég újsághirdetésének szerkesztése lenne. Hogyan kell teljesíteni az adófizetési kötelezettséget ebben az esetben a másodállás után?
Részlet a válaszából: […] ...havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12-éig elektronikus úton köteles teljesíteni az állami adóhatóság részére. Az előírt járulékbevallásnak tartalmaznia kell:a) a külföldi vállalkozás nevét, székhelyét, adóazonosító számát,b) a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 25.

Egyetemi előadó közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési, bevallási, illetve nyilvántartási kötelezettsége van annak az adószámos magánszemélynek, aki heti 40 órás munkaviszony mellett egyetemi előadásokat tart, illetve fordít? Alkalmazható-e ebben az esetben a Tbj-tv. 21. §-a, amely szerint nem képez járulék­alapot a szerzői jogi védelem alá eső díj? Mi a teendő, ha a kifizető külföldi?
Részlet a válaszából: […] ...a foglalkoztató köteles azadóhatósághoz a T121041 típusú nyomtatványon bejelenteni. Az adószámosmagánszemélyt saját maga után járulékbevallási, -nyilvántartási kötelezettségnem terheli, azonban az adóévi adóköteles jövedelméről önadózás keretébenköteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 29.

Gyermeknevelési támogatásban részesülő személy munkavégzése

Kérdés: Mit kell tudni foglalkoztatói, illetve munkavállalói szempontból a gyermeknevelési támogatás melletti munkavégzésről, és a tagi jogviszonyban végzett személyes közreműködésről?
Részlet a válaszából: […] ...kétszerese, illetőleg ha a ténylegesen kifizetett (juttatott)jövedelem ennél kevesebb, akkor az Art. 31. § (2) bekezdés szerintijárulékbevallásban ezt a tényleges jövedelmet feltüntetve, de ez esetben is legalábba minimálbér után – kell a társas vállalkozást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 27.

Egyszemélyes ügyvédi iroda tagjának szülése

Kérdés: Igényelhet-e TGYÁS-t és GYED-et egy egyszemélyes ügyvédi iroda ügyvédnője, aki várhatóan 2009 decemberében fog szülni, és továbbra is folytatja tevékenységét, de jövedelmet nem vesz ki? Kell-e a szülés után is fizetnie a járulékokat a minimálbér kétszerese után a személyes közreműködés miatt? Nem veszélyezteti-e ez az egészségbiztosítási ellátásait?
Részlet a válaszából: […] ...köteles a járulékfizetésikötelezettségét teljesíteni. Így jövedelem felvétele nélkül az Art. 31. § (2)bekezdés szerinti járulékbevallásban legalább a minimálbér alapulvételével afoglalkoztatót és a biztosítottat terhelő járulékokat egyaránt be...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 29.

Munkaadói és munkavállalói járulék alapja

Kérdés: 2009. január 1-jétől melyek azok a jövedelmek, amelyek után a kifizetőnek munkaadói járulékot fizetnie, illetve mely kifizetésekből kell munkavállalói járulékot vonnia?
Részlet a válaszából: […] ...mértéket a munkaviszonyban álló biztosítotttényleges járulékalapot képező jövedelme nem éri el, és ezt a munkaadó azadóhatóságnak a járulékbevallásában bejelenti, ekkor a tényleges jövedelemképezi a munkaadói járulék alapját. Idéntől a szabadságmegváltás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 10.

Járulékfizetési felső határ

Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha a GYES-ből és az a melletti munkaviszonyban kifizetett munkabérből levont nyugdíjjárulék összege meghaladja az éves járulékfizetési felső határra számított összeget?
Részlet a válaszából: […] ...miatt visszafizetett (átutalt) járulékokról [Tbj-tv. 50. § (6)bekezdése]. A foglalkoztató a túlfizetéssel érintett időszak járulékbevallásátönellenőrzéssel korrigálva számolhatja el az adóhatósággal a munkavállalónakvisszafizetett nyugdíjjárulékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 10.

Kiegészítő tevékenységű vállalkozó kötelezettségei

Kérdés: Milyen járulékbevallási, illetve adatszolgáltatási kötelezettségnek kell eleget tennie a kiegészítő tevékenységű vállalkozónak?
Részlet a válaszából: […] A társas, illetve egyéni vállalkozót akkor kell kiegészítőtevékenységet folytatónak tekinteni, ha saját jogú nyugdíjas (még abban azesetben is, ha a nyugdíja szünetel), vagy özvegyi nyugdíjasként a reá irányadóöregségi nyugdíjkorhatárt elérte. Saját jogú nyugdíjasnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 27.

Magán-nyugdíjpénztári tagdíjak bevallása, befizetése

Kérdés: Milyen módon változott meg 2007-től a magán-nyugdíjpénztári tagdíjbevallás és -befizetés rendszere?
Részlet a válaszából: […] ...az adóhatóságnálellenőrzést és a tartozás behajtását kezdeményeztek. A törvénymódosítással 2007. január 1-jével megvalósult ajárulékbevallás és a magán-nyugdíjpénztári tagdíjbevallás integrációja, melynekalapján a foglalkoztatók adminisztrációs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 13.
1
2