Önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás CSED alatt

Kérdés: A CSED folyósítása alatt továbbra is fizethető a munkavállaló részére a havi fix összegű önkéntes munkáltatói nyugdíjpénztári hozzájárulás, amelyet a munkáltató belső szabályzat alapján juttat? A juttatás adó- és járulékköteles, más nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, azaz a kismama jogviszonyára tekintettel munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül, és az adott havi ’08-as bevallásban szerepeltetnie kell a munkáltatónak. Nem kizáró ok ez a kifizetés a CSED-jogosultság elbírálása szempontjából, azaz nem minősül keresőtevékenységből származó jövedelemnek?
Részlet a válaszából: […] ...A kereset pedig ugyancsak a Tbj-tv. 6. §-ában meghatározott jogviszonyban személyes munkavégzésért járó társadalombiztosítási járulékalapot képező jövedelem. Nem minősül keresőtevékenységnek a CSED-re való jogosultság kezdőnapját megelőzően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 15.

Megbízási jogviszony alatt nyugdíjba vonuló munkavállaló

Kérdés:

Hogyan alakult a járulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség abban az esetben, ha egy kft. megbízási jogviszonyban alkalmazott egy magánszemélyt a 2024. november 1-jétől 2025. január 10-ig tartó időszakra, amelynek 450.000 forintos megbízási díját a megbízó 2025. január 15-én fizette ki? Az érintett megbízott 2025. január 2-től saját jogú nyugdíjasnak minősül.

Részlet a válaszából: […] ...járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér 30 százalékát, vagy naptári napokra számítva ennek harmincadrészét.Jelen esetben a járulékalapot képező jövedelem – mivel nincs utalás a kérdésben tételes költségelszámolásra – 450.000×90% = 405.000 forint....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 28.

Ösztöndíjas foglalkoztatás szabályai

Kérdés:

Milyen szabályok vonatkoznak jelenleg az ösztöndíjas foglalkoztatásra?

Részlet a válaszából: […] ...programját és ajánlólevelét.Az ösztöndíjas foglalkoztatással társadalombiztosítási jogviszony keletkezik, ugyanis az ösztöndíj járulékalapot képező jövedelemnek, az ösztöndíjas pedig biztosítottnak minősül. Mindezekből kifolyólag a foglalkoztató köteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 26.

Magyarországon élő orosz állampolgár munkavégzése külföldi foglalkoztató részére

Kérdés: Valóban önfoglalkoztatóvá válik az a Magyarországon élő orosz állampolgár, aki családi együttélés célú tartózkodási engedéllyel rendelkezik, állandó lakcíme nincs, csak szálláshely-bejelentése, és jelenleg egy amerikai cégnek dolgozik, amely Magyarországon nincs bejelentkezve? Az érintett adóazonosító jellel rendelkezik, de tajszáma nincs, és a kormányhivatal tájékoztatása szerint állandó lakcím hiányában nem is jogosult rá. Önfoglalkoztatóként tajszám hiányában hogyan tudja teljesíteni a járulékbevallásokat?
Részlet a válaszából: […] ...eleget. A külföldi vállalkozás a biztosítotti bejelentést a ’T1041INT nyomtatványon teheti meg, míg a foglalkoztatott részére kifizetett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével megállapított társadalombiztosítási járulékot a havi bevallásban, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 22.

Elmaradt bér utólagos kifizetése

Kérdés:

Hogyan kell bevallani egy havi bruttó 400.000 forintos munkabérrel foglalkoztatott munkavállaló bérét abban az esetben, ha a foglalkoztató likviditási problémái miatt július hónapra csak 300.000 forint került számára elszámolásra, augusztus hónapra nem kapott bért, és szeptember hónapban kapta meg az elmaradt jövedelmét? Július hónapra a ténylegesen elszámolt 300.000 forintot, vagy a szerződésben meghatározott 400.000 forintot kell szerepeltetni? Mi szerepeljen az augusztusi bevallásban, és végül a szeptember havi bevallásban bevallható egyben az elmaradt bér?

Részlet a válaszából: […] ...§-ának (1) bekezdése értelmében a foglalkoztató a foglalkoztatottnak minősülő biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett (juttatott), járulékalapot képező jövedelem, vagy a 27. § (2) bekezdése szerinti járulékfizetési alsó határ alapján köteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 8.

Egyszerűsített foglalkoztatás közterhe kisvállalati adóalanyoknál

Kérdés: Hogyan kell eljárnia egy kisvállalati adó hatálya alá tartozó cégnek abban az esetben, ha egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztat munkavállalókat 2024. október és november hónapban, tekintettel arra, hogy 2024. január 1-jétől az Efo-tv. 8. §-ának (2a) bekezdése értelmében az egyszerűsített foglalkoztatottak utáni közteher szociális hozzájárulási adónak minősül, a kivaalanyok azonban mentesülnek a szociális hozzájárulási adó fizetése alól? Meg kell növelnie a kivaalapot a foglalkoztatónak az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott dolgozók részére kifizetett munkabér összegével?
Részlet a válaszából: […] ...az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállaló munkabére a kivaalapot azért sem növeli, mert az nem minősül járulékalapot képező jövedelemnek.(Kéziratzárás: 2024. 09....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 24.

Kiküldött munkavállalók járulékalapja

Kérdés:

Milyen esetben kell a Tbj-tv. 27. §-a (2) bekezdésének ba) alpontja, illetve mely esetben a bb) alpontja figyelembevételével meghatározni a kiküldött munkavállalók járulékalapját?

Részlet a válaszából: […] ...járulékalapként– az adóelőleg-alap számításánál figyelembe veendő jövedelmet, illetve– a fentiek szerint megállapított járulékalapot képező jövedelem összegének azon időszakra vonatkozó arányos részét, amelyben a jövedelem külföldön adóztatható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 21.

Diákok keresőképtelensége

Kérdés: Hogyan kell elbírálnia a kifizetőhelynek a szünidőben egy hónapos határozott idejű, napi hatórás munkaszerződéssel foglalkoztatott nappali tagozatos középiskolai diák baleseti táppénz iránti igényét abban az esetben, ha a belépését követő második napon üzemi balesetet szenvedett, amelyből eredően előreláthatóan hosszabb ideig keresőképtelen lesz? A tanuló 17 éves. Jogosult lesz az ellátásra, és ha igen, akkor mennyi időre? Jogosult lesz táppénzre egy nappali tagozatos egyetemi hallgató, akit 2024. június 16-tól 2024. augusztus 15-ig tartó megbízási szerződéssel alkalmazott a foglalkoztató havi 280.000 forint megbízási díjért, és július 10-től keresőképtelen lett? A megbízott 2024. június 16-tól június 30-ig 140.000 forint megbízási díjat kapott, illetve a július 1-jétől 9-ig tartó időszakra a havi megbízási díj arányos részét is kifizették a számára. Esetleges keresőképtelenség esetén hogyan kell eljárnia a foglalkoztatónak abban az esetben, ha iskolaszövetkezeten keresztül foglalkoztat egy fő diákot?
Részlet a válaszából: […] ...jelentősége, hiszen a díjazás jelentősen meghaladja ezt az összeget, de fontos tisztában lenni azzal, hogy nem a megbízási díjnak, hanem a járulékalapot képező jövedelemnek kell elérnie ezt az összeget. Ez tulajdonképpen a megbízási díj költségekkel (költséghányad...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 6.

Felszolgálási díj

Kérdés: Megteheti a foglalkoztató, hogy az egyenletes elosztás érdekében a felszolgálási díjat csak negyedévente fizeti ki a dolgozók részére? Járulékmentesen kifizethető a nyugdíjas felszolgáló részére a felszolgálási díj, vagy ebből a juttatásból le kell vonni a 18,5 százalékos társadalombiztosítási vagy esetleg a 10 százalékos nyugdíjjárulékot?
Részlet a válaszából: […] ...ki kell fizetni, nincs mód annak negyedéves ütemezésére.A Tbj-tv. 27. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében a felszolgálási díj járulékalapot képező jövedelem.A nyugdíjas munkavállalóra azonban nem terjed ki a biztosítás, így az egyébként járulékalapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.

Bónuszelőleg baleseti táppénz alatt

Kérdés: Fizethet bónuszelőleget a munkáltató a baleseti táppénzben részesülő munkavállalójának abban az esetben, ha a dolgozó 2024. február 5-től – üzemi balesete következményeként – folyamatosan keresőképtelen, és ez az állapot előreláthatólag még néhány hónapig fennáll? A munkáltató egyébként minden hónapban fizeti ezt a járandóságot a dolgozóinak. Erre a juttatásra is érvényes a táppénzre vonatkozó szabály, hogy a folyósítás ideje alatt nem fizethető?
Részlet a válaszából: […] A baleseti táppénzre az Eb-tv. 56. §-ának (4) bekezdése értelmében – ha eltérő rendelkezés nincs – a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. Tehát a kérdésben felvetett probléma tekintetében nincs különbség a táppénz, illetve baleseti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.
1
2
3
…
50