Rokkantnyugdíjas tag osztaléka

Kérdés: Beleszámít-e a 2010. év eredménye alapján fizetett osztalék egy gazdasági társaság rokkantnyugdíjas tagjának hathavi átlagjövedelmébe, aki havonta a nyugdíj kétszeresét el nem érő összegben kap tagi jövedelmet? Elveszítheti-e a nyugdíjjogosultságát a tag emiatt, vagy van valamilyen megoldás erre a problémára?
Részlet a válaszából: […] ...rokkantsági nyugdíjra való jogosultság keresőtevékenységmiatti megszűnése szempontjából jövedelem az a járulékalapot képező jövedelem,illetve az a járulékalap, amely után a Tbj-tv. alapján – a járulékfizetésifelső határ figyelmen kívül hagyásával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 9.

Jövedelemmel nem rendelkező társas vállalkozó járulékalapja

Kérdés: A minimálbér vagy a minimum-járulékalap után kell-e megfizetnie a járulékokat annak a főfoglalkozású társas vállalkozónak, aki a tevékenységéért a társaságból jövedelmet nem vesz fel?
Részlet a válaszából: […] ...A továbbiakban ezért nevezzük azérintett tagot főfoglalkozású társas vállalkozónak. A Tbj-tv. vonatkozórendelkezései a következők:– Járulékalapot képező jövedelem (többek között): azSzja-tv. szerinti, az összevont adóalapba tartozó, az önálló és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 21.

Betéti társaság beltagjának járulékfizetése

Kérdés: Választhatja-e egy betéti társaság beltagja a minimálbér utáni járulékfizetést abban az esetben, ha nincs máshol heti 36 órás munkaviszonya, vagy kötelező a minimum-járulékalap után megfizetni a járulékokat? Ebben az esetben egy esetleges ellenőrzés során éves szinten megnézik-e az osztalékkifizetés összegét, tekintettel arra, hogy a nettó 28 ezer forintból a megélhetés lehetetlen? Hogyan változik a helyzet abban az esetben, ha van főállású munkaviszonya? Milyen járulékterheket köteles a társaság ebben az esetben fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...százaléknyugdíjjárulék és 8 százalék tagdíj) – egyaránt a személyes közreműködéséretekintettel kifizetett (juttatott, elszámolt) járulékalapot képező jövedelem,de havi átlagban legalább 131 000 forint összegű minimum-járulékalap után kellmegfizetni. Azonban, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 5.

Kezdő egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie 2006. évre annak az egyéni vállalkozónak, aki 2006. szeptember 4-én váltotta ki vállalkozói igazolványát?
Részlet a válaszából: […] ...szabályok szerint áll fenn. Ez esetben a társasvállalkozásnál fennálló járulékfizetési kötelezettség alapja a ténylegesenelért, járulékalapot képező jövedelem.A főfoglalkozású egyéni vállalkozónak a tevékenységmegkezdésének első napjától meg kell fizetnie...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.

Evás vállalkozó osztalékának közterhei

Kérdés: Felveheti-e osztalékként egy kettős könyvvitelt vezető, eva hatálya alá tartozó társaság nyugdíjas tagja a bevételeiből az eva és az iparűzési adó levonása után fennmaradó összeget, vagy ezenkívül kell-e valamilyen járulékot vagy egyéb adót fizetniük? Hogyan változik a kötelezettség egy bevételi nyilvántartást vezető evás társaság heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkező tagja esetében?
Részlet a válaszából: […] ...teljesíteni. A konkrét esetekben ez aztjelenti, hogy a tagok személyes közreműködésére tekintettel ténylegesen kifizetett(elszámolt) járulékalapot képező jövedelem után az 5 százalékos mértékűbaleseti járulékot (a nyugdíjas tag után), illetőleg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 8.

Kft.-tulajdonos jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszony keretében végezhet esetenként munkát a kft.-ben az a tulajdonos, aki semmilyen tisztséget nem tölt be, és munkavégzésre sem kötelezett? Erről az elvégzett munkáról (konkrétan tolmácsolás) a kft. adhat számlát a megrendelő cég, illetve a magánszemély felé? A tulajdonos ezért az elvégzett munkáért nem kér pénzt a kft.-től, hanem majd osztalékot kap.
Részlet a válaszából: […] ...szerződés nem tartalmazza a törzsbetétek arányát meghaladó felosztást, a tag részére kifizetett "többletosztalék" tagi jövedelemnek és járulékalapot képező jövedelemnek is minősülhet. A leírtaknak megfelelően legalizált tagi munkavégzés alapján nincs akadálya...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.

Evaalany betéti társaság közterhei

Kérdés: Egy orvosi szaktanácsadással, illetve egyetemi oktatással foglalkozó kétszemélyes betéti társaság beltagja és kültagja egyaránt heti 36 órát meghaladóan foglalkoztatott főorvosként egy kórházban. A társaság az Eva-tv. hatálya alá tartozik. Kötelesek-e a tagok havonta az 53 ezer forint összegű minimálbért kivenni, és ez után szja-t, illetve járulékot fizetni? Jelenleg a tagok osztalékként veszik ki a jövedelmet, és ez után evaalanyként adóznak, egyéb jövedelmet nem vesznek fel. Mi a helyes megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség, azaz a járulék alapja a személyes közreműködésre tekintettel ténylegesen kifizetett (elszámolt), járulékalapot képező jövedelem [Tbj-tv. 28. § (3) bekezdése].Jelen esetben ilyen jövedelem nincs, hiszen a tagok osztalékként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 12.

Evaalany kft. kiegészítő tevékenységű tagjának közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell fizetni az után a nyugdíjas, kiegészítő tevékenységű evaalany kft.-tag után, aki a vállalkozásban nem rendszeresen működik közre, jövedelmet nem, csak osztalékelőleget, illetve osztalékot vesz fel?
Részlet a válaszából: […] ...mértékű baleseti járulékot fizet. A járulék alapja a társas vállalkozónak a személyes közreműködés alapján kifizetett (elszámolt), járulékalapot képező jövedelem. Mivel jelen esetben ilyen jellegű kifizetés nem történt, a balesetijárulékfizetési-kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 4.

Kft.-tag díjazása

Kérdés: Egy kft. személyesen közreműködő tagjának díjazását a társasági szerződésben rögzítettek szerint a mindenkori közgyűlés határozza meg. Van-e felső határa a kifizethető díjazás összegének, vagy járulékfizetés szempontjából csak az alsó határ jelent korlátot? (Nem osztalékról van szó, hanem évi 1-2 alkalommal magas összegű díjazásáról.)
Részlet a válaszából: […] ...– többes jogviszonyban nem álló – társas vállalkozó biztosított járulékalapja a személyes közreműködésre tekintettel kifizetett, járulékalapot képező jövedelem [Tbj-tv. 4. § k) pontja], de legalább a tárgyhónapot megelőző hónap első napján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 23.