16 cikk rendezése:
1. cikk / 16 Kiegészítő tevékenységű ügyvezető béren kívüli juttatása
Kérdés: Adható béren kívüli juttatás a mellékszolgáltatásra kötelezett, kiegészítő tevékenységű ügyvezető részére, aki a kft.-től az osztalékon kívül semmilyen jövedelmet nem vesz fel?
2. cikk / 16 Gyermeknevelési támogatásban részesülő személy munkavégzése
Kérdés: Mit kell tudni foglalkoztatói, illetve munkavállalói szempontból a gyermeknevelési támogatás melletti munkavégzésről, és a tagi jogviszonyban végzett személyes közreműködésről?
3. cikk / 16 Magyar és külföldi munkavállaló munkavállalása
Kérdés: Milyen társadalombiztosítási kötelezettségei vannak annak a magyar, illetve nem magyar állampolgárnak, aki Magyarországon munkavállalóként munkát szeretne vállalni? Milyen adókat kell megfizetnie? Milyen iratokat kell a munkáltatónak átadnia a munkavállaló részére a bérfizetéssel kapcsolatban?
4. cikk / 16 Nyugdíjas vállalkozók közterhei
Kérdés: Valóban nem kell-e megfizetni az 1950 forintos tételes egészségügyi hozzájárulást, valamint a 4350 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot a betéti társaság nyugdíjas tagjai, illetve a nyugdíjas egyéni vállalkozó után, amennyiben bevételszerző tevékenység és bevétel nem kapcsolható az adott személyhez, munkavégzés nem történik, és ezt a társaság jegyzőkönyvben is rögzíti, illetve a társasági szerződésben korábban rögzítette?
5. cikk / 16 Egyéni vállalkozó elmaradt járulékai
Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezett 2005., 2006. és 2007. években annak az egyéni vállalkozónak, akinek ezekben az években a vállalkozásában bevétele, költsége, illetve jövedelme nem volt, és ugyanebben az időszakban ügyvezetői feladatokat látott el főfoglalkozású társas vállalkozói jogviszony keretében a saját tulajdonában lévő kft.-ben? A társas vállalkozó ezen jogviszonyára tekintettel 2006. augusztus 31-ig, a mindenkori minimálbérnél magasabb, 2006. szeptember 1-jétől a mindenkori minimálbér kétszeresénél magasabb havi bruttó összeget vett fel, mely után a közterhek (beleértve a vállalkozói járulékot és a tételes ehót is) megfizetése megtörtént. A társas vállalkozói jogviszony a heti 36 órás foglalkoztatást meghaladja.
6. cikk / 16 Heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkező nyugdíjas beltag járulékai
Kérdés: 2006. január 1-jére visszamenőleg milyen járulékfizetési kötelezettségei vannak egy betéti társaság nyugdíjas beltagjának, aki egyidejűleg heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal is rendelkezik?
7. cikk / 16 Betéti társaság beltagjának és kültagjának közterhei
Kérdés: Milyen közterhek fizetésére kötelezett egy betéti társaság beltagja, akinek heti 40 órás bejelentett munkaviszonya van a betéti társaságon kívül, valamint hogyan alakul ugyanezen betéti társaság kültagja utáni fizetési kötelezettség, aki főállású egyéni vállalkozó, és a minimálbér után fizeti a járulékait?
8. cikk / 16 Evás vállalkozó osztalékának közterhei
Kérdés: Felveheti-e osztalékként egy kettős könyvvitelt vezető, eva hatálya alá tartozó társaság nyugdíjas tagja a bevételeiből az eva és az iparűzési adó levonása után fennmaradó összeget, vagy ezenkívül kell-e valamilyen járulékot vagy egyéb adót fizetniük? Hogyan változik a kötelezettség egy bevételi nyilvántartást vezető evás társaság heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkező tagja esetében?
9. cikk / 16 Üzletkötő biztosítási kötelezettségének megállapítása
Kérdés: Milyen időszakot figyelembe véve kell elbírálni a biztosítási kötelezettséget egy banki termékek fogalmazásával foglalkozó cég üzletkötője esetében, aki nem egyéni vállalkozó, nincs társas vállalkozása, tehát nem számlaképes, azonban van heti 36 órát meghaladó munkaviszonya? A cég határozatlan idejű megbízási szerződést kötött az üzletkötővel, és jutalékát megbízási díj formájában fizetik ki számára a tárgyhónapot követő hó 20-án. A jövedelem kifizetése nem folyamatos, a megkötött üzletektől függően nem minden hónapban kerül sor rá, a kifizetett összegekről azonban egyértelműen megállapítható, hogy milyen ügyletekhez köthetőek, a munkára fordított idő azonban nem.
10. cikk / 16 Egyéni vállalkozó társas vállalkozóként
Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a kft.-nek az után az 50 százalékban tulajdonos ügyvezető után, aki 2003-ban egész évben egyéni vállalkozóként működött, és 2003. december 22-én alapította meg a kft.-t?