Kiegészítő tevékenységű ügyvezető béren kívüli juttatása

Kérdés: Adható béren kívüli juttatás a mellékszolgáltatásra kötelezett, kiegészítő tevékenységű ügyvezető részére, aki a kft.-től az osztalékon kívül semmilyen jövedelmet nem vesz fel?
Részlet a válaszából: […] ...értékének 1,19-szeresét kell tekinteni. Az Szja-tv. 71. §-ának megfelelően nyújtott béren kí­­vüli juttatás nem tekinthető járulékalapot képező jövedelemnek, ezért utána a kiegészítő tevékenységet folytató tagnak nyugdíjjárulékot fizetnie nem kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 24.

Gyermeknevelési támogatásban részesülő személy munkavégzése

Kérdés: Mit kell tudni foglalkoztatói, illetve munkavállalói szempontból a gyermeknevelési támogatás melletti munkavégzésről, és a tagi jogviszonyban végzett személyes közreműködésről?
Részlet a válaszából: […] ...minősül. A társas vállalkozásnak a biztosított társas vállalkozóután a személyes közreműködésre tekintettel kifizetett (juttatott)járulékalapot képező jövedelem alapulvételével – de havonta legalább aminimálbér kétszerese, illetőleg ha a ténylegesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 27.

Magyar és külföldi munkavállaló munkavállalása

Kérdés: Milyen társadalombiztosítási kötelezettségei vannak annak a magyar, illetve nem magyar állampolgárnak, aki Magyarországon munkavállalóként munkát szeretne vállalni? Milyen adókat kell megfizetnie? Milyen iratokat kell a munkáltatónak átadnia a munkavállaló részére a bérfizetéssel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...tehát amunkaviszonyban álló dolgozóra kiterjed a biztosítás, ennek megfelelőenfoglalkoztatójának a dolgozó számára kifizetett, járulékalapot képező jövedelem[Tbj-tv. 4. § k) pontja] után 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot(Tbj-tv. 20. §)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 14.

Nyugdíjas vállalkozók közterhei

Kérdés: Valóban nem kell-e megfizetni az 1950 forintos tételes egészségügyi hozzájárulást, valamint a 4350 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot a betéti társaság nyugdíjas tagjai, illetve a nyugdíjas egyéni vállalkozó után, amennyiben bevételszerző tevékenység és bevétel nem kapcsolható az adott személyhez, munkavégzés nem történik, és ezt a társaság jegyzőkönyvben is rögzíti, illetve a társasági szerződésben korábban rögzítette?
Részlet a válaszából: […] ...fizetni. A nyugdíjjárulék alapja a társas vállalkozónak a személyesközreműködése alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem[Tbj-tv. 36. § (1) bekezdése]. A betéti társaság nyugdíjas bel- és kültagjaazonban csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 25.

Egyéni vállalkozó elmaradt járulékai

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezett 2005., 2006. és 2007. években annak az egyéni vállalkozónak, akinek ezekben az években a vállalkozásában bevétele, költsége, illetve jövedelme nem volt, és ugyanebben az időszakban ügyvezetői feladatokat látott el főfoglalkozású társas vállalkozói jogviszony keretében a saját tulajdonában lévő kft.-ben? A társas vállalkozó ezen jogviszonyára tekintettel 2006. augusztus 31-ig, a mindenkori minimálbérnél magasabb, 2006. szeptember 1-jétől a mindenkori minimálbér kétszeresénél magasabb havi bruttó összeget vett fel, mely után a közterhek (beleértve a vállalkozói járulékot és a tételes ehót is) megfizetése megtörtént. A társas vállalkozói jogviszony a heti 36 órás foglalkoztatást meghaladja.
Részlet a válaszából: […] Válaszunkat annak ellenére, hogy a kérdés erre irányul, nemaz egyéni vállalkozóként fizetett járulékokkal, hanem a kft. ügyvezetőjénektársas vállalkozói jogviszonyával kell kezdenünk. Ez ugyanis kihat az egyénivállalkozó járulékfizetésére, így nem árt a kft.-ben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 27.

Heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkező nyugdíjas beltag járulékai

Kérdés: 2006. január 1-jére visszamenőleg milyen járulékfizetési kötelezettségei vannak egy betéti társaság nyugdíjas beltagjának, aki egyidejűleg heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal is rendelkezik?
Részlet a válaszából: […] ...társaság nyugdíjas tagja is) utánjárulékfizetési kötelezettség csak akkor keletkezik, ha részére a személyesközreműködése alapján járulékalapot képező jövedelem kerül kifizetésre(elszámolásra). Ez esetben a jövedelem után fizetendő baleseti járulék mértéke2006...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 19.

Betéti társaság beltagjának és kültagjának közterhei

Kérdés: Milyen közterhek fizetésére kötelezett egy betéti társaság beltagja, akinek heti 40 órás bejelentett munkaviszonya van a betéti társaságon kívül, valamint hogyan alakul ugyanezen betéti társaság kültagja utáni fizetési kötelezettség, aki főállású egyéni vállalkozó, és a minimálbér után fizeti a járulékait?
Részlet a válaszából: […] Mindkét esetben ugyanazon a módon kell teljesíteni a tagokután a járulékfizetési kötelezettséget. Ez azt jelenti, hogy mind a 40 órásmunkaviszonnyal rendelkező beltag, mind az egyéni vállalkozó kültag után atársaságban ténylegesen elért (felvett, elszámolt) járulékalapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 16.

Evás vállalkozó osztalékának közterhei

Kérdés: Felveheti-e osztalékként egy kettős könyvvitelt vezető, eva hatálya alá tartozó társaság nyugdíjas tagja a bevételeiből az eva és az iparűzési adó levonása után fennmaradó összeget, vagy ezenkívül kell-e valamilyen járulékot vagy egyéb adót fizetniük? Hogyan változik a kötelezettség egy bevételi nyilvántartást vezető evás társaság heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkező tagja esetében?
Részlet a válaszából: […] ...teljesíteni. A konkrét esetekben ez aztjelenti, hogy a tagok személyes közreműködésére tekintettel ténylegesen kifizetett(elszámolt) járulékalapot képező jövedelem után az 5 százalékos mértékűbaleseti járulékot (a nyugdíjas tag után), illetőleg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 8.

Üzletkötő biztosítási kötelezettségének megállapítása

Kérdés: Milyen időszakot figyelembe véve kell elbírálni a biztosítási kötelezettséget egy banki termékek fogalmazásával foglalkozó cég üzletkötője esetében, aki nem egyéni vállalkozó, nincs társas vállalkozása, tehát nem számlaképes, azonban van heti 36 órát meghaladó munkaviszonya? A cég határozatlan idejű megbízási szerződést kötött az üzletkötővel, és jutalékát megbízási díj formájában fizetik ki számára a tárgyhónapot követő hó 20-án. A jövedelem kifizetése nem folyamatos, a megkötött üzletektől függően nem minden hónapban kerül sor rá, a kifizetett összegekről azonban egyértelműen megállapítható, hogy milyen ügyletekhez köthetőek, a munkára fordított idő azonban nem.
Részlet a válaszából: […] ...hiszen a megbízás jellegéből adódóan ez eleve nem mérhető. Ebben az esetben tehát azt kell vizsgálni, hogy az adotthónapra vonatkozó járulékalapot képező jövedelem eléri-e a minimálbér 30százalékát, azaz a havi 17 100 forintot, vagy sem. Ha igen, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 13.

Egyéni vállalkozó társas vállalkozóként

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a kft.-nek az után az 50 százalékban tulajdonos ügyvezető után, aki 2003-ban egész évben egyéni vállalkozóként működött, és 2003. december 22-én alapította meg a kft.-t?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozóként is biztosított, a társas vállalkozásnál fennálló járulékfizetési kötelezettségének alapja a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem [Tbj-tv. 31. § (6) bekezdése]. Fontos rávilágítanunk arra a különbségre, hogy a kérdéses esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 13.
1
2