Kiküldött munkavállalók járulékalapja

Kérdés: Milyen esetben kell a Tbj-tv. 27. §-a (2) bekezdésének ba) alpontja, illetve mely esetben a bb) alpontja figyelembevételével meghatározni a kiküldött munkavállalók járulékalapját?
Részlet a válaszából: […] ...járulék-alapként– az adóelőleg-alap számításánál figyelembe veendő jövedelmet, illetve– a fentiek szerint megállapított járulékalapot képező jövedelem összegének azon időszakra vonatkozó arányos részét, amelyben a jövedelem külföldön adóztatható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 21.

Kiküldött munkavállaló táppénzalapja

Kérdés: Táppénzalapnak minősül az adóköteles külföldi napidíj, melyből egyéni társadalombiztosítási járulék kerül levonásra? Figyelembe kell venni, hogy történik-e keresetveszteség?
Részlet a válaszából: […] ...adóztatási joga, vagy kettős adóztatást kizáró egyezmény hiányában adóelőleg-megállapítási kötelezettség nem keletkezik, akkor a járulékalapot képező jövedelema) az alapbér (ha a munkát külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján végzik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony

Kérdés:

Munkaviszonynak számít az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony egy friss diplomás munkavállaló esetében, aki pályakezdőként szeretne elhelyezkedni? Az érintett állami ösztöndíjasként köteles minimum 867 napot munkaviszonyban eltölteni, a munkáltatója viszont ösztöndíjas foglalkoztatás keretében kívánja alkalmazni. Megfelel az előírásoknak ez a foglalkoztatási forma?

Részlet a válaszából: […] ...A társadalombiztosítás szempontjából az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban álló személy biztosítottnak, az ösztöndíj járulékalapot képező jövedelemnek minősül.Térjünk rá az előírt munkaviszonyban töltött napok számára. A Felsőokt-tv. 48/A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.

Minimálbér, garantált bérminimum

Kérdés: A minimálbér vagy a garantált bérminimum alkalmazandó egy általános irodai adminisztrátor munkakörben foglalkoztatott munkavállaló után abban az esetben, ha a munkavállaló semmilyen szakképzettséggel nem rendelkezik, csak az általános iskolát fejezte be? A minimálbér vagy a garantált bérminimum 30 százaléka alapján kell megfizetni a járulékokat 2020. július 1. után egy részmunkaidőben foglalkoztatott mérlegképes könyvelő munkavállaló után, aki egy másik cégben heti 36 órás munkaviszonyára tekintettel a garantált bérminimumot kapja? A munkavállaló részmunkaideje nem éri el a teljes munkaidő 30 százalékát. A dolgozó munkabéréből kell levonni a többletjárulékot abban az esetben, ha az egyébként nem éri el a minimumként meghatározott összeget az alacsony munkaidő miatt, vagy ez a munkáltató kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...a foglalkoztató köteles az új Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdése szerinti járulékfizetési alsó határ és a ténylegesen kifizetett járulékalapot képező jövedelem közötti különbözet után fennálló társadalombiztosításijárulék-fizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Végelszámoló jogállása

Kérdés: Helyesen járt el egy végelszámolás alatt álló betéti társaság abban az esetben, ha az egyéb jogviszonnyal nem rendelkező, nyugellátásban nem részesülő végelszámolójának, aki a társaság korábbi tagi jogviszonyban személyesen közreműködő beltagja, a végelszámolás kezdőnapjával megszüntette a biztosítási jogviszonyát? Az érintett végelszámoló díjazás nélkül, ingyen látja el a feladatait, és jelenleg saját maga után havonta megfizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
Részlet a válaszából: […] ...egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot a társas vállalkozástól személyes közreműködésére tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével fizeti meg. A nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 9.

Kft.-tag jogviszonyai

Kérdés: Helyesen jár el a kft. abban az esetben, ha megbízási szerződést köt a munkaviszony keretében foglalkoztatott tulajdonos-ügyvezetővel, aki tanácsadói szerepet is ellát a cégnél? A cégtulajdonos egyéb jogviszonnyal nem rendelkezik. Érvényesíthető az ügyvezetői munkaszerződés alapján az 55 év feletti munkavállalók után járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben vázolt megoldásnak nincs akadálya. A társaság tulajdonos-ügyvezetője a Ptk. szerint ugyan munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban láthatja el az ügyvezetői teendőket, ám ha a cég ez utóbbi megoldást választja, akkor a Tbj-tv. 4. §-a d) pontjának 45....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 8.

Izraeli állampolgárságú cégvezető jogállása

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a kft.-t az után az izraeli állampolgárságú cégvezető után, akinek a havi munkabére 35 000 forint, és a feladatait olyan részmunkaidős munkaszerződéssel látja el, amelyben a munkaidő nincs meghatározva, tehát kötetlen? Helyes-e, hogy a munkaidő nincs meghatározva a munkaszerződésében, illetve mi lenne a szerződés helyes szövege ebben az esetben? Kell taj-számot igényelni a cégvezető részére?
Részlet a válaszából: […] ...álló személy, biztosítottnak minősül [Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés a) pontja]. Erre tekintettel a részére kifizetett munkabér járulékalapot képező jövedelemnek minősül, ami után a biztosítottat terhelő járulékokat – a 8,5 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 2.

Megbízott ügyvezető bejelentése, egyéni járulékai

Kérdés:

A 1202 megbízási jogviszony, vagy a 1210 választott tisztségviselő kóddal kell bejelenteni a 'T1041 számú nyomtatványon egy kft. ügyvezetőjét, aki nem tagja a társaságnak, megbízási szerződés alapján végzi az ügyvezetői teendőket, a havi jövedelme 250 000 forint, és emellett van egy részmunkaidős munkaviszonya egy másik cégnél? Milyen kódot kell használni a '08 jelű nyomtatványon, illetve milyen egyéni járulékokat kell vonni az ügyvezetőtől ebben az esetben?

Részlet a válaszából: […] ...kell tekinteni azt is, aki gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselője, feltéve hogy tárgyhavi járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) eléri a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 15.

Betéti társaság bel- és kültagjának közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettségekkel kell számolni egy most alakuló betéti társaság bel- és kültagja után, ha a beltag, aki az ügyvezetői teendőket fogja végezni, és díjazást nem vesz fel, rendelkezik heti 40 órás munka­viszonnyal, a kültag pedig, aki személyesen közreműködő tagként aktívan részt vesz a társaság tevékenységében, heti 25 órás munkaviszonyban áll? Érdemes-e díjazást meghatározni a személyesen közreműködő kültag számára?
Részlet a válaszából: […] ...bt.-ben a természetbeni és pénzbeliegészségbiztosítási járulékot, valamint a nyugdíjjárulékot az ügyvezetésértténylegesen kifizetett járulékalapot képező jövedelem után kell megfizetni[Tbj-tv. 31. § (2) bekezdése]. Ugyanez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 29.

Társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjának jogviszonya

Kérdés: Kötelező-e a minimálbér vagy a garantált bérminimum alapján bejelenteni egy társas vállalkozás személyesen közreműködő tagját, aki ellátja az ügyvezetői és az egyéb feladatokat is, de egy másik cégnél van egy heti 20 órás munkaviszonya, ahol a munkabére a garantált bérminimum többszöröse? Elegendő-e napi 4 órára, a minimálbér fele alapján bejelenteni, és beszámít-e ebben az esetben a plusz napi 4 óra a szolgálati idejébe? Hogyan számít be a szolgálati időbe a másik cégnél fennálló heti 20 órás munkaviszony, ha nincs másik bejelentett jogviszony?
Részlet a válaszából: […] ...járulék, atermészetbeni egészségbiztosítási járulék, valamint a nyugdíjjárulék (tagdíj)alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem, ha a társasvállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll.A heti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 27.
1
2