Kereseti korlát

Kérdés: Figyelembe kell venni a kapott osztalékot az öregségi nyugdíjas személyek keresetének vizsgálata során?
Részlet a válaszából: […] ...folytató egyéni vagy társas vállalkozóként elért jövedelem. Jövedelemként a járulékalapot képező jövedelmet lehet figyelembe venni. Járulékalapot képező jövedelemnek az Szja-tv. szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 10.

Korhatár előtti ellátásban részesülő kültag osztaléka

Kérdés: Beleszámít a kereseti korlátba az osztalék annak az 1952. március 9-én született kültagnak az esetében, aki 2011. december 29-én korhatár előtti nyugdíjba ment, a társaság 2012. március 9-ig kifizette utána a járulékokat, és már nem dolgozik a bt.-ben, de a cég most osztalékot szeretne fizetni számára?
Részlet a válaszából: […] ...ellátásának folyósítását szüneteltetni kell. A Tbj-tv. 4. §-a k) pontjának 1. alpontjában szereplő fogalommeghatározás szerint a járulékalapot képező jövedelemnek az Szja-tv. szerinti összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 3.

Nyugdíjas ügyvezető közterhei

Kérdés: Elláthatja-e egy kft. ügyvezetői tevékenységét egy nyugdíjas személy, ha igen, milyen közterheket kell megfizetni utána?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelem után a 27 százalékos mértékű szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség terheli. A nyugdíjas munkavállalót a járulékalapot képező jövedelem után 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulék és a 10...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 18.

Nyugdíjas munkavállaló foglalkoztatása

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége van a foglalkoztatónak, illetve a munkavállalónak a nyugdíjas munkavállaló alkalmazotti jogviszonyban történő foglalkoztatása esetén? Van-e előírás arra vonatkozóan, hogy mennyi lehet a munkabére, illetve kaphatja-e tovább a nyugdíját ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...szabályokszerinti járulékfizetést vonja maga után. Ez azt jelenti, hogy a foglalkoztatóta nyugdíjas munkavállaló részére kifizetett járulékalapot képező jövedelem utána 27 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségterheli....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 30.

Rokkantnyugdíjas vállalkozó keresete

Kérdés: Milyen jövedelmet kellett figyelembe venni 2009-ben korlátként annak a rokkantnyugdíjas személynek az esetében, aki 1995 óta rendelkezik egyéni vállalkozói igazolvánnyal, és 2009. június 15-ig munkaviszonya is volt?
Részlet a válaszából: […] ...kétszeresét és– a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét.Az Rj-tv. 1. § c) pontja szerint kereset, jövedelem: az ajárulékalapot képező jövedelem, illetve az a járulékalap, amely után a Tbj-tv.alapján – a járulékfizetési felső határ...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 9.

Rendszeres szociális járadék alapjául szolgáló jövedelem

Kérdés: Mit jelent a járadék megállapításánál az igénybejelentést megelőző 4 hónap keresete abban az esetben, ha a rokkantsági nyugdíj 2010. február 1-jétől megszűnik, és ezután az igénylő rendszeres szociális járadékra lesz jogosult? A rokkantsági nyugdíjasként elért, vagy a nyugdíj előtti, esetleg a nyugdíj megszűnését követő keresetet veszik figyelembe ebben az esetben? Hozzá kell-e számítani a jövedelemhez a nyugdíj összegét is?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelmét fogja vizsgálni. Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy a rendszeres szociálisjáradék megállapításánál (is) kereset az a járulékalapot képező jövedelem,illetve az a járulékalap, amely után a Tbj-tv. alapján – a járulékfizetésifelső határ...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 23.

Osztalék figyelembevétele kereseti korlátként

Kérdés: Figyelembe kell-e venni az éves keretösszeg számításánál, illetve fel kell-e függeszteni a nyugdíj folyósítását abban az esetben, ha egy kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó csak osztalékot vesz fel, amely nem képezi a járulékok alapját?
Részlet a válaszából: […] ...a helyi (települési)önkormányzat választott képviselője (tisztségviselője), társadalmi megbízatásúpolgármester, amennyiben járulékalapot képező jövedelemnek minősülőtiszteletdíja (díjazása) eléri az (1) bekezdés g) pontjában említett összeget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 16.

Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári tagdíj

Kérdés: Amennyiben a munkáltató úgy határoz, hogy a munkavállalója javára önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetéseket teljesít, akkor minden munkavállalója számára kell fizetnie, vagy lehetséges csak egyes munkavállalóknak? Ha mindenkinek fizetni kell, lehet különböző összeg, vagy a hozzájárulásnak egységesnek kell lennie? Mi minősül adománynak? Felveheti-e a munkavállaló egy összegben? Milyen gyakorisággal lehet adni? Milyen adó-, illetve járulékkötelezettség terheli? Azonosnak kell-e lenniük az egyes munkavállalóknak adott összegeknek?
Részlet a válaszából: […] ...nem kell megfizetnie. Értelemszerűen a jelzett összeghatárt meghaladó munkáltatói hozzájárulás – de csak az azt meghaladó rész – járulékalapot képező jövedelemnek minősül, és utána az általános szabályok szerint kell a foglalkoztatót terhelő és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.