Juttatás munkaviszony megszűnése után

Kérdés: Milyen lehetőség van a munkaviszony megszűnése után a volt alkalmazott részére megállapított prémium, bónusz kifizetésére? A dolgozó munkaviszonya közös megegyezéssel 2020. május 15-én szűnt meg, viszont egészen augusztus 15-ig még segít a volt munkáltatójának szerződések megkötésében, így az aláírt szerződések után kapja az eddigi bónuszokat.
Részlet a válaszából: […] ...nem minden esetben kell bejelenteni a NAV-nak, csak akkor, ha biztosítási kötelezettség jön létre, vagyis a megbízott részére kifizetett járulékalapot képező jövedelem eléri a minimálbér harminc százalékát vagy naptári napokra annak harmincadrészét. A megbízás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Diákok foglalkoztatása nyári szünidő alatt

Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztathat diákokat a nyári szünidő alatt egy, a Balaton-parton üzemelő vendéglátó kft. mosogató, felszolgáló, konyhai kisegítő munkakörben, illetve esetenként adminisztrációs tevékenység ellátására? Milyen közterheket kell megfizetni a részükre kifizetett juttatások után, illetve igénybe vehető-e bármilyen kedvezmény ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...szerez, illetve a majdani nyugdíja számításánál is figyelembe veszik ezt az időszakot, illetve keresetet. A tanulónak juttatott járulékalapot képező jövedelem után a tanuló 8,5 százalék egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot, továbbá 10...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.

Külföldi állampolgár magyarországi jogállása

Kérdés: Kell személyi jövedelemadót fizetni egy Magyarországon élő kolumbiai állampolgár jutaléka után, amelyet az itteni kereskedelmi tevékenysége után kap egy kanadai cégtől, amelynek Magyarországon nincs bejegyzett székhelye, sem telephelye? A kereskedelem után a vevőkkel szembeni számlázási, szállítási feladatokat a kanadai cég végzi. A kolumbiai állampolgár Magyarországon él magyar feleségével, tartózkodási kártyával és magyar lakcímkártyával rendelkezik. Hogyan kell ezt a tevékenységet bejelenteni az adóhatósághoz? Keletkezik ez után a tevékenység után biztosítási jogviszony Magyarországon?
Részlet a válaszából: […] ...s mint ilyen, a javára biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében munkát végző foglalkoztatott részére kifizetett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot, valamint 8,5 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Megbízott ügyvezető bejelentése, egyéni járulékai

Kérdés:

A 1202 megbízási jogviszony, vagy a 1210 választott tisztségviselő kóddal kell bejelenteni a 'T1041 számú nyomtatványon egy kft. ügyvezetőjét, aki nem tagja a társaságnak, megbízási szerződés alapján végzi az ügyvezetői teendőket, a havi jövedelme 250 000 forint, és emellett van egy részmunkaidős munkaviszonya egy másik cégnél? Milyen kódot kell használni a '08 jelű nyomtatványon, illetve milyen egyéni járulékokat kell vonni az ügyvezetőtől ebben az esetben?

Részlet a válaszából: […] ...kell tekinteni azt is, aki gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselője, feltéve hogy tárgyhavi járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) eléri a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 15.

7-es adószámmal rendelkező magánszemély foglalkoztatása

Kérdés: Milyen bejelentési, illetve egyéb kötelezettsége van egy alapítványnak abban az esetben, ha 7-es adószámmal rendelkező magánszemélyt foglalkoztat, aki rendelkezik heti 36 órás főállással? A foglalkoztatott nettó 50 000 forint megbízási díjat kért, és 10 százalékos költséghányadról nyilatkozott, így a megállapított díjazása 71 125 forint. Milyen összeget kell szerepeltetnie a megbízottnak az általa kiállított számlán?
Részlet a válaszából: […] ...napokra annak harmincadrészét [Tbj-tv. 5. § g) pontja]. 2014-ben a biztosítási kötelezettség havi 30 450 forint (napi 1015 forint) járulékalapot képező jövedelem elérése esetén keletkezik. Járulékalapot képező jövedelemnek a bevételből az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 4.

További munkavégzésre irányuló jogviszony létesítése

Kérdés: Vállalhat munkát egy másik vállalkozásnál egy munkavállaló, aki a főfoglalkozású munkahelyén heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkezik? Amennyiben dolgozhat, milyen járulékfizetési kötelezettségei keletkeznek a munkáltatónak és a magánszemélynek?
Részlet a válaszából: […] ...munkahelyen. Megbízási jogviszony esetén szintén az általános szabályok érvényesülnek, azaz amennyiben az e tevékenységből elért járulékalapot képező jövedelem eléri a minimálbér 30 százalékát, illetve naptári napokra annak harmincadrészét, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 21.

Szakközép-iskolai tanuló foglalkoztatása

Kérdés:

Milyen kötelezettségei vannak annak a kft.-nek, amely 2011. szeptember közepétől tanuló­­­szerződéssel foglalkoztat egy szakközép-iskolai ta­nulmányokat folytató villanyszerelő tanulót?

Részlet a válaszából: […] ...bejelentési és nyilvántartási kötelezettség terheli, és ugyanezen paragrafus k) 1. pontja szerint a tanulószerződésben meghatározott díj járulékalapot képező jövedelem. Ez alapján tehát a kifizetett díjazás után a foglalkoztatónak meg kell fizetnie a 27...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 11.

Közterhek alapja

Kérdés: A cafeteria-rendszerben csak az a csalóka, hogy ami nem alapja az szja-nak, pl. étkezési jegy, az nem alapja a nyugdíjjáruléknak sem, vagyis lehet, hogy adót takarítunk meg, de hosszabb távon kevesebb lesz a nyugdíjunk? Például ha a munkaszerződés szerinti munkabér 80 000 forint, de 10 000 forintot kap a munkavállaló étkezési jegyként havonta, akkor csak 70 000 forint lesz az szja-előleg alapja, a tb- és egyéni járulékokat viszont lehet számfejteni és bevallani a havi 138 000 forint után is?
Részlet a válaszából: […] ...a biztosítottfoglalkoztatója a társadalombiztosítási járulékot havonta legalább a minimálbérkétszerese után köteles megfizetni. Ha a járulékalapot képező jövedelem nem ériel a minimálbér kétszeresét, ezt a kötelezettségét a foglalkoztató nem kötelesteljesíteni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 8.

Vállalkozóként biztosított személy egyéni járuléka

Kérdés: Viselheti-e a társas vállalkozás a vállalkozót terhelő járulékkülönbözetet abban az esetben, ha a társas vállalkozóként biztosított személy járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimum-járulékalapot, 2008-tól a minimálbér kétszeresét, és ezt a társas vállalkozás havonta bejelenti az állami adóhatósághoz?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozó esetében a társadalombiztosítási járulékalapja a társas vállalkozó személyes közreműködésére tekintettel kifizetettjárulékalapot képező jövedelem, de havi átlagban legalább a minimálbérkétszeresének megfelelő összeg. Ettől eltérően amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 25.

Szellemi szabadfoglalkozású magánszemély közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell levonnia a kifizetőnek az ún. 7-es adószámmal rendelkező szellemi szabadfoglalkozású magánszemély díjazásából, illetve mit kell megfizetnie? Fizetheti-e a magánszemély saját maga után a járulékokat és az adóelőleget, és ha igen, milyen dokumentumokkal tudja igazolni ezt a kifizető felé? Egy kifizető a 7-es adószámos magánszemélynek – tévedésből – a számla végösszegét kifizette. Jogosan követelheti-e vissza a levonandó (egyéni járulékok és adóelőleg) összeget a magánszemélytől? A magánszemély állítása szerint már mindent befizetett az APEH-nak, és így nem hajlandó semmit visszafizetni.
Részlet a válaszából: […] ...százalékát, illetőlegnaptári napokra annak harmincadrészét, akkor biztosítottnak minősül [Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés g) pontja].Járulékalapot képező jövedelemnek az Szja-tv. szerinti, az összevont adóalapbatartozó, az önálló és nem önálló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 27.
1
2