Járulékfizetési alsó határ

Kérdés: Milyen esetekben kell megfizetni a járulékfizetési alsó határ után a járulékokat, és mikor mentesül a foglalkoztató a fizetési kötelezettség alól? Minden munkavállaló esetén a minimálbért kell alapul venni a minimumjárulék megállapításakor, vagy a középfokú végzettségűeknél már a garantált bérminimumot? Meg kell fizetni a járulékokat a járulékfizetési alsó határ után abban az esetben is, ha a munkavállaló részmunkaidőben dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...levont társadalom-- biztosítási járulék beszedési számla 407A foglalkoztató a járulékfizetési alsó határ és a tényleges járulékalapot képező jövedelem után megállapított járulékkülönbözet megtérítését a biztosított munkavállalótól nem kérheti,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Juttatás munkaviszony megszűnése után

Kérdés: Milyen lehetőség van a munkaviszony megszűnése után a volt alkalmazott részére megállapított prémium, bónusz kifizetésére? A dolgozó munkaviszonya közös megegyezéssel 2020. május 15-én szűnt meg, viszont egészen augusztus 15-ig még segít a volt munkáltatójának szerződések megkötésében, így az aláírt szerződések után kapja az eddigi bónuszokat.
Részlet a válaszából: […] ...nem minden esetben kell bejelenteni a NAV-nak, csak akkor, ha biztosítási kötelezettség jön létre, vagyis a megbízott részére kifizetett járulékalapot képező jövedelem eléri a minimálbér harminc százalékát vagy naptári napokra annak harmincadrészét. A megbízás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Ügyvezetés munkaviszony mellett

Kérdés: Hogyan változik az egyszemélyes kft. rehabilitációs ellátásban részesülő tulajdonos-ügyvezetőjének járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha 2020. április 30-ig heti 40 órás munkaviszonyban állt egy másik cégben, havi 200 ezer forintos munkabérért, április 1-jétől azonban a munkaideje heti 10 órára, a munkabére pedig havi 50 ezer forintra csökkent? A tulajdonos a kft. ügyvezetői teendőinek ellátásáért jövedelemben nem részesül.
Részlet a válaszából: […] ...alól, hiszen a járulékfizetés alóli mentesség – ahogy a családi járulékkedvezmény esetében – ebben az esetben sem befolyásolja a járulékalapot képező jövedelem összegét.Ebben a helyzetben tehát megoldást csak az jelenthet, ha a tag a kft.-ben megszünteti a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Végelszámoló jogállása

Kérdés: Helyesen járt el egy végelszámolás alatt álló betéti társaság abban az esetben, ha az egyéb jogviszonnyal nem rendelkező, nyugellátásban nem részesülő végelszámolójának, aki a társaság korábbi tagi jogviszonyban személyesen közreműködő beltagja, a végelszámolás kezdőnapjával megszüntette a biztosítási jogviszonyát? Az érintett végelszámoló díjazás nélkül, ingyen látja el a feladatait, és jelenleg saját maga után havonta megfizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
Részlet a válaszából: […] ...egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot a társas vállalkozástól személyes közreműködésére tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével fizeti meg. A nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 9.

Társas vállalkozó FEOR-száma

Kérdés: Milyen FEOR-számmal kell bejelenteni azt a társas vállalkozót, aki ügyvezetői jogkörrel rendelkezik, személyesen közreműködik a társaság tevékenységében, és járulékait társas vállalkozóként a garantált bérminimum után fizeti meg?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük az idevágó társadalombiztosítási jogszabályok ismertetésével. A Tbj-tv. 4. §-a d) pontjának 1. alpontja értelmében társas vállalkozónak minősül a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság, a közös...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 28.

Többes jogviszonyú ügyvezető járulékai

Kérdés: Köteles társas vállalkozóként is megfizetni a járulékokat egy két ügyvezetővel működő gazdasági társaság egyik ügyvezetője, aki ugyanannál a társaságnál munkavállalóként heti 40 órában egyéb tevékenységet is végez? Elfogadható ez a munkaviszony főfoglalkozásként annak ellenére, hogy ugyanannál a kft.-nél áll fenn, mint az ügyvezetői jogviszony, vagy csak egy másik foglalkoztatónál történő foglalkoztatás ismerhető el? Munkavállalóként elegendő a garantált bérminimumnak megfelelő bérezés, vagy a munkabér összegének el kell érnie a minimálbér 112,5 százalékát, illetve másfélszeresét?
Részlet a válaszából: […] ...szabály értelmében a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a nyugdíjjárulék alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem, ha a társas vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 17.

Betéti társaság bel- és kültagjának közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettségekkel kell számolni egy most alakuló betéti társaság bel- és kültagja után, ha a beltag, aki az ügyvezetői teendőket fogja végezni, és díjazást nem vesz fel, rendelkezik heti 40 órás munka­viszonnyal, a kültag pedig, aki személyesen közreműködő tagként aktívan részt vesz a társaság tevékenységében, heti 25 órás munkaviszonyban áll? Érdemes-e díjazást meghatározni a személyesen közreműködő kültag számára?
Részlet a válaszából: […] ...bt.-ben a természetbeni és pénzbeliegészségbiztosítási járulékot, valamint a nyugdíjjárulékot az ügyvezetésértténylegesen kifizetett járulékalapot képező jövedelem után kell megfizetni[Tbj-tv. 31. § (2) bekezdése]. Ugyanez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 29.

Evás bt. beltagjának járulékai

Kérdés: Milyen fizetési kötelezettségei lesznek 2012-ben egy Eva-tv. hatálya alá tartozó betéti társaság beltagjának, aki a társaságból nem vesz ki jövedelmet, és rendelkezik heti 42 órás munkaviszonnyal? Mit kell megfizetnie a társaságnak a 37 százalékos egyszerűsített vállalkozási és az 1 százalékos iparűzési adón kívül?
Részlet a válaszából: […] ...egészségbiztosítási ésmunkaerő-piaci járulékot a társas vállalkozástól személyes közreműködéséretekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével fizetimeg. A nyugdíjjárulék (tagdíj) alapja havonta legalább a minimálbér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 17.

Társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjának jogviszonya

Kérdés: Kötelező-e a minimálbér vagy a garantált bérminimum alapján bejelenteni egy társas vállalkozás személyesen közreműködő tagját, aki ellátja az ügyvezetői és az egyéb feladatokat is, de egy másik cégnél van egy heti 20 órás munkaviszonya, ahol a munkabére a garantált bérminimum többszöröse? Elegendő-e napi 4 órára, a minimálbér fele alapján bejelenteni, és beszámít-e ebben az esetben a plusz napi 4 óra a szolgálati idejébe? Hogyan számít be a szolgálati időbe a másik cégnél fennálló heti 20 órás munkaviszony, ha nincs másik bejelentett jogviszony?
Részlet a válaszából: […] ...járulék, atermészetbeni egészségbiztosítási járulék, valamint a nyugdíjjárulék (tagdíj)alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem, ha a társasvállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll.A heti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 27.

Szakképzett egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Milyen járulékalap után kell megfizetnie a járulékokat a szakképzett egyéni vállalkozónak? A 69 000 forintos minimálbért, a garantált bérminimumot vagy a dupla minimálbért kell figyelembe venni a járulékbevallás során?
Részlet a válaszából: […] ...nem éri el a minimálbérkétszeresét, az egyéni vállalkozó az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározottbevallásban – a tényleges járulékalapot képező jövedelem, feltüntetésével -bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 12.