Külföldi állampolgár magyarországi jogállása

Kérdés: Kell személyi jövedelemadót fizetni egy Magyarországon élő kolumbiai állampolgár jutaléka után, amelyet az itteni kereskedelmi tevékenysége után kap egy kanadai cégtől, amelynek Magyarországon nincs bejegyzett székhelye, sem telephelye? A kereskedelem után a vevőkkel szembeni számlázási, szállítási feladatokat a kanadai cég végzi. A kolumbiai állampolgár Magyarországon él magyar feleségével, tartózkodási kártyával és magyar lakcímkártyával rendelkezik. Hogyan kell ezt a tevékenységet bejelenteni az adóhatósághoz? Keletkezik ez után a tevékenység után biztosítási jogviszony Magyarországon?
Részlet a válaszából: […] ...s mint ilyen, a javára biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében munkát végző foglalkoztatott részére kifizetett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot, valamint 8,5 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

További munkavégzésre irányuló jogviszony létesítése

Kérdés: Vállalhat munkát egy másik vállalkozásnál egy munkavállaló, aki a főfoglalkozású munkahelyén heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkezik? Amennyiben dolgozhat, milyen járulékfizetési kötelezettségei keletkeznek a munkáltatónak és a magánszemélynek?
Részlet a válaszából: […] ...munkahelyen. Megbízási jogviszony esetén szintén az általános szabályok érvényesülnek, azaz amennyiben az e tevékenységből elért járulékalapot képező jövedelem eléri a minimálbér 30 százalékát, illetve naptári napokra annak harmincadrészét, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 21.

Adószámos magánszemély megbízási díjának közterhei

Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetnie a cégnek, illetve az önálló tevékenységet végző, adószámmal rendelkező nyugdíjas magánszemélynek egy 220 000 forint összegű szakértői díj után, amely a kiadott számla alapján áfamentes tevékenységnek minősül? Keletkezik-e bevallási kötelezettsége a cégnek?
Részlet a válaszából: […] ...(21 450 forint), naptárinapokra annak harmincadrészét [Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés g) pontja]. A Tbj-tv.4. § k) 1. pontja értelmében járulékalapot képező jövedelem többek között azSzja-tv. szerinti, az összevont adóalapba tartozó, az önálló és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 7.

Kettős állampolgár megbízási díja

Kérdés: Kettős állampolgár (magyar-francia), akinek állandó lakóhelye Párizs, megbízási szerződés keretében fordítói munkát végzett 16 órában, a megbízási díja meghaladja a minimálbér 30 százalékát. Kell-e a jövedelem után tb- és egyéni járulékot fizetni, illetve a kifizetőnek kell-e ehót fizetnie? Biztosítottá válik-e a külföldi Magyarországon amiatt, mert a jövedelme meghaladja a minimálbér 30 százalékát? Van-e szja-levonási kötelezettsége a kifizetőnek?
Részlet a válaszából: […] ...összegű) megbízási díjára tekintettel rá a biztosításkiterjed, így utána a járulékfizetési kötelezettség fennáll. Mivel azonbanjárulékalapot képező jövedelemnek alapesetben az szja-előleg-alapot képezőjövedelmet kell tekinteni, a járulékfizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 30.

Nyugdíjas közös képviselő jogállása

Kérdés: Milyen jogviszonyban végezheti tevékenységét egy társasház öregségi nyugdíjas közös képviselője, aki a közös képviselői tevékenység ellentételezéseként nem fizeti meg a havi 26 000 forint összegű közös költséget, tehát ez az összeg lesz a jövedelme? Milyen bizonylatot kell kiállítani a kifizetésről, valamint milyen járulék- és adóvonzata van a társasháznak, illetve a képviselőnek 2007. január 1-jétől, ill. 2007. április 1-jétől? Milyen közterheket kell megfizetni egy saját jogú nyugdíjas részére kifizetett megbízási díj után, amennyiben nem éri el a minimálbér 30 százalékát?
Részlet a válaszából: […] ...származó bevételnek minősül, s mint ilyet, az adóelőlegszámításánál jövedelemként, illetőleg a járulékfizetési szabályok szerintjárulékalapot képező jövedelemként kell figyelembe venni. A nem önállótevékenységre tekintettel a jövedelem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 31.

Szellemi szabadfoglalkozású magánszemély közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell levonnia a kifizetőnek az ún. 7-es adószámmal rendelkező szellemi szabadfoglalkozású magánszemély díjazásából, illetve mit kell megfizetnie? Fizetheti-e a magánszemély saját maga után a járulékokat és az adóelőleget, és ha igen, milyen dokumentumokkal tudja igazolni ezt a kifizető felé? Egy kifizető a 7-es adószámos magánszemélynek – tévedésből – a számla végösszegét kifizette. Jogosan követelheti-e vissza a levonandó (egyéni járulékok és adóelőleg) összeget a magánszemélytől? A magánszemély állítása szerint már mindent befizetett az APEH-nak, és így nem hajlandó semmit visszafizetni.
Részlet a válaszából: […] ...százalékát, illetőlegnaptári napokra annak harmincadrészét, akkor biztosítottnak minősül [Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés g) pontja].Járulékalapot képező jövedelemnek az Szja-tv. szerinti, az összevont adóalapbatartozó, az önálló és nem önálló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 27.