Kft. ügyvezetőjének közterhei

Kérdés: Hogyan kell megállapítani az egyszemélyes kft. tagjának jövedelmét, illetve járulékalapját visszamenőleg a 2019., 2020. és 2021. évekre abban az esetben, ha a tag megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetői teendőket? A kft. nem működik, ezért elmulasztották beadni a '08-as bevallásokat, amelyeket most pótolni szükséges. Ki kell egészítenie a kft.-nek a minimálbér összegére az ügyvezető tagi jövedelmét, ha a kérdéses időszakban máshol dolgozott, de 2020-ban és 2021-ben vannak olyan hónapok, amikor a bére nem érte el az akkori minimálbért? Mikortól él az a szabály, hogy a részmunkaidőben történő foglalkoztatások összeadódnak, ezért ha valahol 20 órában van foglalkoztatva, akkor a kft.-ben, ahol tag és ügyvezető, elegendő a 20 órának megfelelő díjazás? Vonatkozik ez a megbízási díjra is? Ha például megbízási díjat kapott, és nem munkaviszonyban volt, akkor tekinthetjük a minimálbér részének a megbízási jogviszony jövedelmét?
Részlet a válaszából: […] ...társas vállalkozó biztosítottnak minősül, ezért a társas vállalkozástól személyes közre-működésére tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem után, de havonta legalább a minimálbér alapján társadalombiztosítási járulékot kell fizetnie....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Kivás cég többes jogviszonyú ügyvezetője

Kérdés: Egy kivás cég ügyvezetője után, aki külföldön áll biztosítási jogviszonyban, a magyar kivás cégben az ügyvezetésért díjazásban nem részesül, kell-e az aktuális minimálbér szerint járulékot fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...foglaltak szerint.A Tbj-tv. 42. §-a (2) bekezdésének a) pontja értelmében a társadalombiztosítási járulék alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem, átalányadózó egyéni vállalkozó esetében az átalányban megállapított jövedelem, többek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 23.

Minimumjárulék-alap és a családi kedvezmény

Kérdés: Minimumjárulék-alap alkalmazása esetén alkalmazható a családi járulékkedvezmény a munkáltató által megfizetett különbözetre?
Részlet a válaszából: […] ...77. §-ának (1) bekezdése alapján a foglalkoztató a foglalkoztatottnak minősülő biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett (juttatott), járulékalapot képező jövedelem, vagy a 27. § (2) bekezdése szerinti járulékfizetési alsó határ alapján köteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 27.

GYES-ben részesülő ügyvezető szülése

Kérdés: Terheli valamilyen járulékfizetési kötelezettség egy kft. új ügyvezetőjét, aki 2020. október 1-jétől ingyenes megbízás keretében látja el a teendőit, és egyébként GYES-ben részesül? Az új ügyvezető a megbízása előtt heti 10 órás részmunkaidős munkaviszonyban dolgozott a társaságnál. Maradhat ügyvezető az érintett személy, ha majd CSED-ben részesül, tekintettel arra, hogy második gyermekének születése 2021. januárban várható?
Részlet a válaszából: […] ...az általános szabályok szerint [Tbj-tv. 6. § (1) bekezdés f) pontja)] kell elbírálni, ami azt jelenti, hogy ezzel összefüggésben (járulékalapot képező jövedelem híján) semmilyen társadalombiztosítási kötelezettség sem keletkezik.Ellenben, ha tulajdonos tag,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Többes jogviszonyú kft.-tagok biztosítása

Kérdés: Helyesen jár el az a 3 tagú kft., amelynek két 40-40 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonosa, illetve 1 fő 20 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tagja is személyesen munkát végez a cégben, a két 40 százalékos tulajdonos az ügyvezetést is ellátja, de a cégben semmilyen közterhet nem fizetnek, mert mindhárom tulajdonos főfoglalkozású kisadózó egyéni vállalkozóként fizeti meg a közterheket? A tulajdonosok egyéb jogviszonnyal nem rendelkeznek. Kell benyújtani '08-as bevallást ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot. Nem kell megfizetni a minimumjárulékot, azaz a járulék alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem, átalányadózó egyéni vállalkozó esetében az átalányban megállapított jövedelem, haa) az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 25.

Tanulmányait szüneteltető egyetemi hallgató társas vállalkozói jogviszonya

Kérdés: Hogyan kell elbírálni annak a társas vállalkozónak a jogállását, aki nappali tagozatos egyetemi hallgatóként alapította meg a vállalkozását, de jelenleg szünetelteti a tanulmányait? Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik ebben az esetben, illetve jogosult lesz-e az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira a vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése értelmében a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a nyugdíjjárulék alapja a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem, evaadózó egyéni vállalkozó esetében az Eva-tv.-ben meghatározott adóalap 4 százaléka,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 29.

Főiskolai hallgató beltag közterhei

Kérdés: Társas vállalkozóként kell-e valamilyen járulékot fizetnie egy betéti társaság beltagjának, aki főiskolai hallgató, és emellett egy sportegyesület tagja, ahonnan ösztöndíj címén jövedelme származik?
Részlet a válaszából: […] ...ha viszont– levelező tagozaton vesz részt a képzésben, akkor azelőzőekben említett személyes közreműködésre tekintettel kiosztottjárulékalapot képező jövedelem (de legalább havi 131 ezer forint vagy aminimálbér) alapulvételével kell megfizetnie a 29...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 16.

Többes jogviszonyú evás egyéni vállalkozó egészségbiztosítási járuléka

Kérdés: Vonatkozik-e a 4 százalékos egészségbiztosításijárulék-fizetési kötelezettség a többes jogviszonyú evaalany egyéni vállalkozóra?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó szabályokat) "azzalaz eltéréssel kell alkalmazni, hogy a társadalombiztosítási és nyugdíjjárulékalapja a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem. A heti 36 órásfoglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.

Többes jogviszonyú társas vállalkozó

Kérdés: Valóban igaz-e, hogy amennyiben egy társas vállalkozó több társas vállalkozásban ténylegesen és személyesen közreműködik, akkor az egyik helyen legalább a minimálbér, de a másik helyen már csak a ténylegesen elért jövedelem után fizeti meg a járulékot? Az egyéni vállalkozás esetében a Tbj-tv.-ben megtalálhatók az erre vonatkozó mentesítő szakaszok [31. § (5) bekezdése], a társas vállalkozóra azonban csak a 36 órát meghaladó munkaviszony vagy a nappali tagozatos közép- vagy felső tagozatos oktatásban való részvételre vonatkoznak.
Részlet a válaszából: […] ...utánfőszabályként – hasonló elvek alapján, mint az egyéni vállalkozó – a személyesközreműködésre tekintettel kiosztott járulékalapot képező jövedelem (tagijövedelem), de legalább a tárgyhónapot megelőző hónap első napján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 25.

Evaalany betéti társaság közterhei

Kérdés: Egy orvosi szaktanácsadással, illetve egyetemi oktatással foglalkozó kétszemélyes betéti társaság beltagja és kültagja egyaránt heti 36 órát meghaladóan foglalkoztatott főorvosként egy kórházban. A társaság az Eva-tv. hatálya alá tartozik. Kötelesek-e a tagok havonta az 53 ezer forint összegű minimálbért kivenni, és ez után szja-t, illetve járulékot fizetni? Jelenleg a tagok osztalékként veszik ki a jövedelmet, és ez után evaalanyként adóznak, egyéb jövedelmet nem vesznek fel. Mi a helyes megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség, azaz a járulék alapja a személyes közreműködésre tekintettel ténylegesen kifizetett (elszámolt), járulékalapot képező jövedelem [Tbj-tv. 28. § (3) bekezdése].Jelen esetben ilyen jövedelem nincs, hiszen a tagok osztalékként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 12.
1
2