38 cikk rendezése:
1. cikk / 38 Szolgálati idő rokkantsági ellátáshoz
Kérdés:
Melyek azok a szolgálati idők, amelyeket a rokkantsági ellátás megállapításához figyelembe vesznek?
2. cikk / 38 Járulékfizetési alsó határ
Kérdés: Milyen esetekben kell megfizetni a járulékfizetési alsó határ után a járulékokat, és mikor mentesül a foglalkoztató a fizetési kötelezettség alól? Minden munkavállaló esetén a minimálbért kell alapul venni a minimumjárulék megállapításakor, vagy a középfokú végzettségűeknél már a garantált bérminimumot? Meg kell fizetni a járulékokat a járulékfizetési alsó határ után abban az esetben is, ha a munkavállaló részmunkaidőben dolgozik?
3. cikk / 38 Kedvezményezett idő figyelembe-vétele szolgálati időként
Kérdés: Figyelembe fogják venni a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő számításakor a járvány miatti kedvezményezett foglalkoztatás időszakát annak az újságíróként dolgozó munkavállalónak, aki 2021. február hónapban fogja betölteni a nyugdíjkorhatárát, és igényelni szeretné a nyugellátást? Milyen keresetet számolnak erre az időszakra, tekintettel arra, hogy a nyugdíjjárulékot nem kellett megfizetni?
4. cikk / 38 Koronavírus-világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése
Kérdés: Milyen gazdaságvédelmi intézkedéseket hozott a kormány a veszélyhelyzetre tekintettel annak érdekében, hogy a kisvállalkozások nehéz helyzetét segítse?
5. cikk / 38 Rokkantsági ellátáshoz szükséges biztosítási idő
Kérdés: A munkavégzésen túl milyen időket vesznek még figyelembe a rokkantsági ellátás megállapításánál?
6. cikk / 38 Megváltozott munkaképességű adószámos magánszemély
Kérdés: Milyen összegű jövedelemmel rendelkezhet, illetve érvényesítheti a megváltozott munkaképességű személyek adókedvezményét az általa fizetendő szociális hozzájárulási adóra egy adószámos magánszemély, akinek egészségi állapota 50 százalékos, és rokkantsági ellátásban részesül?
7. cikk / 38 Megbízási jogviszony figyelembevétele biztosítási időként
Kérdés: Miért nem fogadják el teljes egészében biztosítási időként a megbízási jogviszonyban töltött időszakot annak a kismamának az esetében, aki 2016. június 1-jétől egyéni vállalkozóként működik, előtte pedig 2015. november 1-jétől 2016. május 31-ig megbízási jogviszonyban dolgozott egy cégnél, ahol a hét hónapra összesen 850 ezer forint megbízási díjat kapott egy összegben kifizetve, amely alapján kiterjedt rá a biztosítás, és a foglalkoztató a közterheket is megfizette utána? A?kismama a 2017. január 20-i szülése alapján CSED-et igényelt, de az igénye elutasításra került azzal az indokkal, hogy a szülést megelőző két évben csak 264 nap biztosításban töltött idővel rendelkezik. Milyen lehetőségei vannak ebben az esetben az igénylőnek?
8. cikk / 38 Egyéni vállalkozó rokkantsági ellátása
Kérdés: Meg kell szüntetnie az egyéni vállalkozását annak a kisadózó vállalkozónak, aki rokkantsági ellátást szeretne igényelni?
9. cikk / 38 Megváltozott munkaképességű személyek ellátásának igénylése
Kérdés: Valóban meg kell szüntetni a biztosítási jogviszonyt a megváltozott munkaképességű személyek ellátása érdekében? Ez azt jelenti, hogy az egyéni vállalkozói tevékenységet is meg kell szüntetnie annak, aki az említett ellátást szeretné igényelni?
10. cikk / 38 Kft. ügyvezetőjének közterhei
Kérdés: Milyen összegű levonások terhelik egy kft. megbízási jogviszonyban foglalkoztatott ügyvezetője részére kifizetett díjat abban az esetben, ha a díj nem éri el a minimálbér 30 százalékát, és az ügyvezető egyéni vállalkozóként a minimálbért meghaladó havi vállalkozói kivétje után fizeti meg a közterheket? Milyen közteherfizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a társaságot? Igénybe vehetők az adó- és járulékkedvezmények? Mennyiben változna a fizetési kötelezettség, ha a tag főállású munkaviszonyban látná el a feladatait, havi 300 000 forint munkabér ellenében, és egyéni vállalkozását emellett továbbra is folytatná?