Szellemi szabadfoglalkozású magánszemély járulékai

Kérdés: Mi a helyes eljárás az alábbi esetben? Egy szellemi szabadfoglalkozású, "7" adószámú magánszemélyt felhasználási szerződés alapján foglalkoztat egy cég, a kifizetés számla alapján történik. Az Szja-tv. által lehetővé tett nyilatkozat alapján a magánszemély saját maga után vallja be és fizeti a személyi jövedelemadót, a járulékokat viszont a munkáltató az áfa nélküli bére után bejelenti. A magánszemély azt állítja, hogy ő megállapodott az egészségbiztosítási pénztárral, és maga fizeti a járulékokat, de a foglalkoztató ezt nem akarja elfogadni.
Részlet a válaszából: […] ...azonban más a helyzet. A Tbj-tv.4. § 2. k) pontja szerint amennyiben nincs adóelőleg számításánál figyelembevehető jövedelem, akkor a járulékalapot képező jövedelem a szerződésbenmeghatározott díj lesz, a biztosítási jogviszonyt pedig a Tbj-tv. 5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 4.

Korengedményes nyugdíjba vonuló ügyvezető jogállása

Kérdés: Milyen lehetőségei lesznek az ügyvezető feladatok ellátására annak az 1948. február 6-án született, 40 éves munkaviszonnyal rendelkező férfinak, aki a munkáltatóval történt megegyezés alapján még az idén nyugdíjba megy, és a munkáltatója kifizeti a 2008. február 6-ig esedékes nyugdíjösszeget a nyugdíj-biztosítási igazgatóságnak? Az ügyvezető tagja a kft.-nek, és jelenleg munkaviszonyban látja el az ügyvezetői feladatokat, amelyet az új Gt. kifejezetten tilt. Milyen fizetési kötelezettsége lesz a kft.-nek és a magánszemélynek, melyik a legelőnyösebb megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkátvégző személynek kell tekinteni, és kiterjed rá a biztosítás, amennyibenjárulékalapot képező jövedelemnek minősülő tárgyhavi tiszteletdíja eléri atárgyhónapot megelőző hónap első napján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 31.

Nyugdíjas közös képviselő jogállása

Kérdés: Milyen jogviszonyban végezheti tevékenységét egy társasház öregségi nyugdíjas közös képviselője, aki a közös képviselői tevékenység ellentételezéseként nem fizeti meg a havi 26 000 forint összegű közös költséget, tehát ez az összeg lesz a jövedelme? Milyen bizonylatot kell kiállítani a kifizetésről, valamint milyen járulék- és adóvonzata van a társasháznak, illetve a képviselőnek 2007. január 1-jétől, ill. 2007. április 1-jétől? Milyen közterheket kell megfizetni egy saját jogú nyugdíjas részére kifizetett megbízási díj után, amennyiben nem éri el a minimálbér 30 százalékát?
Részlet a válaszából: […] ...származó bevételnek minősül, s mint ilyet, az adóelőlegszámításánál jövedelemként, illetőleg a járulékfizetési szabályok szerintjárulékalapot képező jövedelemként kell figyelembe venni. A nem önállótevékenységre tekintettel a jövedelem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 31.

Szellemi szabadfoglalkozású magánszemély közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell levonnia a kifizetőnek az ún. 7-es adószámmal rendelkező szellemi szabadfoglalkozású magánszemély díjazásából, illetve mit kell megfizetnie? Fizetheti-e a magánszemély saját maga után a járulékokat és az adóelőleget, és ha igen, milyen dokumentumokkal tudja igazolni ezt a kifizető felé? Egy kifizető a 7-es adószámos magánszemélynek – tévedésből – a számla végösszegét kifizette. Jogosan követelheti-e vissza a levonandó (egyéni járulékok és adóelőleg) összeget a magánszemélytől? A magánszemély állítása szerint már mindent befizetett az APEH-nak, és így nem hajlandó semmit visszafizetni.
Részlet a válaszából: […] ...százalékát, illetőlegnaptári napokra annak harmincadrészét, akkor biztosítottnak minősül [Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés g) pontja].Járulékalapot képező jövedelemnek az Szja-tv. szerinti, az összevont adóalapbatartozó, az önálló és nem önálló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 27.

Rt. vezérigazgatójának juttatásai

Kérdés: Milyen feltételek mellett fizethető munkába járási költségtérítés, étkezési hozzájárulás, illetve önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás egy részvénytársaság vezérigazgatója (vezető tisztségviselő) részére, akit a Gt.-ben foglaltak alapján megbízási szerződéssel foglalkoztatnak? Ha adhatók ezek a juttatások, akkor azoknak milyen járulék- és adóvonzata van a cég és a juttatásban részesített vezető tisztségviselő esetében? A társaság tudomása szerint ebben az esetben a 10 százalékos költséghányad nem alkalmazható.
Részlet a válaszából: […] ...de azok költséghányaddal csökkentett összegétszemélyijövedelemadó-alapnak, valamint biztosítási kötelezettsége eseténjárulékalapot képező jövedelemnek kell tekinteni. Ennek megfelelően atársaságnak a jelzett juttatások után az általános...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.

Titoktartási díj közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a munkáltatónak, illetve a magánszemélynek a folyamatosan folyósított titoktartási díj után az alábbi esetben? Helyesen járt-e el a munkáltató abban az esetben, ha egy 2006. március 31-én kilépett munkavállalója munkabéréből és szabadságmegváltásából 90 nap biztosításban töltött idő figyelembevételével, vagyis 1 559 700 forint maximum nyugdíjjárulék-alap után vonta le a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot, majd a megállapodás alapján 2007. március hóig havonta a munkabér összegével megegyező összegben folyósított titoktartási díjból havonta folyamatosan vonja a nyugdíjjárulékot az évi maximum nyugdíjjárulék-alap figyelembevételével? A munkáltató figyelmeztette munkavállalóját, hogy amennyiben újra elhelyezkedik, jelezze ezt a tényt az új munkáltatójának. Hogyan tudja a munkáltató a NYENYI lapon és a bevallásokon az olyan levont járulékot jelenteni, bevallani, ami a tényleges biztosítási időhöz kapcsolódó maximum-járulékalapot többszörösen meghaladja? Amennyiben a munkáltató helytelenül járt el, köteles-e visszafizetni a nagy összegű túlfizetést? Helyesen járt-e el a munkavállaló, amikor úgy értelmezte, hogy 2006. április 1-jétől nem biztosított, illetve biztosított eltartottja sem, ezért az APEH-nél ettől az időponttól fizeti a minimálbér 11 százalékát, illetve 2006. szeptember 1-jétől a 15-öt?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 24. § (3) bekezdése értelmében anyugdíjjárulék-alap felső határát évente január 1-jétől, év közben kezdődőjogviszony esetében a biztosítással járó jogviszony kezdete napjától az adottév december 31. napjáig, illetve a jogviszony végéig kell számítani....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.

Tiszteletdíjas polgármester járulékai

Kérdés: Törvényszerű-e egy tiszteletdíjas polgármester tiszteletdíjából a 4 százalék egészségbiztosítási járulék, a 8,5 százalék nyugdíjjárulék és a 4 százalék egészségügyi hozzájárulás levonása? Kell-e 4 százalék egészségügyi hozzájárulást vonni egy tiszteletdíjas polgármester felügyelőbizottságban ellátott munkája alapján fizetett tiszteletdíjból, amely nem éri el a minimálbér 30 százalékát?
Részlet a válaszából: […] ...társadalmi megbízatású polgármester biztosítottnakminősül, amennyiben járulékalapot képező jövedelemnek minősülő díjazása eléri atárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér havi összegénekharminc százalékát, illetőleg naptári napokra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 15.

Diákok alkalmazása

Kérdés: Egy kft. a nyári szünet idejére több középiskolai diákot kíván alkalmazni differenciált jövedelmezéssel. Milyen közterheket kell fizetni a foglalkoztatott diákok után, illetve milyen bejelentési és nyilvántartási kötelezettségek terhelik a céget?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszony alapján kifizetettjövedelmet – a költségnyilatkozat függvényében – annak 50-től 90 százalékáigterjedő részben kell járulékalapot képező jövedelemként számításba venni. Ezegészen pontosan azt jelenti, hogy 18 999 és 34 199 forint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 28.

Tajvani állampolgár biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett cég egyik ügyvezetője tajvani állampolgár. Az illető tagi jogviszonyban látja el a feladatát, ami külföldi üzleti partnerek felkutatása. Tajvanon él, bár Magyarországon rendelkezik bejelentett állandó lakcímmel, de nyilatkozott, hogy 180 napnál kevesebb időt tölt Magyarországon. Arról is nyilatkozott, hogy Magyarországon nem kíván igénybe venni társadalombiztosítási ellátásokat, mivel nem itt él, és nem is szándékozik itt letelepedni. Van-e a cégnek társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége a számára kifizetett havi 100 ezer forint tagi jövedelem után, illetve kell-e vonni ebből a jövedelemből a nyugdíj-biztosítási, illetve az egészségbiztosítási járulékot? Úgy tudják, 2004. április 30-a előtt nem kellett, és csak az eho-t fizették utána. Ez sem biztos, hogy helyes volt, de április 30-án sok változás történt, érintik-e ezek a fenti esetet?
Részlet a válaszából: […] ...általános szabályok alapulvételével kell a járulékokatteljesíteni. Ezen általános szabályok egyike a Tbj-tv. 4. § k) pontja,mely a járulékalapot képező jövedelem körébe – egyebek mellett – az Szja-tv.szerinti összevont adóalapba tartozó nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 28.

Nyugdíjas megbízott közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettségei vannak a megbízónak a nyugdíjas magánszeméllyel kötött megbízási szerződés alapján kifizetett megbízási díj után, ha a juttatás nem éri el a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát? Igaz-e az, hogy a megbízottnak nem kell fizetnie a járulékokat, ill. a megbízónak a jövedelem összegétől függetlenül meg kell fizetnie a 11 százalékos eho-t?
Részlet a válaszából: […] ...megbízási szerződéssel foglalkoztatott magánszemélyrészére kifizetett, járulékalapot képező jövedelem valóban mentes az adó- ésjárulékfizetés alól, amennyiben nem éri el a minimálbér 30 százalékát. Az Szja-tv. 46. § (3) bekezdésének a) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 3.