Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások szakképzési hozzájárulása

Kérdés:

Kell-e szakképzési hozzájárulást fizetni a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások után?

Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulást [Eho-tv. 3. § ba) pont] fizetnie, a meghatározott 1,19-szeres adóalap után.A Tbj-tv. 4. § k) pontja szerint járulékalapot képező jövedelem az Szja-tv. szerinti összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 28.

Szakképző iskolai tanuló foglalkoztatása

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni egy szakképző iskolai tanuló foglalkoztatása esetén?
Részlet a válaszából: […] ...minősül a tanulószerződés alapján szakképző iskolaitanulmányokat folytató tanuló, a tanulószerződésben meghatározott díj pedigjárulékalapot képező jövedelemnek minősül ugyanezen törvény 4. § k) pontjaértelmében. Ez alapján tehát a tanulószerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 8.

Szakképző-iskolai tanulók pénzbeli juttatásai

Kérdés: Hogyan alakul az együttműködési szerződés keretében foglalkoztatott tanulók évközi (2 hetente 5 nap) és 20 napos összefüggő nyári gyakorlatának díjazása, hogyan kell ezt számfejteni, és milyen közterheket kell megfizetnie a foglalkoztatónak, illetve a tanulónak? Visszamenőleg lehet-e számfejteni a juttatást?
Részlet a válaszából: […] A tanuló gyakorlati képzése a szakképzést folytatóintézmények (szakképző iskola, gazdálkodó szervezet) közötti együttműködésimegállapodás alapján abban az esetben folytatható, ha– a tanuló gyakorlati képzésére költségvetési szervnél,– a gyakorlati képzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 13.

Diákok alkalmazása

Kérdés: Egy kft. a nyári szünet idejére több középiskolai diákot kíván alkalmazni differenciált jövedelmezéssel. Milyen közterheket kell fizetni a foglalkoztatott diákok után, illetve milyen bejelentési és nyilvántartási kötelezettségek terhelik a céget?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszony alapján kifizetettjövedelmet – a költségnyilatkozat függvényében – annak 50-től 90 százalékáigterjedő részben kell járulékalapot képező jövedelemként számításba venni. Ezegészen pontosan azt jelenti, hogy 18 999 és 34 199 forint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 28.

Szakképző iskolai tanulók foglalkoztatása

Kérdés: Kell-e valamilyen közterhet fizetni 2004-ben, illetve 2005-ben egy korlátolt felelősségű társaságnál évközi szakmai gyakorlatukat töltő szakmunkástanulók részére kifizetett havi 7000 forint összegű jövedelem után abban az esetben, ha kötöttek tanulószerződést, illetve ha nem? Az eddigi gyakorlatban semmilyen közteherfizetés nem történt. Helyesen járt-e el a társaság? Folytatható-e a tanulók gyakorlati képzése kizárólag a gazdálkodó szervezet és az iskola közötti megállapodás alapján?
Részlet a válaszából: […] ...és nyilvántartási kötelezettség terheli, és ugyanezen § k) 1. pontjaszerint a tanulószerződésben meghatározott díj járulékalapot képező jövedelem.Ez alapján tehát a kifizetett díjazás után meg kell fizetni a 29...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 25.

"Képzési támogatás" utáni közterhek

Kérdés: Egy kft. a tevékenységéhez betanított munkásokat (varrónő) szeretne alkalmazni. A betanítást ő maga végzi el. Képzetlen, de nem munka nélküli személyeket szervez be, akikkel a sikeres betanulás után munkaszerződést köt. A képzés 2 hétig tartó idejére képzési támogatást nyújt a résztvevőknek napi 2000 forint összegben. Milyen közterheket kell kifizetni ez után a juttatás után?
Részlet a válaszából: […] ...a betanításuk ideje része a munkaviszonyuknak, erre az időre fizetett napi 2000 forintos "támogatásuk" pedig adóköteles, illetőleg járulékalapot képező jövedelemnek is minősül. A társaságnak a szóban forgó juttatásokból ezért a munkaviszonyban álló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 12.

Szakmunkástanuló foglalkoztatása

Kérdés: Gyakorlati oktatásban részt vevő szakmunkástanuló részére – tanulmányi szerződéssel, illetve anélkül – milyen jövedelmet kell fizetni a tanulmányi időszakban, illetve a nyári szünetben, és ennek a jövedelemnek milyen járulékvonzatai vannak?
Részlet a válaszából: […] ...díj – ami 2002-ben nem lehet kevesebb a minimálbér 6 százalékánál, tehát 2002-ben havi 3000 forintnál (Szak-tv. 44. §-a) – járulékalapot képező jövedelemnek minősül, ami után meg kell fizetni a 29 százalék társadalombiztosítási járulékot és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.