Ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony

Kérdés:

Munkaviszonynak számít az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony egy friss diplomás munkavállaló esetében, aki pályakezdőként szeretne elhelyezkedni? Az érintett állami ösztöndíjasként köteles minimum 867 napot munkaviszonyban eltölteni, a munkáltatója viszont ösztöndíjas foglalkoztatás keretében kívánja alkalmazni. Megfelel az előírásoknak ez a foglalkoztatási forma?

Részlet a válaszából: […] ...A társadalombiztosítás szempontjából az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban álló személy biztosítottnak, az ösztöndíj járulékalapot képező jövedelemnek minősül.Térjünk rá az előírt munkaviszonyban töltött napok számára. A Felsőokt-tv. 48/A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.

Kilépő munkavállaló járulékminimuma

Kérdés: Hogyan kell alkalmazni a munkaviszonyban állóknál a havi 48 300 forintos minimumjárulék alsó határt abban az esetben, amikor a munkavállaló részére a felmentési időre előre kifizetik a munkabérét? Például ha a munkaviszony 2020. december 31-én szűnik meg, de a munkáltató 2020. október 5-én kifizette a november és december havi felmentési időre járó juttatást.
Részlet a válaszából: […] ...Felmentés esetén azonban nem erről van szó. A biztosított ebben az esetben a felmentéssel érintett hónapokra (november-december) rendelkezik járulékalapot képező jövedelemmel, csak annak számfejtése és kifizetése – a jogszabályok alapján – előre történik meg....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 10.

Juttatás munkaviszony megszűnése után

Kérdés: Milyen lehetőség van a munkaviszony megszűnése után a volt alkalmazott részére megállapított prémium, bónusz kifizetésére? A dolgozó munkaviszonya közös megegyezéssel 2020. május 15-én szűnt meg, viszont egészen augusztus 15-ig még segít a volt munkáltatójának szerződések megkötésében, így az aláírt szerződések után kapja az eddigi bónuszokat.
Részlet a válaszából: […] ...nem minden esetben kell bejelenteni a NAV-nak, csak akkor, ha biztosítási kötelezettség jön létre, vagyis a megbízott részére kifizetett járulékalapot képező jövedelem eléri a minimálbér harminc százalékát vagy naptári napokra annak harmincadrészét. A megbízás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Nyugdíjas munkavállaló fizetésemelése

Kérdés: Meg kell fizetni a járulékokat, a szociális hozzájárulási adót, valamint a szakképzési hozzájárulást a nyugdíjazás előtti időszakra járó bér után abban az esetben, ha a munkaviszonyban álló munkavállaló 2019. június 8-án betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárát, ettől a naptól meg is igényelte az ellátást, tovább dolgozik, és a munkáltató január 1-jétől visszamenőleg béremelésről döntött, amelyet a július havi munkabérrel együtt folyósít?
Részlet a válaszából: […] ...a január 1-jétől június 7-ig tartó időszakra jutó munkabér-különbözet biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyból származó, járulékalapot képező jövedelem, utána meg kell fizetni az egyéni járulékokat, illetve a szociális hozzájárulási adót.Ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 6.

Diákok foglalkoztatása nyári szünidő alatt

Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztathat diákokat a nyári szünidő alatt egy, a Balaton-parton üzemelő vendéglátó kft. mosogató, felszolgáló, konyhai kisegítő munkakörben, illetve esetenként adminisztrációs tevékenység ellátására? Milyen közterheket kell megfizetni a részükre kifizetett juttatások után, illetve igénybe vehető-e bármilyen kedvezmény ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...szerez, illetve a majdani nyugdíja számításánál is figyelembe veszik ezt az időszakot, illetve keresetet. A tanulónak juttatott járulékalapot képező jövedelem után a tanuló 8,5 százalék egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot, továbbá 10...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.

Végelszámoló jogállása

Kérdés: Helyesen járt el egy végelszámolás alatt álló betéti társaság abban az esetben, ha az egyéb jogviszonnyal nem rendelkező, nyugellátásban nem részesülő végelszámolójának, aki a társaság korábbi tagi jogviszonyban személyesen közreműködő beltagja, a végelszámolás kezdőnapjával megszüntette a biztosítási jogviszonyát? Az érintett végelszámoló díjazás nélkül, ingyen látja el a feladatait, és jelenleg saját maga után havonta megfizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
Részlet a válaszából: […] ...egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot a társas vállalkozástól személyes közreműködésére tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével fizeti meg. A nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 9.

Jogosultsági idő részmunkaidő esetén

Kérdés: Érdemes bejelentenie a vállalkozó férjnek heti 5 órás munkaviszonyban 30 ezer forintos munkabérrel a jelenleg ápolási díjban részesülő feleségét annak érdekében, hogy a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időből hiányzó két évet megszerezze? Az ápolási díj sajnos nem minősül jogosultsági időnek, a férj viszont nem tud magasabb összegű járulékot kitermelni. Arányosan számítják a szolgálati időt ebben az esetben? Hatással lesz a nyugdíj összegére a viszonylag alacsony munkabér?
Részlet a válaszából: […] ...vehető biztosítási jogviszonyban) töltött idő 1 nap jogosultsági időnek felel meg, függetlenül a munkaidő hosszától, illetve a járulékalapot képező jövedelem összegétől. Másként megközelítve: az arányos szolgálati időnek a Tny-tv. 39. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 21.

Elmaradt munkabér és kamatai

Kérdés: Milyen közteherfizetési kötelezettség merül fel abban az esetben, ha a bíróság egy volt munkavállaló munkaviszonyának megszüntetését jogellenesnek minősítette, ezért az ítéletben 2656 ezer forint elmaradt munkabér és 2015. január 20-ától kezdődően annak kamatainak megfizetésére kötelezte a munkáltatót? Hogyan kell helyesen kiszámítani a kamatot, és az után milyen adók és járulékok terhelik a céget?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelemének minősül, és utána a járulékfizetési kötelezettséget az általános szabályok szerint kell teljesíteni. A járulékokat a járulékalapot képező jövedelem után a kifizetésekor irányadó járulékmértékek szerint kell megfizetni [Tbj-tv. 18. § (5)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.

Izraeli állampolgárságú cégvezető jogállása

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a kft.-t az után az izraeli állampolgárságú cégvezető után, akinek a havi munkabére 35 000 forint, és a feladatait olyan részmunkaidős munkaszerződéssel látja el, amelyben a munkaidő nincs meghatározva, tehát kötetlen? Helyes-e, hogy a munkaidő nincs meghatározva a munkaszerződésében, illetve mi lenne a szerződés helyes szövege ebben az esetben? Kell taj-számot igényelni a cégvezető részére?
Részlet a válaszából: […] ...álló személy, biztosítottnak minősül [Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés a) pontja]. Erre tekintettel a részére kifizetett munkabér járulékalapot képező jövedelemnek minősül, ami után a biztosítottat terhelő járulékokat – a 8,5 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 2.

Eltartott és eltartó

Kérdés: Ki lehet eltartó? Milyen szolgáltatásra jogosult az eltartott hozzátartozó, és milyen feltételekkel?
Részlet a válaszából: […] Tévhitként él a köztudatban, hogy akinek taj-száma van, azmár biztosított, és jogosult az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére.Minden magyar állampolgár 18. életévének betöltése napjáig állampolgári jogonveheti igénybe az egészségügyi ellátást, azt követően,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 13.
1
2