Kiva alapja

Kérdés: Mi tartozik pontosan a személyi jellegű kifizetések körébe a kisvállalati adó alapjának meghatározása során?
Részlet a válaszából: […] ...minősül – főszabály szerint – az a személyi jellegű ráfordítás, amely a Tbj-tv. szerint az adóévben járulék-alapot képez.Járulékalapot képező jövedelemnek minősülnek – többek között – az alábbi tételek:– az Szja-tv. szerint összevont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.

A járulékfizetési alsó határ és a kivaalap

Kérdés: A járulékfizetési alsó határt vagy a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni a kiva hatálya alá tartozó vállalkozás adóalapjának meghatározása során abban az esetben, ha a részmunkaidős munkavállalók nagy részének a munkabére nem éri el a minimálbér 30 százalékát?
Részlet a válaszából: […] ...a Tbj-tv. szerint járulékalapot képez az adóévben.A 2020. július 1-jétől hatályos Tbj-tv. 27. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint járulékalapot képező jövedelem az Szja-tv. szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 27.

Szerzői díj közterhei

Kérdés: Milyen közterhekkel kell számolnia annak az induló vállalkozásnak, amely szeretne egy speciális figyelemfelkeltő logót terveztetni egy iparművésszel, illetve a tevékenysége végzéséhez megbízást adott egy egyedi szoftver elkészítésére is?
Részlet a válaszából: […] ...esetben figyelni kell arra, hogy a személyes közreműködés ellenértéke mekkora összegű.A Tbj-tv. 4. §-ának k) pontja értelmében járulékalapot képező jövedelemnek minősül –   többek között   – az Szja-tv. szerint összevont adóalapba tartozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 10.

Kültag jogviszonya

Kérdés: Milyen szabályokat kell figyelembe venni egy betéti társaság kültagjának foglalkoztatása során? Kötelező ténylegesen közreműködnie a társaság tevékenységében?
Részlet a válaszából: […] ...főfoglalkozásúnak minősül, és így biztosítottá válik, a társas vállalkozástól személyes közreműködésére tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér alapulvételével meg kell fizetnie a 10 százalékos nyugdíjjárulékot,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 21.

Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások szakképzési hozzájárulása

Kérdés:

Kell-e szakképzési hozzájárulást fizetni a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások után?

Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulást [Eho-tv. 3. § ba) pont] fizetnie, a meghatározott 1,19-szeres adóalap után.A Tbj-tv. 4. § k) pontja szerint járulékalapot képező jövedelem az Szja-tv. szerinti összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 28.

Szakképző iskolai tanuló foglalkoztatása

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni egy szakképző iskolai tanuló foglalkoztatása esetén?
Részlet a válaszából: […] ...minősül a tanulószerződés alapján szakképző iskolaitanulmányokat folytató tanuló, a tanulószerződésben meghatározott díj pedigjárulékalapot képező jövedelemnek minősül ugyanezen törvény 4. § k) pontjaértelmében. Ez alapján tehát a tanulószerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 8.

Szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló jutalma

Kérdés: Kell-e járulékot fizetni a tanulószerződés alapján foglalkoztatott, szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulónak kiosztott jutalom után?
Részlet a válaszából: […] ...szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló biztosítottnak minősül, tehát a szerződésben meghatározott díjazása mindenképpen járulékalapot képező jövedelemnek minősül, és a foglalkoztatónak meg kell fizetnie utána a 29 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 6.

Szakképző iskolai hallgató ösztöndíja

Kérdés: Tanulószerződéssel rendelkező szakmunkástanuló 15 000 Ft/hó ösztöndíjat kap. Milyen levonások, illetőleg járulékok terhelik a tanulót és a munkáltatót?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésre vetítve az eddig leírtakat, a tanulószerződésben meghatározott 15 000 Ft/hó pénzbeli juttatás (nevezzük ösztöndíjnak) járulékalapot képező jövedelemnek minősül, ami után a Tbj-tv. 19. §-a szerint a foglalkoztató 29 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 2.