Többes jogviszonyú vállalkozó közterhei

Kérdés: Egy kft. személyesen közreműködő tagja és ügyvezetője egyidejűleg kisadózó egyéni vállalkozó is. Milyen járulékfizetési kötelezettségeket kell teljesíteni utána egyéni vállalkozóként, illetve a kft. személyesen közreműködő tagjaként és ügyvezetőjeként?
Részlet a válaszából: […] ...egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot a társas vállalkozástól személyes közreműködésére tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével kell a tagnak megfizetnie. A nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 29.

Kft.-tag jogviszonyai

Kérdés: Helyesen jár el a kft. abban az esetben, ha megbízási szerződést köt a munkaviszony keretében foglalkoztatott tulajdonos-ügyvezetővel, aki tanácsadói szerepet is ellát a cégnél? A cégtulajdonos egyéb jogviszonnyal nem rendelkezik. Érvényesíthető az ügyvezetői munkaszerződés alapján az 55 év feletti munkavállalók után járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben vázolt megoldásnak nincs akadálya. A társaság tulajdonos-ügyvezetője a Ptk. szerint ugyan munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban láthatja el az ügyvezetői teendőket, ám ha a cég ez utóbbi megoldást választja, akkor a Tbj-tv. 4. §-a d) pontjának 45....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 8.

Kiegészítő tevékenységű ügyvezető béren kívüli juttatása

Kérdés: Adható béren kívüli juttatás a mellékszolgáltatásra kötelezett, kiegészítő tevékenységű ügyvezető részére, aki a kft.-től az osztalékon kívül semmilyen jövedelmet nem vesz fel?
Részlet a válaszából: […] ...értékének 1,19-szeresét kell tekinteni. Az Szja-tv. 71. §-ának megfelelően nyújtott béren kí­­vüli juttatás nem tekinthető járulékalapot képező jövedelemnek, ezért utána a kiegészítő tevékenységet folytató tagnak nyugdíjjárulékot fizetnie nem kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 24.

Betéti társaság bel- és kültagjának közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettségekkel kell számolni egy most alakuló betéti társaság bel- és kültagja után, ha a beltag, aki az ügyvezetői teendőket fogja végezni, és díjazást nem vesz fel, rendelkezik heti 40 órás munka­viszonnyal, a kültag pedig, aki személyesen közreműködő tagként aktívan részt vesz a társaság tevékenységében, heti 25 órás munkaviszonyban áll? Érdemes-e díjazást meghatározni a személyesen közreműködő kültag számára?
Részlet a válaszából: […] ...bt.-ben a természetbeni és pénzbeliegészségbiztosítási járulékot, valamint a nyugdíjjárulékot az ügyvezetésértténylegesen kifizetett járulékalapot képező jövedelem után kell megfizetni[Tbj-tv. 31. § (2) bekezdése]. Ugyanez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 29.

Kft.-tagok jogviszonya

Kérdés: Lehet-e 2 órai bért elszámolni a tagsági jogviszonyban közreműködő tulajdonosok után? Gyakorolhatja-e a munkáltatói feladatokat egy kft.-tag?
Részlet a válaszából: […] ...a nyugdíjjárulékot, valamint az egészségbiztosítási ésmunkaerő-piaci járulékot a személyes közreműködésére tekintettel megszerzettjárulékalapot képező jövedelem után meg kell fizetnie. A nyugdíjjárulék alapjahavonta legalább a minimálbér, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 27.

Társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjának jogviszonya

Kérdés: Kötelező-e a minimálbér vagy a garantált bérminimum alapján bejelenteni egy társas vállalkozás személyesen közreműködő tagját, aki ellátja az ügyvezetői és az egyéb feladatokat is, de egy másik cégnél van egy heti 20 órás munkaviszonya, ahol a munkabére a garantált bérminimum többszöröse? Elegendő-e napi 4 órára, a minimálbér fele alapján bejelenteni, és beszámít-e ebben az esetben a plusz napi 4 óra a szolgálati idejébe? Hogyan számít be a szolgálati időbe a másik cégnél fennálló heti 20 órás munkaviszony, ha nincs másik bejelentett jogviszony?
Részlet a válaszából: […] ...járulék, atermészetbeni egészségbiztosítási járulék, valamint a nyugdíjjárulék (tagdíj)alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem, ha a társasvállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll.A heti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 27.

Többes jogviszonyú őstermelő járulékai

Kérdés: Vonatkozik-e a Tbj-tv. 31. §-ában megfogalmazott kedvező járulékfizetési kötelezettség arra az őstermelőre, aki 2009 májusában váltotta ki az igazolványát, 2009. július 15-ig egy evás betéti társaság tevékenység végzésére kötelezett beltagja volt, 2009. július 15-től pedig ugyanazon bt. kültagja, és egyidejűleg egy kft. személyesen közreműködő tagja és ügyvezetője is? Meg kell-e fizetnie mindkét jogviszonyában ugyanazon időszakra a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...lehet szótöbbes jogviszonyról, így a Tbj-tv. 31. §-a sem vonatkozik rá. Ilyen esetbenkizárólag a társas vállalkozóként megszerzett járulékalapot képező jövedelemután kell a járulékokat megfizetnie, mezőgazdasági őstermelőként legfeljebbszázalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 15.

Német állampolgárságú nyugdíjas kft.-tag jogviszonya

Kérdés: Van-e járulékfizetési, illetve bejelentési kötelezettség egy német-magyar kft. német állampolgárságú többségi tulajdonos tagjával kapcsolatban, aki Németországban nyugdíjas? A tag a kft.-ben az ügyvezetői teendők ellátásáért jövedelemben nem részesül.
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt tisztázzuk a jogviszonyt: meghatározótulajdoni részesedéssel rendelkező, személyesen közreműködő tagról, teháttársas vállalkozóról van szó, aki EGT-tagállamból nyugdíjban részesül, tehátkiegészítő tevékenységet folytatónak minősül.A kiegészítő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 7.

Tajvani állampolgár biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett cég egyik ügyvezetője tajvani állampolgár. Az illető tagi jogviszonyban látja el a feladatát, ami külföldi üzleti partnerek felkutatása. Tajvanon él, bár Magyarországon rendelkezik bejelentett állandó lakcímmel, de nyilatkozott, hogy 180 napnál kevesebb időt tölt Magyarországon. Arról is nyilatkozott, hogy Magyarországon nem kíván igénybe venni társadalombiztosítási ellátásokat, mivel nem itt él, és nem is szándékozik itt letelepedni. Van-e a cégnek társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége a számára kifizetett havi 100 ezer forint tagi jövedelem után, illetve kell-e vonni ebből a jövedelemből a nyugdíj-biztosítási, illetve az egészségbiztosítási járulékot? Úgy tudják, 2004. április 30-a előtt nem kellett, és csak az eho-t fizették utána. Ez sem biztos, hogy helyes volt, de április 30-án sok változás történt, érintik-e ezek a fenti esetet?
Részlet a válaszából: […] ...általános szabályok alapulvételével kell a járulékokatteljesíteni. Ezen általános szabályok egyike a Tbj-tv. 4. § k) pontja,mely a járulékalapot képező jövedelem körébe – egyebek mellett – az Szja-tv.szerinti összevont adóalapba tartozó nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 28.

Kft.-tag díjazása

Kérdés: Egy kft. személyesen közreműködő tagjának díjazását a társasági szerződésben rögzítettek szerint a mindenkori közgyűlés határozza meg. Van-e felső határa a kifizethető díjazás összegének, vagy járulékfizetés szempontjából csak az alsó határ jelent korlátot? (Nem osztalékról van szó, hanem évi 1-2 alkalommal magas összegű díjazásáról.)
Részlet a válaszából: […] ...– többes jogviszonyban nem álló – társas vállalkozó biztosított járulékalapja a személyes közreműködésre tekintettel kifizetett, járulékalapot képező jövedelem [Tbj-tv. 4. § k) pontja], de legalább a tárgyhónapot megelőző hónap első napján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 23.