Többes jogviszonyú ügyvezető közterhei

Kérdés: Melyik cégben és milyen összegű járulékokat kell megfizetnie annak a személynek, aki egy kft.-ben 36 órás munkaviszonyban látja el az ügyvezetői tevékenységet, további két kft.-ben ügyvezető, valamint egy betéti társaság üzletvezetésre egyedül jogosult beltagja? Ügyvezetésen kívül személyesen egyik cégben sem közreműködő. Jövedelmet csak a munkaviszonya alapján vesz fel, a többi cégben nem. Hogyan változik a kötelezettsége, ha valamelyik cégben személyesen is közreműködik?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonyos társas vállalkozó a 10 százalék nyugdíjjárulékot és a 7 százalék egészségbiztosítási járulékot a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem alapján fizeti meg. Ebben az esetben munkaerő-piaci járulékot fizetni nem kell. Ez vonatkozik arra az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 16.

Nyugdíjas ügyvezető közterhei

Kérdés: Elláthatja-e egy kft. ügyvezetői tevékenységét egy nyugdíjas személy, ha igen, milyen közterheket kell megfizetni utána?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelem után a 27 százalékos mértékű szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség terheli. A nyugdíjas munkavállalót a járulékalapot képező jövedelem után 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulék és a 10...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 18.

Rehabilitációs ellátásban részesülő egyéni vállalkozó kivétje

Kérdés: Mennyi lehet a vállalkozói kivétje egy 1956-ban született egyéni vállalkozónak, aki 2002-től rokkantsági nyugdíjban részesült, amely 2012-ben rehabilitációs ellátássá változott, így főfoglalkozásúvá vált, és havi 108 ezer forint után fizeti a járulékait? Az ellátás összege 45 245 forint, amelyet a vállalkozó nem szeretne elveszíteni. Igénybe veheti a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt a kiváltott rehabilitációs kártyája alapján?
Részlet a válaszából: […] ...a nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelmet kell figyelembe venni.Tekintve, hogy ezt a határösszeget mind a havi 108 ezer forintos minimális járulékalap, mind a havi ellátása kétszerese meghaladja, sajnos azt kell megállapítanunk, hogy ezt a határt már túllépte,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 25.

Eva hatálya alá tartozó bt. GYES-en lévő beltagja

Kérdés:

Kell-e jövedelmet kivennie, illetve kell-e járulékot fizetni egy eva hatálya alá tartozó, bevételi nyilvántartást vezető betéti társaság beltagja után, aki harmadik gyermeke születése miatt jelenleg GYES-en van? Főállású munkahelyén tanárnőként dolgozik, de a társaságban ő végzi a munkát. Elég ha a kiállított számlák után befizeti az evát? Amennyiben kell jövedelmet kivennie, azt minden hónapban meg kell-e tennie, vagy elég egyszer egy évben? A beltag a társaságban fordítási munkát végez saját otthonában. Dolgozhat-e továbbra is a társaságban, ha a GYES letelte után főállású anya szeretne lenni? Milyen közterheket kell megfizetnie, illetve milyen jövedelmet kell felvennie ebben az esetben?

Részlet a válaszából: […] ...járulék pedig 3 százalékos mértékű) változatlanul a társas vállalkozó személyes közreműködésére tekintettel kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem alapulvételével kell megfizetnie azzal az eltéréssel, hogy a 24 százalékos nyugdíj-hozzájárulás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 6.

Szakközép-iskolai tanuló foglalkoztatása

Kérdés:

Milyen kötelezettségei vannak annak a kft.-nek, amely 2011. szeptember közepétől tanuló­­­szerződéssel foglalkoztat egy szakközép-iskolai ta­nulmányokat folytató villanyszerelő tanulót?

Részlet a válaszából: […] ...bejelentési és nyilvántartási kötelezettség terheli, és ugyanezen paragrafus k) 1. pontja szerint a tanulószerződésben meghatározott díj járulékalapot képező jövedelem. Ez alapján tehát a kifizetett díjazás után a foglalkoztatónak meg kell fizetnie a 27...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 11.

Társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjának jogviszonya

Kérdés: Kötelező-e a minimálbér vagy a garantált bérminimum alapján bejelenteni egy társas vállalkozás személyesen közreműködő tagját, aki ellátja az ügyvezetői és az egyéb feladatokat is, de egy másik cégnél van egy heti 20 órás munkaviszonya, ahol a munkabére a garantált bérminimum többszöröse? Elegendő-e napi 4 órára, a minimálbér fele alapján bejelenteni, és beszámít-e ebben az esetben a plusz napi 4 óra a szolgálati idejébe? Hogyan számít be a szolgálati időbe a másik cégnél fennálló heti 20 órás munkaviszony, ha nincs másik bejelentett jogviszony?
Részlet a válaszából: […] ...és az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot a személyesközreműködésére tekintettel kifizetett (juttatott) járulékalapot képezőjövedelem, de havi átlagban legalább a Tbj-tv. 4. § s) pontja szerintiminimálbér alapulvételével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 27.

Munkaviszonyban álló munkavállaló részére fizetett megbízási díj

Kérdés: Össze kell-e számítani a munkaviszony alapján kifizetett munkabérrel a munkavállaló részére telefonügyeletért fizetett folyamatos, havi 20 000 forint összegű megbízási díjat?
Részlet a válaszából: […] ...havonta kell elbírálni, és a biztosításikötelezettség elbírálásánál az ugyanannál a foglalkoztatónál a naptári hónapbanelért járulékalapot képező jövedelmeket össze kell számítani. A hivatkozott 5.§ (1) bekezdés g) pontjában és (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 21.

Kilépő munkavállaló járulékai

Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató, ha a július 10-én azonnali hatállyal kilépő dolgozó részére július 10-én kifizetésre kerülő, július 1-jétől 10-ig terjedő időszakra járó jövedelmet a régi járulékmértékekkel, a megmaradó dolgozók jogviszonyának fennállása mellett elszámolásra kerülő július havi bért pedig a rendes bérfizetési napon, az új járulékmértékekkel számolja el? Amennyiben egy dolgozó munkaviszonya 2009. augusztus 31-én szűnik meg, és a munkavégzés alól felmentik 2009. július 11-én, tehát az utolsó munkában töltött napon, július 10-én kifizetik az összes járandóságát, akkor a régi járulékmértékek szerint kell elszámolni a 2009. augusztus 31-ig terjedő összes járandóságot, de ha a felmentési idő július 12-én kezdődik, így július 11. az utolsó munkában töltött nap, akkor az új járulékmértékeket kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezései szerint a 2009. július 10-éig megszerzett jövedelmekremég a korábbi rendelkezések vonatkoznak. Ebből adódóan azon járulékalapotképező jövedelem után, ami július 10-éig kifizetésre kerül – függetlenül attól,hogy június 30-át követő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 28.

Osztalék figyelembevétele kereseti korlátként

Kérdés: Figyelembe kell-e venni az éves keretösszeg számításánál, illetve fel kell-e függeszteni a nyugdíj folyósítását abban az esetben, ha egy kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó csak osztalékot vesz fel, amely nem képezi a járulékok alapját?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározott közérdekűönkéntes tevékenységet végző személy kivételével –, amennyiben az etevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri aminimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincadrészét,h) az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 16.

Többes jogviszonyú kiegészítő tevékenységű evás egyéni vállalkozó jövedelemkorlátja

Kérdés: Szüneteltetni fogják-e a nyugdíjfolyósítást 2010-től a 62. életéve betöltéséig annak az 1949-ben született, kiegészítő tevékenységet folytató evás egyéni vállalkozó nőnek, aki heti 40 órás munkaviszonyban áll, és keresete magasabb, mint a minimálbér? A vállalkozó evás bevétele 10 százaléka alapján fizet nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, ez nem éri el a havi minimálbér összegét. Mi számít jövedelemnek az evás egyéni vállalkozásban, és ez mennyi lehet, hogy ne szüneteltessék a nyugdíj folyósítását?
Részlet a válaszából: […] ...kellegymáshoz viszonyítani.A 2009-es évben az éves keretösszeg 858 000 forint (71 500forint x 12 hónap). A Tbj-tv. 4. § k) pontja szerint járulékalapot képezőjövedelem: 1. az Szja-tv. szerinti, összevont adóalapba tartozó, azönálló és nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.