Jogviszonyok

Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztatható a legkedvezőbben egy kivaalany kft. tulajdonos-ügyvezetője, aki jelenleg "0" forintos megbízási jogviszonyban látja el a tevékenységét, illetve a felesége, aki nem tagja a társaságnak, és ugyancsak megbízás alapján havi 60.000 forintos díjazás ellenében végzi a jövedelemszerző tevékenységet a cégben? Jelenleg mindketten rendelkeznek főállású munkaviszonnyal, ami azonban rövidesen megszűnik.
Részlet a válaszából: […] ...minősül vele kapcsolatban.Ebben az esetben tehát célszerűbb, ha az ügyvezetést részmunkaidős munkaviszonyban látja el. Ekkor a járulékalap a tényleges munkabér (de havonta leg-alább a minimálbér 30 százaléka) lesz, személyi jellegű kifizetésnek –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 30.

Egyszemélyes kft. ügyvezetőjének járulékai

Kérdés:

Terheli járulékfizetési kötelezettség az "A" egyszemélyes kft. ügyvezető tagját abban az esetben, ha heti 40 órás munkaviszonyban áll "B" társaságnál, ahol jelenleg fizetés nélküli szabadságon van, és GYES-ben részesül?

Részlet a válaszából: […] ...tekintve, hogy a GYES tartama alatt nem kell alkalmazni a munkaviszonyban álló dolgozó [Tbj-tv. 27. § (2) bekezdése szerinti] minimális járulékalapjára vonatkozó előírásokat.(Kéziratzárás: 2023. 06....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

Szolgálati járandóságban részesülő vállalkozó

Kérdés:

Figyelembe kell venni az osztalékot a kereseti korlát számításakor egy szolgálati járandóságban részesülő személy esetében, aki a saját egyszemélyes kft.-je heti egyórás munkaviszonyban álló ügyvezetőjeként havi 25.000 forint munkabért, valamint tulajdonosként több millió forint osztalékot kap, átalányadózó egyéni vállalkozóként pedig a havi bevétele 300.000 forint? Az egyéni vállalkozásban a 40 százalékos költséghányadot alkalmazza, így a járulékot a garantált bérminimum alapján köteles megfizetni. Milyen összegű csökkentő tétel vehető figyelembe az osztalék utáni szociális hozzájárulási adó maximumának számítása során?

Részlet a válaszából: […] ...kell figyelembe venni. Az osztalék nem tartozik ebbe a körbe, tehát nem érinti a kereseti korlátot.Az érintettnek a munkaviszonyában a havi járulékalapot képező jövedelme – a Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdésében meghatározott minimumjárulék-fizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 11.

Többes jogviszonyú társasági tag

Kérdés: Milyen jogviszonyban dolgozhat egy betéti társaságban a beltag? Szükséges a társaságban saját maga után megfizetnie a járulékokat abban az esetben, ha mellette főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonyban is.Abban az esetben, ha a társas vállalkozói jogviszony mellett dönt, biztosítottá válik, és a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelme után meg kell fizetnie a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót is....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.

Kft. ügyvezetőjének közterhei

Kérdés: Hogyan kell megállapítani az egyszemélyes kft. tagjának jövedelmét, illetve járulékalapját visszamenőleg a 2019., 2020. és 2021. évekre abban az esetben, ha a tag megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetői teendőket? A kft. nem működik, ezért elmulasztották beadni a '08-as bevallásokat, amelyeket most pótolni szükséges. Ki kell egészítenie a kft.-nek a minimálbér összegére az ügyvezető tagi jövedelmét, ha a kérdéses időszakban máshol dolgozott, de 2020-ban és 2021-ben vannak olyan hónapok, amikor a bére nem érte el az akkori minimálbért? Mikortól él az a szabály, hogy a részmunkaidőben történő foglalkoztatások összeadódnak, ezért ha valahol 20 órában van foglalkoztatva, akkor a kft.-ben, ahol tag és ügyvezető, elegendő a 20 órának megfelelő díjazás? Vonatkozik ez a megbízási díjra is? Ha például megbízási díjat kapott, és nem munkaviszonyban volt, akkor tekinthetjük a minimálbér részének a megbízási jogviszony jövedelmét?
Részlet a válaszából: […] ...és járulékfizetési kötelezettségét. Ebben az esetben akkor jön létre a biztosítás, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, vagy naptári napokra annak harmincadrészét. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Kiva alapja

Kérdés: Mi tartozik pontosan a személyi jellegű kifizetések körébe a kisvállalati adó alapjának meghatározása során?
Részlet a válaszából: […] ...minősül – főszabály szerint – az a személyi jellegű ráfordítás, amely a Tbj-tv. szerint az adóévben járulék-alapot képez.Járulékalapot képező jövedelemnek minősülnek – többek között – az alábbi tételek:– az Szja-tv. szerint összevont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.

Kivaalap megállapítása

Kérdés: A tényleges járulékalap vagy a minimálbér 112,5 százaléka lesz a kisvállalati adó alapja abban az esetben, ha egy cég tulajdonosa heti 5 órás munkaviszonyban, havi 30 ezer forintért látja el az ügyvezetői teendőket?
Részlet a válaszából: […] ...alapján e szabály alkalmazásában személyi jellegű kifizetésnek azon személyi jellegű ráfordítás minősül, amely a Tbj-tv. szerint járulékalapot képez az adóévben.Ettől eltérően – és nyilván ez motiválta a kérdést – tag esetén személyi jellegű kifizetésnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 8.

Ügyvezetés munkaviszony mellett

Kérdés: Hogyan változik az egyszemélyes kft. rehabilitációs ellátásban részesülő tulajdonos-ügyvezetőjének járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha 2020. április 30-ig heti 40 órás munkaviszonyban állt egy másik cégben, havi 200 ezer forintos munkabérért, április 1-jétől azonban a munkaideje heti 10 órára, a munkabére pedig havi 50 ezer forintra csökkent? A tulajdonos a kft. ügyvezetői teendőinek ellátásáért jövedelemben nem részesül.
Részlet a válaszából: […] ...alól, hiszen a járulékfizetés alóli mentesség – ahogy a családi járulékkedvezmény esetében – ebben az esetben sem befolyásolja a járulékalapot képező jövedelem összegét.Ebben a helyzetben tehát megoldást csak az jelenthet, ha a tag a kft.-ben megszünteti a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Szolgálati járandóságban részesülő társas vállalkozó járulékai

Kérdés: Helyesen jár el az a társas vállalkozás, amely a szolgálati járandóságban részesülő főfoglalkozású tagja után január-július hónapban megfizetett minimumjárulékokat augusztus hónapban, az elmaradt jövedelem tényleges kifizetésekor levonja a fizetendő járulékokból, és csak a különbözetet vallja és fizeti meg? A társaság az év első hét hónapjára nem fizetett jövedelmet a tagja részére, személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség sem keletkezett, így az adót a teljes összeg után megfizetik, a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót viszont tulajdonképpen csak az augusztusi jövedelem után.
Részlet a válaszából: […] ...minden hónapban eleget kell tenni azzal, hogy amelyik hónapban a tényleges tagi jövedelem meghaladja a minimális adó- vagy (bármelyik) járulékalapot, akkor a fizetendő összeget a tényleges tagi jövedelem alapján kell meghatározni, függetlenül az előző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 11.

Többes jogviszonyú tag

Kérdés: Meg kell fizetnie a minimum tagi járulékot, vagy ki kell egészítenie a munkaidejét leg-alább heti 36 órára egy kft. tagjának, aki jelenleg napi 2 órás munkaviszonyban dolgozik a cégében, és emellett egy betéti társaság kisadózó beltagja? A?bt.-ben az ügyvezetői teendőket látja el, és megfizeti a havi 50 ezer forint összegű tételes adót, de azt az információt kapta, hogy ebben az esetben a kft.-ben valamilyen formában legalább a minimálbér után meg kell fizetnie a járulékokat. Az érintett tag a kisadózó vállalkozói jogviszonyon kívül egyéb jogviszonnyal nem rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] ...hogy ha a gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselőjének e tevékenységből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér 30 százalékát, illetve naptári napokra annak harmincadrészét, akkor ez alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 17.
1
2
3