Többes jogviszonyú tag

Kérdés: Meg kell fizetnie a minimum tagi járulékot, vagy ki kell egészítenie a munkaidejét leg-alább heti 36 órára egy kft. tagjának, aki jelenleg napi 2 órás munkaviszonyban dolgozik a cégében, és emellett egy betéti társaság kisadózó beltagja? A?bt.-ben az ügyvezetői teendőket látja el, és megfizeti a havi 50 ezer forint összegű tételes adót, de azt az információt kapta, hogy ebben az esetben a kft.-ben valamilyen formában legalább a minimálbér után meg kell fizetnie a járulékokat. Az érintett tag a kisadózó vállalkozói jogviszonyon kívül egyéb jogviszonnyal nem rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] ...hogy ha a gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselőjének e tevékenységből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér 30 százalékát, illetve naptári napokra annak harmincadrészét, akkor ez alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 17.

Betéti társaság nyugdíjas végelszámolója

Kérdés: Felveheti egy összegben a megbízási díját a végelszámolás befejezése előtt a társaság végelszámolását végző nyugdíjas beltag, aki megbízási jogviszonyban végzi feladatait? Be lehet egy alkalommal vallani a '08-as bevallásban a megbízási díjat és járulékait?
Részlet a válaszából: […] ...szabályokat kell alkalmazni. Ebben az esetben a végelszámoló beltag akkor válik biztosítottá, ha az e tevékenységért kapott tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér 30 százalékát, naptári napokra annak harmincadrészét (2015-ben 980 Ft/nap,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Munkaviszonyban álló munkavállaló részére fizetett megbízási díj

Kérdés: Össze kell-e számítani a munkaviszony alapján kifizetett munkabérrel a munkavállaló részére telefonügyeletért fizetett folyamatos, havi 20 000 forint összegű megbízási díjat?
Részlet a válaszából: […] ...havonta kell elbírálni, és a biztosításikötelezettség elbírálásánál az ugyanannál a foglalkoztatónál a naptári hónapbanelért járulékalapot képező jövedelmeket össze kell számítani. A hivatkozott 5.§ (1) bekezdés g) pontjában és (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 21.

Minimum-járulékalap többes jogviszonyú vállalkozók esetében

Kérdés: Be kell-e küldeni a havi adatszolgáltatást a minimum-járulékalapot el nem érő jövedelmekről abban az esetben, ha 3 különböző cégnek ugyanaz a 2 személy a tulajdonosa, akik egyben az ügyvezetők is, de a 3 cég közül csak egyben vesznek fel évi 6 millió forint feletti jövedelmet, a többinél kizárólag osztalékjövedelmük van?
Részlet a válaszából: […] ...társasági jogi jogviszony lép, melyalapján az ügyvezetőket társas vállalkozóknak kell tekinteni. Ez pedig azzaljár együtt, hogy a minimum-járulékalappal kapcsolatos szabályokat is alkalmaznikell. A minimum-járulékalapnál alacsonyabb összegű járulékalap esetén -amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 31.

Magyar és külföldi ügyvezetők jogállása

Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett és működő kft. vegyes tulajdonban van. A cég tulajdonosi összetétele: 60 százalék külföldi cég tulajdona, 20 százalék külföldi magántulajdon (két fő 10+10 százalék), 20 százalék magyar magántulajdon (három fő 10+5+5 százalék). A társasági szerződés szerint öt ügyvezető van, éspedig a két fő külföldön élő külföldi állampolgárságú tulajdonos, illetve a három, Magyarországon élő, magyar állampolgárságú tulajdonos. A kft. irányítását a három, magyarországi társas tag – ügyvezető – látja el, mindhárom főállásban. Ezek közül jelöli ki a társasági szerződés a munkaügyi feladatokat ellátó ügyvezetőt aki "társas tag, főállásban" besorolásban szerepel. A másik két magyarországi ügyvezetőt munkaviszonyban foglalkoztatják, illetve számolják el. E három egyén Magyarországon bejelentve biztosított. A két külföldi állampolgár egyéni tulajdonos, ügyvezető, a magyarországi napi munkában nem vesz részt, évenként egy-két alkalommal jelennek meg Magyarországon, a taggyűléseken. Valójában az említett külföldi állampolgár tagok a kft. munkájában oly módon vesznek részt, hogy az egyik magyarországi ügyvezető megy el a külföldön lévő, de a jelen társaságban tulajdonosként szereplő cég székhelyére, és ott beszámol a magyarországi cég tevékenységéről. Ezek az ügyvezetők Magyarországon nem vesznek fel díjazást, biztosítottként bejelentve nincsenek, ezért járulékfizetés sem történik utánuk. Helyes volt-e kft. gyakorlata eddig? A Gt. 2006. július 1-jei változása miatt változtatni kell-e a másik két, Magyarországon biztosított tag ügyvezetői státusán? A két külföldi társas tag ügyvezető után meg kell-e fizetni az előírt alap után a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...1-jétől az ügyvezető választott tisztségviselőnek minősül, akire akkorterjed ki a biztosítás, ha az e tevékenységből származó járulékalapot képezőhavi jövedelme (tiszteltdíja) eléri a minimálbér 30 százalékát vagy naptári napokraennek harmincadrészét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 17.

Nyugdíjas ügyvezető jogállása

Kérdés: Egy kft. 50+30+10+10 százalékos tulajdoni részesedéssel rendelkező tagjai közül a 30 százalékos tulajdonos, kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő nyugdíjas tag látja el az ügyvezetői teendőket. Jogszerű-e, ha a társaság a nyugdíjas ügyvezetőnek a személyes közreműködése alapján kifizetett jövedelem után 5 százalék baleseti járulékot számol el? Megbízási szerződésben kell-e rögzíteni a vezetői tisztség ellátását, vagy elegendő a taggyűlési határozat? A társasági szerződés mellékszolgáltatást nem állapít meg.
Részlet a válaszából: […] ...kell fizetni, le kell rónia havi 1950 forintos tételes eho-t, viszont megilleti az adójóváírás.Megbízás esetén azt kell vizsgálni, hogy járulékalapot képező(adóelőleg számításánál jövedelemként figyelembe veendő) havi jövedelme eléri-ea tárgyhónapot megelőző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 7.