Fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Hogyan alakul a szabadság elszámolása annak a dolgozónak, aki 2016. szeptember 6-tól várhatóan 2017. december 31-ig külföldi munkavégzés céljából fizetés nélküli szabadságot kért a munkáltatójától? A 2016. szeptember 6-ig ki nem vett szabadsága átvihető a következő évre? Van annak jelentősége, hogy a munkavállaló munkáltatója mint alvállalkozó egy külföldi munkát kapott, és ezért vált szükségessé a külföldön tartózkodás céljából a fizetés nélküli szabadság igénybevétele?
Részlet a válaszából: […] ...ki, a biztosítással járó kötelezettségek a fogadó államban állnak fenn. Amennyiben a munkavállaló Magyarországon marad biztosított, a járulékalapot képező jövedelmét – ha adófizetési kötelezettsége nem Magyarországon keletkezik – a munkaszerződésében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 13.

Beteg társas vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a havi járulékalapot egy társas vállalkozó esetében, aki a hónap egy részében nem köteles járulékfizetésre, mert egészségbiztosítási pénzellátásokat vesz igénybe, vagy a biztosítása hónap közben kezdődik vagy szűnik meg? A vállalkozó egész évben nem vesz ki tagi jövedelmet, ezért havonta a minimálbér alapulvételével történik utána a járulékfizetés. Pl.: 2009. január 1-jétől 10-ig táppénzes állományban van a társas vállalkozó, 11-től 31-ig pedig járulékfizetésre kötelezett. A Tbj-tv. vonatkozó jogszabályi helyei alapján véleményünk szerint ebben az esetben a járulékfizetési kötelezettség a következőképpen alapul: a január hónapi havi kötelezettség összegét (69 000 forint) csökkenteni kell a táppénzben töltött időszak naptári napjaival szorzott járulékalap alsó határának harmincadrészével. Számszerűen: 69 000-[(69 000/30) x 10] = 46 000 forint.
Részlet a válaszából: […] ...után a 29 százalékos társadalombiztosításijárulékot a társas vállalkozó személyes közreműködésére tekintettel kifizetett(juttatott) járulékalapot képező jövedelem, de havi átlagban legalább aminimálbér kétszerese után fizeti meg. Ha a járulékfizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Szakmai gyakorlat és a hallgatói munkadíj

Kérdés: Valóban meg kell-e fizetni a társadalombiztosítási járulékokat a szakmai gyakorlatos egyetemista részére kifizetett hallgatói munkadíj után?
Részlet a válaszából: […] ...törvényszerint a hallgató által végzett munkára csak munkaszerződés köthető.A járulékokat a hallgató részére kifizetett (juttatott),járulékalapot képező jövedelem után kell megfizetni.A Tbj-tv. 4. § k) pontjának 2007. december 31-éig hatályos1. alpontjában nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 16.

Szakképző iskolai tanuló foglalkoztatása

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni egy szakképző iskolai tanuló foglalkoztatása esetén?
Részlet a válaszából: […] ...minősül a tanulószerződés alapján szakképző iskolaitanulmányokat folytató tanuló, a tanulószerződésben meghatározott díj pedigjárulékalapot képező jövedelemnek minősül ugyanezen törvény 4. § k) pontjaértelmében. Ez alapján tehát a tanulószerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 8.

Biztosított és biztosítási jogviszonyban nem álló személy telefontérítése

Kérdés: Jól értelmezem a jogszabályokat, hogy amennyiben egy alkalmazott telefontérítését fizeti meg a foglalkoztató, akkor a 29 százalék tb-járulékot és a 3 százalékos munkaadói járulékot is meg kell fizetni, ha nem alkalmazott, vagyis idegen akkor csak a 11 százalékos eho-t?
Részlet a válaszából: […] ...Ha a juttatást biztosított kapja, például alkalmazott vagytársas vállalkozás tagja, a Tbj-tv. 4. § k) pontja szerint járulékalapot képezőjövedelem juttatásáról van szó. A társadalombiztosítási járulék alapja atermészetbeni juttatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 31.

Szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló jutalma

Kérdés: Kell-e járulékot fizetni a tanulószerződés alapján foglalkoztatott, szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulónak kiosztott jutalom után?
Részlet a válaszából: […] ...szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló biztosítottnak minősül, tehát a szerződésben meghatározott díjazása mindenképpen járulékalapot képező jövedelemnek minősül, és a foglalkoztatónak meg kell fizetnie utána a 29 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 6.

Versenydíj utáni közterhek

Kérdés: Társadalmi szervezet különböző versenyek díjaként pénz- és tárgyjutalmat oszt ki. Kell-e a díjazás után járulékot fizetni, és ha igen, menynyit, ha a díjat- magánszemély, – nyugdíjas, – vállalkozó, illetőleg- csoport kapja?
Részlet a válaszából: […] ...A versenyek díjaként kifizetett pénzösszeg azonban az Szja-tv. 28. §-ában meghatározott egyéb jövedelemnek minősül, amely nem képez járulékalapot, és emiatt járulékfizetési kötelezettség nem is terheli. Figyelemmel kell lenni mindezek mellett arra is, hogy a verseny...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 23.

Ügyvéd munkaviszonya

Kérdés: Állhat-e munkaviszonyban az irodájával egy egyszemélyes ügyvédi iroda tagja, és milyen járulékfizetési kötelezettsége van?
Részlet a válaszából: […] ...A társadalombiztosítási járulék alapja: a társas vállalkozó részére a személyes közreműködésre tekintettel kifizetett (elszámolt), járulékalapot képező jövedelem, de legalább havi átlagos szinten a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 25.

Teniszbérlet járulékai

Kérdés: Vállalatunk teniszbérletet vásárolt dolgozói számára – a számlán a vállalat neve szerepel –, ami után megfizettük a 44 százalék személyi jövedelemadót. Társadalombiztosítási szempontból milyen járulékfizetési kötelezettségünk van?
Részlet a válaszából: […] ...69. §-a szerinti természetbeni juttatás adóalapként meghatározott értéke (az üzleti ajándék és a reprezentáció kivételével) járulékalapot képező jövedelemnek minősül, míg az Eho-tv. 3. §-ának (1) bekezdés b) pontja értelmében százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.

Étkezési utalvány

Kérdés: Ha étkezési utalványt ad a cég, milyen kötelezettségek terhelik az adóhatóság felé? Mi a módja az étkezési utalvány bevezetésének? Ha az adómentes összeghatárt meghaladó értéken felül juttatunk étkezési utalványt, a 44 százalékos személyi jövedelemadón kívül milyen kötelezettségek terhelik a céget?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti természetbeni juttatás adóköteles értéke – az étkezési utalvány esetében ez a havi 1400 Ft-ot meghaladó értéket jelenti – járulékalapot képező jövedelemnek számít, és amennyiben biztosított kapja, a foglalkoztatójának 29 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 26.
1
2