Fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Hogyan alakul a szabadság elszámolása annak a dolgozónak, aki 2016. szeptember 6-tól várhatóan 2017. december 31-ig külföldi munkavégzés céljából fizetés nélküli szabadságot kért a munkáltatójától? A 2016. szeptember 6-ig ki nem vett szabadsága átvihető a következő évre? Van annak jelentősége, hogy a munkavállaló munkáltatója mint alvállalkozó egy külföldi munkát kapott, és ezért vált szükségessé a külföldön tartózkodás céljából a fizetés nélküli szabadság igénybevétele?
Részlet a válaszából: […] ...ki, a biztosítással járó kötelezettségek a fogadó államban állnak fenn. Amennyiben a munkavállaló Magyarországon marad biztosított, a járulékalapot képező jövedelmét – ha adófizetési kötelezettsége nem Magyarországon keletkezik – a munkaszerződésében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 13.

Munkaadói és munkavállalói járulék

Kérdés: Hogyan változott a munkaadói és a munkavállalói járulék fizetésének kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ... 2009. VII-től* 1 százalék* 1,5 százalék * A munkaadói járulék mértéke a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalapig 2009. július 1-jétől csökken. A járulékalap minimálbér kétszeresét (143 000 forint) meghaladó része után, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 7.

Többes jogviszonyú kiegészítő tevékenységű evás egyéni vállalkozó jövedelemkorlátja

Kérdés: Szüneteltetni fogják-e a nyugdíjfolyósítást 2010-től a 62. életéve betöltéséig annak az 1949-ben született, kiegészítő tevékenységet folytató evás egyéni vállalkozó nőnek, aki heti 40 órás munkaviszonyban áll, és keresete magasabb, mint a minimálbér? A vállalkozó evás bevétele 10 százaléka alapján fizet nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, ez nem éri el a havi minimálbér összegét. Mi számít jövedelemnek az evás egyéni vállalkozásban, és ez mennyi lehet, hogy ne szüneteltessék a nyugdíj folyósítását?
Részlet a válaszából: […] ...kellegymáshoz viszonyítani.A 2009-es évben az éves keretösszeg 858 000 forint (71 500forint x 12 hónap). A Tbj-tv. 4. § k) pontja szerint járulékalapot képezőjövedelem: 1. az Szja-tv. szerinti, összevont adóalapba tartozó, azönálló és nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Szakmai gyakorlat és a hallgatói munkadíj

Kérdés: Valóban meg kell-e fizetni a társadalombiztosítási járulékokat a szakmai gyakorlatos egyetemista részére kifizetett hallgatói munkadíj után?
Részlet a válaszából: […] ...törvényszerint a hallgató által végzett munkára csak munkaszerződés köthető.A járulékokat a hallgató részére kifizetett (juttatott),járulékalapot képező jövedelem után kell megfizetni.A Tbj-tv. 4. § k) pontjának 2007. december 31-éig hatályos1. alpontjában nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 16.