Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén

Kérdés:

Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?

Részlet a válaszából: […] ...kötelezettséget. Ugyanis több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony fennállása esetén a járulékalap után mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot. A társas vállalkozó tag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

GYES-ben részesülő ügyvezető szülése

Kérdés: Terheli valamilyen járulékfizetési kötelezettség egy kft. új ügyvezetőjét, aki 2020. október 1-jétől ingyenes megbízás keretében látja el a teendőit, és egyébként GYES-ben részesül? Az új ügyvezető a megbízása előtt heti 10 órás részmunkaidős munkaviszonyban dolgozott a társaságnál. Maradhat ügyvezető az érintett személy, ha majd CSED-ben részesül, tekintettel arra, hogy második gyermekének születése 2021. januárban várható?
Részlet a válaszából: […] ...az általános szabályok szerint [Tbj-tv. 6. § (1) bekezdés f) pontja)] kell elbírálni, ami azt jelenti, hogy ezzel összefüggésben (járulékalapot képező jövedelem híján) semmilyen társadalombiztosítási kötelezettség sem keletkezik.Ellenben, ha tulajdonos tag,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Többes jogviszonyú kft.-tag szülése

Kérdés: Jogosult lesz valamilyen ellátásra a tagi jogviszonyára tekintettel az a várandós munkavállaló, aki 2015. március 1-jétől heti 40 órás munkaviszonyban áll egy zrt.-nél, ugyanettől az időponttól egy kft.-ben személyesen közreműködő tag, és a szülés várható időpontja 2019. július hónap? A kismama a kft.-ben tagi jövedelemben nem részesül, tekintettel arra, hogy van máshol legalább heti 36 órás jogviszonya.
Részlet a válaszából: […] ...legalább heti 36 órás munkaviszonyban is áll, akkor társas vállalkozói járulékának alapja a ténylegesen kapott – elszámolt – járulékalapot képező jövedelme. Ha nincs a személyes közreműködése címén kifizetett jövedelme, járulékot nem kell fizetnie....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Hogyan alakul a szabadság elszámolása annak a dolgozónak, aki 2016. szeptember 6-tól várhatóan 2017. december 31-ig külföldi munkavégzés céljából fizetés nélküli szabadságot kért a munkáltatójától? A 2016. szeptember 6-ig ki nem vett szabadsága átvihető a következő évre? Van annak jelentősége, hogy a munkavállaló munkáltatója mint alvállalkozó egy külföldi munkát kapott, és ezért vált szükségessé a külföldön tartózkodás céljából a fizetés nélküli szabadság igénybevétele?
Részlet a válaszából: […] ...ki, a biztosítással járó kötelezettségek a fogadó államban állnak fenn. Amennyiben a munkavállaló Magyarországon marad biztosított, a járulékalapot képező jövedelmét – ha adófizetési kötelezettsége nem Magyarországon keletkezik – a munkaszerződésében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 13.

Vállalkozás folytatása szülés után

Kérdés: Mikor kezdhet el legkorábban dolgozni az ellátásai veszélyeztetése nélkül egy kozmetikus egyéni vállalkozó, aki várhatóan december végén fogja második gyermekét megszülni, jelenleg pedig az első gyermekével gyermekgondozási díjban részesül? Az első gyermek hamarosan betölti a 2. életévét, ekkor az anya GYES-t fog igényelni.
Részlet a válaszából: […] ...tevékenysége folytatását bármikor megkezdheti. A GYES folyósítása mellett tevékenységet folytató vállalkozó alapesetben a minimum-járulékalap után köteles a nyugdíjjárulékot, valamint az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot megfizetni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 29.

Mezőgazdasági őstermelő ellátásai szülés esetén

Kérdés: Milyen társadalombiztosítási ellátásra jogosult az a mezőgazdasági őstermelő, aki 2011-ben kezdőként az akkori 78 000 forint összegű minimálbér után megfizette a járulékokat, 2011-ben a bevétele nem haladta meg a 8 millió forintot, amelyről nyilatkozott, így 10 százalék nyugdíjjárulék és 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék fizetésére volt kötelezett? 2012 márciusában veszélyeztetett terhes lett, de a táppénzigényét elutasították, majd 2012. július 28-án szült. Milyen társadalombiztosítási ellátásra szerezhet jogosultságot, ha 2013-ban emelt összegű járulék fizetését vállalja?
Részlet a válaszából: […] ...összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében az adóévre (2013) vonatkozóan vállalnia a törvényben meghatározott járulékalapnál magasabb összeg utáni járulékfizetést. Erre vonatkozóan az első negyedévi járulékbevallásában nyilatkozhat.Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 26.

Egyszemélyes ügyvédi iroda tagjának szülése

Kérdés: Igényelhet-e TGYÁS-t és GYED-et egy egyszemélyes ügyvédi iroda ügyvédnője, aki várhatóan 2009 decemberében fog szülni, és továbbra is folytatja tevékenységét, de jövedelmet nem vesz ki? Kell-e a szülés után is fizetnie a járulékokat a minimálbér kétszerese után a személyes közreműködés miatt? Nem veszélyezteti-e ez az egészségbiztosítási ellátásait?
Részlet a válaszából: […] ...is. A leírtakat megerősítik a Tbj-tv. 28. § (1) bekezdésébefoglalt szabályok is, melyek értelmében a 27. §-ban meghatározott járulékalapalsó és a 24. §-ban meghatározott felső határát azzal az időszakkal arányosan(a járulékalap harmincadrészével,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 29.

Megbízási jogviszonyban állók biztosítási ideje

Kérdés: Milyen időszakot kell figyelembe venni a biztosítási kötelezettség elbírálása során abban az esetben, ha egy cég megbízási jogviszony keretében alkalmaz tanfolyami oktatókat, akik egy-egy tanfolyami időszakban körülbelül 30-40 órát adnak le, amely 6-8 félnapot jelent? A tanfolyamok általában több hónapig tartanak, az elszámolás az utolsó alkalom után történik.
Részlet a válaszából: […] ...nem mindegy, hogy a biztosítási kötelezettségelbírálása során a járulékalapot képező jövedelmet milyen számmal osztjuk el. Agyakorlatban mindkét megoldásra találunk példát, és tegyük hozzá, adotthelyzetben mindkét megoldás lehet helyes.Ennek megítélésekor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 13.

Őstermelő járulékfizetési kötelezettsége

Kérdés: Egy 4 év óta folyamatosan biztosított, szülés előtt álló nő közszolgálati jogviszonya 2007. december 31-én megszűnik, új szerződést nem köt vele az önkormányzat. Jogosult lesz-e táppénzre és terhességi-gyermekágyi segélyre, ha 2008. január 1-jétől őstermelői tevékenységet folytat? Ebben az esetben a kezdés évében a minimálbér után minden járulékot meg kell fizetnie? Meg kell-e fizetnie valamennyi járulékot abban az esetben is, ha 2008-ban a bevétele nem éri el a 7 millió forintot, és 2009-ben vállalja a magasabb járulékalap utáni járulékfizetést?
Részlet a válaszából: […] Valóban. Amennyiben a kérdésben említett hölgy közszolgálatijogviszonya megszűnését követően őstermelői tevékenységet folytat, és másbiztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya nincs, akkor őstermelőként válikbiztosítottá.2008-ban kezdő őstermelőként a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 15.

Megbízás biztosítási kötelezettségének elbírálása

Kérdés: Kell-e társadalombiztosítási járulékot fizetni egy hosszabb időre (3-6 hónapra) megkötött megbízási szerződés esetén, ha a feladat nem folyamatos, ismétlődő tevékenység, és az egy hónapra jutó összeg alatta van a minimálbér 30 százalékának (pl. tanfolyami előadók, tanulmány elkészítése határidőre, programírás stb.)?
Részlet a válaszából: […] ...és felhasználási szerződés esetén a jogviszonytartama – melynek napjaival, illetve hónapjaival osztjuk a járulékalapot képezőjövedelmet a biztosítási kötelezettség megállapítása céljából – a felkéréstől ateljesítésig, a mű elkészültéig eltelt idő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 16.
1
2