Nyugdíjjárulék járulékfizetési felső határ elérése esetén

Kérdés: Meg kell-e fizetnie a 9,5 százalékos nyugdíjjárulékot az evaalap 10 százaléka után annak az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozónak, aki a főállású munkaviszonyában már meghaladta az egyéni járulékfizetési kötelezettség felső határát?
Részlet a válaszából: […] ...31.§-a ugyanis a következőképpen szól: "(1) Több biztosítási kötelezettséggel járójogviszony egyidejű fennállása esetén a járulékalap után mindegyikjogviszonyban meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot, anyugdíjjárulékot (tagdíjat) és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 26.

Egyetemi hallgató őstermelő járulékai

Kérdés: Kell-e társadalombiztosítási járulékot fizetnie egy 21 éves egyetemi hallgatónak, aki egy mezőgazdasági őstermelő családi gazdaságban végez munkát?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a társadalombiztosítási járulékot, az egészségbiztosításijárulékot és a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) az előbbiekben említettjárulékalapoknál magasabb összeg után fizeti meg. A magasabb járulékalapválasztásáról a tárgyév első negyedévére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 24.

Gyermeknevelési támogatásban részesülő személy munkavégzése

Kérdés: Mit kell tudni foglalkoztatói, illetve munkavállalói szempontból a gyermeknevelési támogatás melletti munkavégzésről, és a tagi jogviszonyban végzett személyes közreműködésről?
Részlet a válaszából: […] ...esetén a járulékfizetési kötelezettségre az általánosszabályok érvényesek, a foglalkoztatót a minimálbér kétszeresének megfelelőjárulékalapig 26 százalékos, az e fölötti rész után 29 százalékos mértékűtársadalombiztosítási járulék, a foglalkoztatottat pedig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 27.

Járulékfizetésre nem kötelezett őstermelő biztosítási jogviszonya

Kérdés: Biztosítottnak minősül-e, illetve jogosult-e orvosi ellátásra az az őstermelő, aki tavaly ősszel váltotta ki őstermelői igazolványát, de bevétele abban az évben még nem keletkezett, ezért 2009. évben nem kötelezett járulékfizetésre?
Részlet a válaszából: […] ...bevételnekszámító támogatást. Ez azt jelenti, hogy előző évi bevétel híján a biztosítottmezőgazdasági őstermelőnek nem keletkezik járulékalapja sem, mely azonban nembefolyásolja biztosításának folyamatosságát. A biztosítási jogviszonyfennállása alatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 29.

Megbízási díj elszámolása

Kérdés: Helyesen jár-e el a kifizető, ha az általa megbízási szerződéssel foglalkoztatott oktatók 2-3 hónapig tartó jogviszonya végén számolja el a megbízási díjat, és ekkor vallja, illetve fizeti meg a közterheket is? Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a 800 000 forintos kifizetéseket?
Részlet a válaszából: […] ...és a biztosítottként történő bejelentésre is csak ezt követőenkerülhet sor.Ami a 800 000 forintos kifizetést illeti, első lépésként ajárulékalapot képező (adóelőleg számításánál figyelembe veendő) jövedelmet kellmegállapítani. Ez (alkalmazva azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 10.

GYET-ben részesülő őstermelő biztosítása

Kérdés: Kell-e valamilyen járulékot fizetni, és ha igen milyen járulékalap figyelembevételével egy GYET-ben részesülő, főállású édesanya után, aki közös őstermelői igazolvánnyal rendelkezik a férjével, és a betétlapot 2008-ra érvényesítették?
Részlet a válaszából: […] ...szó, akkor ebből 2,3 százalék minősültagdíjnak), illetve 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot.Ez utóbbi esetben a járulékalap akár 0 forint is lehet.Az említett járulékokat a GYET tartama alatt is le kellróni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 20.

Heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkező nyugdíjas beltag járulékai

Kérdés: 2006. január 1-jére visszamenőleg milyen járulékfizetési kötelezettségei vannak egy betéti társaság nyugdíjas beltagjának, aki egyidejűleg heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal is rendelkezik?
Részlet a válaszából: […] ...társaság nyugdíjas tagja is) utánjárulékfizetési kötelezettség csak akkor keletkezik, ha részére a személyesközreműködése alapján járulékalapot képező jövedelem kerül kifizetésre(elszámolásra). Ez esetben a jövedelem után fizetendő baleseti járulék mértéke2006...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 19.

Minimálbér változásának hatása a tagok járulékfizetésére

Kérdés: Január 1-jétől kell-e alkalmazni a megváltozott minimálbért a tagsági jogviszonyban járulékminimumot fizetők esetében?
Részlet a válaszából: […] ...irányuló egyéb jogviszony keretében munkátvégzőkre a biztosítás akkor terjed ki, ha az e tevékenységből származótárgyhavi járulékalapot képező jövedelmük eléri a tárgyhónapot megelőző hónapelső napján érvényes minimálbér havi összegének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 19.

Török állampolgárságú kft. ügyvezető közterhei

Kérdés: Egy Magyarországon 1999-ben alapított kft.-nek két török állampolgárságú ügyvezetője van. Tulajdonosi részesedésük aránya: 10 százalékos nyugdíjas, ő rendelkezik a munkáltatói jogokkal, 90 százalékos tulajdonos nem nyugdíjas. A társasági szerződés nem rendelkezik sem a személyes közreműködésükről, sem a jövedelmükről. Társas vállalkozóként látják el ügyvezetői tevékenységüket, amelyért havonta a minimálbérnek megfelelő díjazásban részesülnek. Biztosítottnak minősülnek-e, és ha igen, milyen járulékfizetési kötelezettség áll fenn utánuk?
Részlet a válaszából: […] ...irányadónak kell tekinteni.Érvényes munkaszerződés hiányában ez pedig azt jelenti, hogy a nyugdíjas ügyvezetőrészére kifizetett, járulékalapot képező jövedelem alapulvételével a megbízásijogviszonyra előírt szabályok értelmében kiterjed a biztosítás,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 5.

Megállapodás szolgálati idő megszerzésére

Kérdés: Kit terhel a járulékfizetési kötelezettség abban az esetben, ha egy háztartásbeli személy, aki nyugellátásra jogosító szolgálati idő megszerzésére megállapodás alapján járulékot fizet, egy betéti társaság kültagja lesz, de személyesen nem működik közre, és jövedelmet nem vesz fel? Továbbra is a megállapodás alapján történik a fizetés, vagy a társaságban válik biztosítottá?
Részlet a válaszából: […] ...társaság kültagjaként ugyanis nem válik biztosítottá, ha a társaság tevékenységében semmilyen módon nem működik közre, és így járulékalapot képező jövedelme...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 20.
1
2