Egyéni vállalkozó nyugdíjalapja

Kérdés: Nyugdíjalapnak fog számítani a heti 36 órát meghaladó foglalkoztatással járó munkaviszonnyal rendelkező, átalányadózó egyéni vállalkozó jövedelme abban az esetben, ha a kiállított számlái éves összege körülbelül a személyijövedelemadó-mentes összegnek felel meg? Amennyiben nem, akkor milyen adózási formát érdemes választania annak érdekében, hogy magasabb legyen a nyugdíjalapja, tekintettel arra, hogy a munkaviszonyában csak a garantált bérminimumnak megfelelő összeggel van bejelentve?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben foglaltak alapján az érintett személynek az egyéni vállalkozásában nagy valószínűséggel nem keletkezik járulékalapot képező jövedelme, így e jogviszonya nem növeli a majdani nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresetét.Heti 36 órás foglalkoztatással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 24.

Betéti társaság beltagjának közterhei

Kérdés: Milyen közteherfizetési kötelezettsége keletkezik egy betéti társaság beltagjának? Milyen jogviszonyban végezheti a vezető tisztségviselői tevékenységet, illetve amennyiben személyesen szeretne közreműködni a társaság tevékenységében, azt milyen módon teheti meg?
Részlet a válaszából: […] ...150 százaléka lesz. A?tényleges jövedelem alapján kell megfizetni a közterheket, ha annak összege az említett minimális adó- és járulékalapnál magasabb.Amennyiben a társas vállalkozóként biztosított több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 21.

Nyugdíjas ügyvezető közterhei

Kérdés: Elláthatja-e egy kft. ügyvezetői tevékenységét egy nyugdíjas személy, ha igen, milyen közterheket kell megfizetni utána?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelem után a 27 százalékos mértékű szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség terheli. A nyugdíjas munkavállalót a járulékalapot képező jövedelem után 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulék és a 10...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 18.

Bírósági végzés alapján kifizetett juttatások közterhei

Kérdés: Milyen összegű közterheket kell levonni a dolgozótól, illetve mit kell megfizetnie a munkáltatónak a bíróság által megítélt alábbi kifizetések után: elmaradt munkabér címén 3 millió forint és ennek kamata, bérkülönbözet címén 800 ezer forint és ennek kamata, végkielégítés 1 040 000 forint, valamint átalány-kártérítés 2 609 000 forint?
Részlet a válaszából: […] ...van szó, így a kártérítés összege szja- és ígyeho- és járulékmentes kifizetés. A fennmaradó szja-köteles jövedelemből nem lehetjárulékalapot képező jövedelemként figyelembe venni a Tbj-tv. 21. § c) pontjaértelmében a kamatot, amely után ennek megfelelően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 28.

Többes jogviszonyú kiegészítő tevékenységű evás egyéni vállalkozó jövedelemkorlátja

Kérdés: Szüneteltetni fogják-e a nyugdíjfolyósítást 2010-től a 62. életéve betöltéséig annak az 1949-ben született, kiegészítő tevékenységet folytató evás egyéni vállalkozó nőnek, aki heti 40 órás munkaviszonyban áll, és keresete magasabb, mint a minimálbér? A vállalkozó evás bevétele 10 százaléka alapján fizet nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, ez nem éri el a havi minimálbér összegét. Mi számít jövedelemnek az evás egyéni vállalkozásban, és ez mennyi lehet, hogy ne szüneteltessék a nyugdíj folyósítását?
Részlet a válaszából: […] ...kellegymáshoz viszonyítani.A 2009-es évben az éves keretösszeg 858 000 forint (71 500forint x 12 hónap). A Tbj-tv. 4. § k) pontja szerint járulékalapot képezőjövedelem: 1. az Szja-tv. szerinti, összevont adóalapba tartozó, azönálló és nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet a válaszából: […] ...közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével –,amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képezőjövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbérhavi összegének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Szabadságmegváltás és végkielégítés közterhei

Kérdés: Szabadságmegváltás, illetve végkielégítés esetén milyen járulékokat, közterheket kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...származó, az adóelőleg számításánál figyelembe veendő jövedelem. Ebből következően a Tbj-tv. 4. §-ának k) pontja értelmében járulékalapot képez, tehát a foglalkoztatónak meg kell utána fizetnie a 29 százalék társadalombiztosítási járulékot.Ezen túlmenően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.

Járulékfizetés munkaügyi per után

Kérdés: Egy volt dolgozónknak – aki ráadásul 2001-től nyugdíjas – munkaügyi per elvesztése után 1999-re vonatkozóan ki kellett fizetnünk az elmaradt túlóradíjat és ennek kamatait. Milyen társadalombiztosítási kötelezettségeink keletkeztek a kifizetett összeg után, illetőleg változik-e a nyugdíja a biztosítottnak?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség (legyen szó akár társadalombiztosítási, akár egyéni járulékról) csak a biztosítási kötelezettséggel járó és járulékalapot képező jövedelem után keletkezik.A kamat kifizetésére nem a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.