Szolgálati járandóságban részesülő társas vállalkozó járulékai

Kérdés: Helyesen jár el az a társas vállalkozás, amely a szolgálati járandóságban részesülő főfoglalkozású tagja után január-július hónapban megfizetett minimumjárulékokat augusztus hónapban, az elmaradt jövedelem tényleges kifizetésekor levonja a fizetendő járulékokból, és csak a különbözetet vallja és fizeti meg? A társaság az év első hét hónapjára nem fizetett jövedelmet a tagja részére, személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség sem keletkezett, így az adót a teljes összeg után megfizetik, a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót viszont tulajdonképpen csak az augusztusi jövedelem után.
Részlet a válaszából: […] ...minden hónapban eleget kell tenni azzal, hogy amelyik hónapban a tényleges tagi jövedelem meghaladja a minimális adó- vagy (bármelyik) járulékalapot, akkor a fizetendő összeget a tényleges tagi jövedelem alapján kell meghatározni, függetlenül az előző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 11.

Betéti társaság beltagjának közterhei

Kérdés: Milyen közteherfizetési kötelezettsége keletkezik egy betéti társaság beltagjának? Milyen jogviszonyban végezheti a vezető tisztségviselői tevékenységet, illetve amennyiben személyesen szeretne közreműködni a társaság tevékenységében, azt milyen módon teheti meg?
Részlet a válaszából: […] ...150 százaléka lesz. A?tényleges jövedelem alapján kell megfizetni a közterheket, ha annak összege az említett minimális adó- és járulékalapnál magasabb.Amennyiben a társas vállalkozóként biztosított több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 21.

Egyszemélyes kft. tagjának közterhei

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettségek keletkeznek egy egyszemélyes kft. tagja és ügyvezetője után, aki a társaság tevékenységében 4 órás munkaviszony keretében személyesen közreműködik (adatfeldolgozást végez), az ügyvezetői megbízásért külön díjazásban nem részesül, és egy másik kft.-ben napi 4 órás munkaviszonyban szintén munkát végez?
Részlet a válaszából: […] ...mely szerint a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a nyugdíjjárulék alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem, ha a társas vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll. A heti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 29.

Kft. nyugdíjas tagjainak járulékai

Kérdés: Kell valamilyen társadalombiztosítási közterhet fizetni egy kft. két 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező nyugdíjas tagja után, ha mindkét tag ügyvezető, és személyesen is közreműködik a társaság tevékenységében? A tagok a társasági szerződés szerint megbízási jogviszonyban látják el az ügyvezetői tevékenységet, amelyért megbízási díjban nem részesülnek, a munkavégzés pedig heti 20 órás munkaviszony keretében történik.
Részlet a válaszából: […] ...minősülnek.A Tbj-tv. a több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállása esetén úgy rendelkezik, hogy a járulékalap után mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni a nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.

Nappali tagozatos főiskolai hallgató egyéni vállalkozó

Kérdés: Megtarthatja főállású státuszát a nappali tagozatos főiskola mellett egy fiatal gazda, aki nagy összegű támogatást nyert egy pályázaton, amelynek a feltétele volt, hogy főállásban végezze a tevékenységét, viszont 5 éven belül el kell végeznie egy felsőfokú oktatási intézmény által indított képzést is?
A főállású egyéni vállalkozóra előírt járulékokat természetesen megfizetné ez alatt az idő alatt is.
Részlet a válaszából: […] ...természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a nyugdíjjárulék alapja ebben az esetben a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem, evaadózó egyéni vállalkozó esetében az Eva-tv.-ben meghatározott adóalap 4 százaléka,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 31.

Egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége több munkaviszony esetén

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik annak az egyéni vállalkozónak, akinek van egy heti 30 és egy heti 10 órás munkaviszonya is? Kell minimumjárulékot fizetnie, vagy a két munka­viszony együttes munkaideje alapján csak a kivét után köteles megfizetni a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...31. §-ában, melynek (1) bekezdése úgy szól, hogy több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállása esetén a járulékalap után mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni a nyugdíjjárulékot, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 4.

Tanulmányait szüneteltető egyetemi hallgató társas vállalkozói jogviszonya

Kérdés: Hogyan kell elbírálni annak a társas vállalkozónak a jogállását, aki nappali tagozatos egyetemi hallgatóként alapította meg a vállalkozását, de jelenleg szünetelteti a tanulmányait? Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik ebben az esetben, illetve jogosult lesz-e az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira a vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése értelmében a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a nyugdíjjárulék alapja a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem, evaadózó egyéni vállalkozó esetében az Eva-tv.-ben meghatározott adóalap 4 százaléka,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 29.

Szociális szövetkezet tagjainak jogviszonya, közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik annak a most induló szociális szövetkezetnek, amely 7 fővel alakult, akik közül 2 fő nyugdíjas, 1 fő egyetemista, 2 fő foglalkoztatott, 1 fő ügyvezető igazgató egy másik cégnél heti 36 órás munkaviszonyban, 1 fő pedig egy betéti társaság kisadózó beltagja? Kötelező a minimálbér után járulékot fizetni a tagoknak abban az esetben, ha nem dolgoznak a vállalkozásban és bért sem kapnak? Tagi vagy alkalmazotti jogviszonyban kell bejelenteni a szövetkezet tagjait?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozási jogviszonyban állók csak akkor, ha díjazásuk havonta eléri a minimálbér 30 százalékát –, és a részükre kifizetett járulékalapot képező jövedelem (munkabér, megbízási díj) után a 7 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulékot, továbbá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 3.

Mezőgazdasági őstermelő

Kérdés: Mi alapján lesz biztosított az őstermelő abban az esetben, ha virágtermeléssel foglalkozik, és az értékesítésből származó bevétele 2013-ban meghaladta a 250 000 forintot? Tehet nyilatkozatot magasabb összegű járulékalap választásáról? Ha igen, annak mindenképpen el kell érnie legalább a minimálbér összegét? Szerez szolgálati időt, illetve milyen ellátásokra lesz jogosult az őstermelő ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...forint feletti bevétel nem tekinthető őstermelői tevékenységből származó bevételnek, tehát azt a biztosított mezőgazdasági őstermelő járulékalapjaként sem lehet figyelembe venni. Ennek következtében a virágértékesítésből származó 250 ezer forintot meghaladó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 18.

Többes jogviszonyú ügyvezető járulékai

Kérdés: Köteles társas vállalkozóként is megfizetni a járulékokat egy két ügyvezetővel működő gazdasági társaság egyik ügyvezetője, aki ugyanannál a társaságnál munkavállalóként heti 40 órában egyéb tevékenységet is végez? Elfogadható ez a munkaviszony főfoglalkozásként annak ellenére, hogy ugyanannál a kft.-nél áll fenn, mint az ügyvezetői jogviszony, vagy csak egy másik foglalkoztatónál történő foglalkoztatás ismerhető el? Munkavállalóként elegendő a garantált bérminimumnak megfelelő bérezés, vagy a munkabér összegének el kell érnie a minimálbér 112,5 százalékát, illetve másfélszeresét?
Részlet a válaszából: […] ...szabály értelmében a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a nyugdíjjárulék alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem, ha a társas vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 17.
1
2
3