Kft. tagjainak közterhei

Kérdés:

Be kell adni a 'T1041-es bejelentést egy kft. többségi tulajdonos tagjáról abban az esetben, ha a korábbi ügyvezető kilépése miatt a továbbiakban ő lesz a társaság ügyvezetője, és tevékenységét megbízási jogviszonyban végzi? Végezhető ingyenesen az ügyvezetői tevékenység, vagy kötelező a díjfizetés? A tagnak korábban volt egy heti 40 órás munkaviszonya, ami megszűnt. Kell valamilyen közterhet fizetni az ügyvezető után, ha a társaság jelenleg nem működik, semmilyen tevékenységet nem végez, várhatóan 2023 novemberében kezdi meg tevékenységét? A társaságba a korábbi tag kilépésével belépett egy új (49 százalékos) tulajdonos, aki rendelkezik egy teljes munkaidős munkaviszonnyal. Fel kell tüntetni a havi '08-as bevalláson a kisebbségi tulajdonost is? Mikortól lépnek hatályba a változások, ha a társaságiszerződés-módosítás 2023. június 1-jén készült, de a cégbíróság csak június 11-én jegyezte be?

Részlet a válaszából: […] ...a szochót is meg kell fizetni, biztosítási – és ezzel járulékfizetési – kötelezettség viszont csak akkor keletkezik, ha a tárgyhavi járulékalapot (azaz szja-alapot) képező jövedelem eléri vagy meghaladja a minimálbér 30 százalékát.(Kéziratzárás: 2023. 07....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

Egyéni vállalkozás GYET mellett

Kérdés:

Valóban egyenértékű egy heti 36 órás munkaviszonnyal a főállású anyaság? Mellékfoglalkozásúnak fog minősülni ez alapján az az átalányadózó egyéni vállalkozó, aki 2023. március hónapjától gyermeknevelési támogatást kíván igényelni 3 gyermekére tekintettel? Választható GYET mellett a kisadózás?

Részlet a válaszából: […] ...értelmében mentesül a havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség alól. Tehát átalányadózó egyéni vállalkozóként a járulékalapja és a szociálishozzájárulásiadó-alapja az átalányban megállapított, személyijövedelemadó-köteles jövedelemmel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.

Átalányadózó egyéni vállalkozó minimumközterhei

Kérdés:

Levonhatja a társadalombiztosítási járulék, illetve a szociális hozzájárulási adó alapjából a korábban figyelembe vett járulék- és adóalapot az átalányadózó egyéni vállalkozó abban az esetben, ha az első negyedévben az éves minimálbért jelentősen meghaladó összegű bevételt realizál, az év hátralévő időszakában azonban a bevételei alatta maradnak a havi minimálbér összegének? Mentesül ebben az esetben a vállalkozó a II–IV. negyedévre a minimálisjárulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség alól, vagy minden hónapra meg kell fizetnie a minimálbér utáni közterheket?

Részlet a válaszából: […] ...átalányban megállapított, személyijövedelemadó-köteles jövedelem, csökkentve az év korábbi negyedévében, negyedéveiben járulékalapként figyelembe vett összeggel, elosztva annyi hónappal, ahány hónapban az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 31.

Tag jogviszonya

Kérdés: Elegendő a minimálbért fizetni munkabérként egy betéti társaság beltagja részére, aki heti 40 órás munkaviszony keretében látja el az ügyvezetői tevékenységet? Kötelező díjazást fizetni számára abban az esetben, ha szakképzettséget igénylő munkakörben személyesen is közreműködik a társaság tevékenységében, vagy ez történhet díjazás nélkül? Végezheti esetleg a munkát megbízási jogviszonyban? Amennyiben igen, milyen kötelezettségei keletkeznek?
Részlet a válaszából: […] ...§-a (1) bekezdésének f) pontjában foglaltak szerint kell elbírálni, tehát azt kell megvizsgálni, hogy az e tevékenységből származó, járulékalapot képező jövedelme havi szinten eléri-e a minimálbér 30 százalékát vagy naptári napokra ennek harmincadrészét....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.

Német állampolgár ügyvezető

Kérdés: Német állampolgár magánszemély megbízási jogviszony keretében ügyvezetőként történő foglalkoztatása mellett mire figyeljen az a kettő nem kapcsolt viszonyban álló magyarországi társas vállalkozás, akik nem rendelkeznek külföldön telephellyel? A német ügyvezető Magyarországon lakcímmel nem rendelkezik, állandó lakóhelye és a létérdek központja Németországban van. Németországban nem rendelkezik állami egészségbiztosítással, csak magánnal, jövedelmet csak a kettő magyarországi székhelyű vállalkozás juttat részére, mindketten a minimálbér összegét többszörösen meghaladó összegben. A német ügyvezető tevékenységét a magyarországi jelenlétén túl az Unió területén több országból el tudja látni home office keretében, de egyik országban sem tölt 183 napot. Van valamilyen kötelezettsége a német állampolgárnak annak nyilvántartására, hogy az egyes országok területén milyen mértékű munkavégzés történt részéről? A1-es igazolás hiányában a magyar munkáltatókat milyen adók és járulékok terhelik? Van jelentősége annak, hogy az önálló jogkörű német ügyvezető egyedül vagy más, szintén önálló jogkörrel rendelkező magyar állampolgár ügyvezető mellett látja el tevékenységét?
Részlet a válaszából: […] ...adót.Ugyanakkor, mivel nem Magyarországon adózik, nincs szja-előleg-alap számításánál figyelembe veendő jövedelme, így a járulékalapot a Tbj-tv. 27. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján kell meghatározni. E szerint, ha nemzetközi szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Egyéni vállalkozó közterheinek alapja

Kérdés: Köteles a garantált bérminimum alapján megfizetni a járulékokat, illetve megfelelő a minimálbér figyelembevétele egy burkoló fő tevékenységű egyéni vállalkozó esetében, tekintetbe véve, hogy a burkolói tevékenységhez már nem kell szakképesítés? Ezzel összefüggésben további kérdés, hogy ugyanez a vállalkozó élhet-e a szakképzettséget nem igénylő munkavállalók után járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel a burkoló munkakörben foglalkoztatott alkalmazottja vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük a második kérdéssel, amelyre határozott nem a válasz. A Szocho-tv. említett kedvezményre vonatkozó 10. szakasza ugyanis meglehetősen pontosan megfogalmazza, hogy mely munkavállalók tartoznak e rendelkezés alapján kedvezményezett körbe. E szerint a kedvezményt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 8.

Minimumjárulék

Kérdés: Valóban módosultak 2021. július 1-jétől az egyéni és társas vállalkozók minimálisjárulék--fizetésére vonatkozó szabályok? Hol található a törvényben a módosítás, és mi a lényege?
Részlet a válaszából: […] 2021. július 1-jétől az egyéni és társas vállalkozók minimális járulékfizetésére vonatkozó szabályok nem módosultak, a minimális járulék alapja változatlanul a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér, illetve garantált bárminimum.Ugyanakkor a szociális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 10.

Végelszámoló jogállása

Kérdés: Helyesen járt el egy végelszámolás alatt álló betéti társaság abban az esetben, ha az egyéb jogviszonnyal nem rendelkező, nyugellátásban nem részesülő végelszámolójának, aki a társaság korábbi tagi jogviszonyban személyesen közreműködő beltagja, a végelszámolás kezdőnapjával megszüntette a biztosítási jogviszonyát? Az érintett végelszámoló díjazás nélkül, ingyen látja el a feladatait, és jelenleg saját maga után havonta megfizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
Részlet a válaszából: […] ...egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot a társas vállalkozástól személyes közreműködésére tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével fizeti meg. A nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 9.

Képesítéssel nem rendelkező egyéni vállalkozó közterheinek alapja

Kérdés: A minimálbér vagy a garantált bérminimum alapján kell megfizetni a minimumjárulékokat egy fodrászatot üzemeltető egyéni vállalkozó esetében, akinek nincs fodrász képesítése, és személyesen nem foglalkozik a vendégekkel? Az üzletben három alkalmazott dolgozik, ők végzik a tevékenységet.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv., illetve a 2011. évi CLVI. tv. a minimális járulék- és adófizetési kötelezettséget a minimálbér alapulvételével írja elő, míg a minimálbér fogalmát – mindkét jogszabály alkalmazásában – a Tbj-tv. határozza meg. A Tbj-tv. 4. §-a s) pontjának 2. alpontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 21.

Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés:

Dolgozhat heti 40 órás munkaviszonyban, illetve adott időszakonként beosztható túlórára egy rokkantsági ellátásban részesülő szakmunkás munkavállaló abban az esetben, ha a munkáltató figyeli, hogy a munkabére ne haladja meg a garantált bérminimumot?

Részlet a válaszából: […] ...d) pontja értelmében meg kell szüntetni a rokkantsági ellátást, amennyiben az érintett keresőtevékenységet folytat, az ebből származó járulékalapot képező jövedelme három egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát.Tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 10.
1
2
3