Kültag személyes közreműködése

Kérdés: Személyes közreműködésnek minősül a kültag által végzett tervezési és tanácsadói tevékenység a betéti társaságban abban az esetben, ha az ügyvezetést a nyugdíjas beltag – aki egyébként a kültag felesége – látja el? A kültag szolgálati járandóságban részesül, és korábban kisadózó egyéni vállalkozóként látta el a tevékenységet, de 2024. október hónaptól cégek számára is fog számlát adni, kisadózásra már nem lesz jogosult, ezért alapította a házaspár a bt.-t. Hogyan alakul a kültag jogviszonya abban az esetben, ha nem vesz ki semmilyen jövedelmet a társaságból?
Részlet a válaszából: […] ...jegyezzük meg, hogy a szolgálati járandóság melletti kereseti korlát számítása során – minimálbér 18-szorosa – a minimum-járulékalapot is figyelembe kell venni.)Ugyanakkor van mód a társadalombiztosítással összefüggő költség csökkentésére.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 24.

Munkaviszony és megbízási jogviszony egy foglalkoztatónál

Kérdés:

Össze kell vonni a jövedelmeket abban az esetben, ha egy részmunkaidőben dolgozó munkavállaló ugyanannál a foglalkoztatónál egy másik tevékenységet is végez megbízási jogviszony keretében? A munkavállaló havi részmunkaidős munkabére 60.000 forint, és emellett a megbízási díja is 60.000 forint, ami önmagában nem éri el a minimálbér 30 százalékát, a két összeg együttesen azonban már meghaladja azt. Kell ez alapján társadalombiztosítási járulékot fizetni a megbízási díj után? A munkaviszonyból származó 60.000 forintos munkabér járulékának és szociális hozzájárulási adójának számítása során a minimálbér 30 százalékát kell figyelembe venni, vagy a tényleges díjazást? A munkavállaló ápolási díjban részesül.

Részlet a válaszából: […] ...havonta kell elbírálni, és a biztosítási kötelezettség elbírálásánál, az ugyanannál a foglalkoztatónál a naptári hónapban elért járulékalapot képező jövedelmeket össze kell számítani.Fenti előírás alapján tehát a kérdésben említett összevonási szabályt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Szolgálati idő rokkantsági ellátáshoz

Kérdés:

Melyek azok a szolgálati idők, amelyeket a rokkantsági ellátás megállapításához figyelembe vesznek?

Részlet a válaszából: […] ...közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével –, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme elérte a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincadrészét,f) az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Részmunkaidős munkavállaló nyugdíja

Kérdés:

Milyen hátránnyal jár a nyugdíjra nézve, ha egy munkavállaló nem teljes munkaidőben, hanem pl. napi 6 órás részmunkaidőben dolgozik?

Részlet a válaszából: […] ...összegének a kiszámítására. Ehhez már az arányos szolgálati időt kell felhasználni, ha volt olyan időszak 1996-ot követően, amikor a járulékalap nem érte el a minimálbért.Az öregségi nyugdíj összege az elismert szolgálati időtől és az öregségi nyugdíj...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló foglalkoztatása

Kérdés:

Milyen díjazás adható egy C2-es kategóriába sorolt, 50 százalékos egészségügyi állapotú, rokkantsági ellátásban részesülő személy részére, akit egy kft. részmunkaidőben szeretne foglalkoztatni? Milyen minimális, illetve maximális mértékű munkaidőt érdemes számára megállapítani, ami a nyugdíj megállapítása, illetve a részére jelenleg folyósított ellátás szempontjából is a legoptimálisabb? Milyen közteherfizetést kell teljesíteni vele kapcsolatban?

Részlet a válaszából: […] ...és kereseti korlát nélkül – lehet keresőtevékenységet folytatni.A majdani nyugellátása szempontjából csak a munkabérből származó járulékalap összegének van jelentősége, a munkaidőnek nincs. Ennek ellenére a napi 4 órát elérő munkaviszony (adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony

Kérdés:

Munkaviszonynak számít az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony egy friss diplomás munkavállaló esetében, aki pályakezdőként szeretne elhelyezkedni? Az érintett állami ösztöndíjasként köteles minimum 867 napot munkaviszonyban eltölteni, a munkáltatója viszont ösztöndíjas foglalkoztatás keretében kívánja alkalmazni. Megfelel az előírásoknak ez a foglalkoztatási forma?

Részlet a válaszából: […] ...A társadalombiztosítás szempontjából az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban álló személy biztosítottnak, az ösztöndíj járulékalapot képező jövedelemnek minősül.Térjünk rá az előírt munkaviszonyban töltött napok számára. A Felsőokt-tv. 48/A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.

Kültag jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonyban vehet részt a legkevesebb költséggel egy kisadózó betéti társaság korhatár előtti ellátásban részesülő kültagja a társaság tevékenységében anélkül, hogy veszélyeztetné az ellátását? A részvétel a tevékenységi kör bővülése miatt folyamatosan szükséges, mert a kültag rendelkezik az új tevékenységhez szükséges végzettséggel.
Részlet a válaszából: […] ...számolni kell azzal is, hogy a korhatár előtti ellátásban részesülő személyre kereseti korlát vonatkozik, ami azt jelenti, hogy az éves járulékalapot képező jövedelme nem haladhatja meg a minimálbér 18-szorosát.A kisadózói tevékenységből származó jövedelemként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.

Többes jogviszonyú ügyvezető

Kérdés: Kell valamilyen közterhet fizetni egy újonnan alapított kft. tulajdonos-ügyvezetője után, aki ingyenes megbízás keretében végzi a tevékenységét, emellett főállású kisadózó egyéni vállalkozó, valamint rendelkezik egy heti 20 órás munkaviszonnyal is? Teljes szolgálati időt szerez a havi 50 ezer forint tételes adó és a havi 100 ezer forintos munkabér járulékainak megfizetésével?
Részlet a válaszából: […] ...származó ellátási alap (50 ezer forintos tételes adó esetén 102 ezer forint) és a munkaviszonyból származó 100 ezer forintos járulékalap együttes havi összege eléri a minimálbért, így e két jogviszony alapján az érintett teljes szolgálati időt szerez.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 16.

Járulékfizetési alsó határ

Kérdés: Milyen esetekben kell megfizetni a járulékfizetési alsó határ után a járulékokat, és mikor mentesül a foglalkoztató a fizetési kötelezettség alól? Minden munkavállaló esetén a minimálbért kell alapul venni a minimumjárulék megállapításakor, vagy a középfokú végzettségűeknél már a garantált bérminimumot? Meg kell fizetni a járulékokat a járulékfizetési alsó határ után abban az esetben is, ha a munkavállaló részmunkaidőben dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...a járulékot havonta legalább a minimálbér 30 százaléka, azaz 48 300 forint után akkor is meg kell fizetni, ha a foglalkoztatott tényleges járulékalapot képező jövedelme ennél kevesebb. Ez a járulékfizetési alsó határ.A munkaviszonyban álló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Juttatás munkaviszony megszűnése után

Kérdés: Milyen lehetőség van a munkaviszony megszűnése után a volt alkalmazott részére megállapított prémium, bónusz kifizetésére? A dolgozó munkaviszonya közös megegyezéssel 2020. május 15-én szűnt meg, viszont egészen augusztus 15-ig még segít a volt munkáltatójának szerződések megkötésében, így az aláírt szerződések után kapja az eddigi bónuszokat.
Részlet a válaszából: […] ...nem minden esetben kell bejelenteni a NAV-nak, csak akkor, ha biztosítási kötelezettség jön létre, vagyis a megbízott részére kifizetett járulékalapot képező jövedelem eléri a minimálbér harminc százalékát vagy naptári napokra annak harmincadrészét. A megbízás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.
1
2
3
…
5