100 cikk rendezése:
1. cikk / 100 Kültag személyes közreműködése
Kérdés: Személyes közreműködésnek minősül a kültag által végzett tervezési és tanácsadói tevékenység a betéti társaságban abban az esetben, ha az ügyvezetést a nyugdíjas beltag – aki egyébként a kültag felesége – látja el? A kültag szolgálati járandóságban részesül, és korábban kisadózó egyéni vállalkozóként látta el a tevékenységet, de 2024. október hónaptól cégek számára is fog számlát adni, kisadózásra már nem lesz jogosult, ezért alapította a házaspár a bt.-t. Hogyan alakul a kültag jogviszonya abban az esetben, ha nem vesz ki semmilyen jövedelmet a társaságból?
2. cikk / 100 Szakképzési munkaszerződés hatása a nyugdíjra
Kérdés: Befolyásolja valamilyen módon a nyugdíj számítását, ha a munkáltató a saját dolgozói részére szakképzést indít, és néhány munkavállaló hosszú ideje fennálló napi 8 órás munkaviszonya egy 6 órás szakképzési munkaszerződéssé és egy 2 órás részmunkaidős munkaszerződéssé alakul át? A szakképzés egy évig fog tartani.
3. cikk / 100 Végelszámoló kisadózó egyéni vállalkozása
Kérdés: Választhatja a kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti közteherfizetést egy újonnan induló egyéni vállalkozó abban az esetben, ha egy végelszámolás alatt álló kft. tagjaként jelenleg ellátja a végelszámolói tevékenységet is?
4. cikk / 100 Szolgálati idő rokkantsági ellátáshoz
Kérdés:
Melyek azok a szolgálati idők, amelyeket a rokkantsági ellátás megállapításához figyelembe vesznek?
5. cikk / 100 Részmunkaidős munkavállaló nyugdíja
Kérdés:
Milyen hátránnyal jár a nyugdíjra nézve, ha egy munkavállaló nem teljes munkaidőben, hanem pl. napi 6 órás részmunkaidőben dolgozik?
6. cikk / 100 Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló foglalkoztatása
Kérdés:
Milyen díjazás adható egy C2-es kategóriába sorolt, 50 százalékos egészségügyi állapotú, rokkantsági ellátásban részesülő személy részére, akit egy kft. részmunkaidőben szeretne foglalkoztatni? Milyen minimális, illetve maximális mértékű munkaidőt érdemes számára megállapítani, ami a nyugdíj megállapítása, illetve a részére jelenleg folyósított ellátás szempontjából is a legoptimálisabb? Milyen közteherfizetést kell teljesíteni vele kapcsolatban?
7. cikk / 100 Német állampolgár ügyvezető
Kérdés: Német állampolgár magánszemély megbízási jogviszony keretében ügyvezetőként történő foglalkoztatása mellett mire figyeljen az a kettő nem kapcsolt viszonyban álló magyarországi társas vállalkozás, akik nem rendelkeznek külföldön telephellyel? A német ügyvezető Magyarországon lakcímmel nem rendelkezik, állandó lakóhelye és a létérdek központja Németországban van. Németországban nem rendelkezik állami egészségbiztosítással, csak magánnal, jövedelmet csak a kettő magyarországi székhelyű vállalkozás juttat részére, mindketten a minimálbér összegét többszörösen meghaladó összegben. A német ügyvezető tevékenységét a magyarországi jelenlétén túl az Unió területén több országból el tudja látni home office keretében, de egyik országban sem tölt 183 napot. Van valamilyen kötelezettsége a német állampolgárnak annak nyilvántartására, hogy az egyes országok területén milyen mértékű munkavégzés történt részéről? A1-es igazolás hiányában a magyar munkáltatókat milyen adók és járulékok terhelik? Van jelentősége annak, hogy az önálló jogkörű német ügyvezető egyedül vagy más, szintén önálló jogkörrel rendelkező magyar állampolgár ügyvezető mellett látja el tevékenységét?
8. cikk / 100 Kültag jogviszonya
Kérdés: Milyen jogviszonyban vehet részt a legkevesebb költséggel egy kisadózó betéti társaság korhatár előtti ellátásban részesülő kültagja a társaság tevékenységében anélkül, hogy veszélyeztetné az ellátását? A részvétel a tevékenységi kör bővülése miatt folyamatosan szükséges, mert a kültag rendelkezik az új tevékenységhez szükséges végzettséggel.
9. cikk / 100 Kft. ügyvezetőjének közterhei
Kérdés: Hogyan kell megállapítani az egyszemélyes kft. tagjának jövedelmét, illetve járulékalapját visszamenőleg a 2019., 2020. és 2021. évekre abban az esetben, ha a tag megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetői teendőket? A kft. nem működik, ezért elmulasztották beadni a '08-as bevallásokat, amelyeket most pótolni szükséges. Ki kell egészítenie a kft.-nek a minimálbér összegére az ügyvezető tagi jövedelmét, ha a kérdéses időszakban máshol dolgozott, de 2020-ban és 2021-ben vannak olyan hónapok, amikor a bére nem érte el az akkori minimálbért? Mikortól él az a szabály, hogy a részmunkaidőben történő foglalkoztatások összeadódnak, ezért ha valahol 20 órában van foglalkoztatva, akkor a kft.-ben, ahol tag és ügyvezető, elegendő a 20 órának megfelelő díjazás? Vonatkozik ez a megbízási díjra is? Ha például megbízási díjat kapott, és nem munkaviszonyban volt, akkor tekinthetjük a minimálbér részének a megbízási jogviszony jövedelmét?
10. cikk / 100 Hiányzó jogosultsági idő
Kérdés: Megszerezheti a kedvezményes nyugdíjhoz szükséges 40 év jogosultsági időből hiányzó 179 napot úgy egy nő, hogy az öregségi nyugdíjban részesülő kisadózó egyéni vállalkozó férje bejelenti részmunkaidőben havi 60 ezer forintos munkabérrel? Okozhat bármilyen problémát a nyugdíjjogosultság elbírálása során, hogy a férj volt a munkáltató, illetve, hogy az érintett egy műtét miatt feltehetően hosszabb ideig keresőképtelen lesz? A munkavállaló korábban 20 évig folyamatosan ugyanazon a munkahelyen dolgozott. Beleszámít a nyugdíjalapjába, ha a korábbi munkaviszonyából elmaradt munkabér, illetve kártérítés kerül számára megállapításra?
