Rehabilitációs ellátásban részesülő egyéni vállalkozó kivétje

Kérdés: Mennyi lehet a vállalkozói kivétje egy 1956-ban született egyéni vállalkozónak, aki 2002-től rokkantsági nyugdíjban részesült, amely 2012-ben rehabilitációs ellátássá változott, így főfoglalkozásúvá vált, és havi 108 ezer forint után fizeti a járulékait? Az ellátás összege 45 245 forint, amelyet a vállalkozó nem szeretne elveszíteni. Igénybe veheti a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt a kiváltott rehabilitációs kártyája alapján?
Részlet a válaszából: […] ...a nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelmet kell figyelembe venni.Tekintve, hogy ezt a határösszeget mind a havi 108 ezer forintos minimális járulékalap, mind a havi ellátása kétszerese meghaladja, sajnos azt kell megállapítanunk, hogy ezt a határt már túllépte,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 25.

Rokkantnyugdíjas beltag

Kérdés: Lehet-e beltag egy betéti társaságban egy rokkantnyugdíjas személy 2012-ben?
Részlet a válaszából: […] ...a mindenkori kötelező legkisebbmunkabér összegét. A rokkantsági nyugdíj melletti keresőtevékenységből származójövedelem alatt azt a járulékalapot képező jövedelmet, illetve azt ajárulékalapot kell érteni, amely után a Tbj-tv. alapján – a járulékfizetésifelső...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 13.

Szakközép-iskolai tanuló foglalkoztatása

Kérdés:

Milyen kötelezettségei vannak annak a kft.-nek, amely 2011. szeptember közepétől tanuló­­­szerződéssel foglalkoztat egy szakközép-iskolai ta­nulmányokat folytató villanyszerelő tanulót?

Részlet a válaszából: […] ...bejelentési és nyilvántartási kötelezettség terheli, és ugyanezen paragrafus k) 1. pontja szerint a tanulószerződésben meghatározott díj járulékalapot képező jövedelem. Ez alapján tehát a kifizetett díjazás után a foglalkoztatónak meg kell fizetnie a 27...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 11.

Munkaadói és munkavállalói járulék

Kérdés: Hogyan változott a munkaadói és a munkavállalói járulék fizetésének kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ... 2009. VII-től* 1 százalék* 1,5 százalék * A munkaadói járulék mértéke a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalapig 2009. július 1-jétől csökken. A járulékalap minimálbér kétszeresét (143 000 forint) meghaladó része után, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 7.

Rokkantsági nyugdíjas és rendszeres szociális járadékos kereseti korlátja

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a rokkantsági nyugdíjasokra vonatkozó kereseti korlátozást, és hogyan kell a jövedelmeket figyelembe venni a keresetszámítás során? Hogyan kell a keresetet vizsgálni a rendszeres szociális járadékosoknál?
Részlet a válaszából: […] ...azellátást mikor állapították meg. A Tbj-tv. R. 4/A. §-ának (2) bekezdése értelmében azesedékességet követő időpontban kifizetett járulékalapot képező jövedelmet(elmaradt követelést) a járulékfizetési kötelezettség megállapításánál – ajárulékfizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 16.

Eltartott és eltartó

Kérdés: Ki lehet eltartó? Milyen szolgáltatásra jogosult az eltartott hozzátartozó, és milyen feltételekkel?
Részlet a válaszából: […] ...nem maradhatnak egészségügyi ellátás nélkül.2006. szeptember 1-jétől a saját jogú nyugdíjasfoglalkoztatott személyek a járulékalapot képező (jövedelemadó-köteles)jövedelmük után 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékotfizetnek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 13.

Nyugdíjas ügyvezető jogállása

Kérdés: Egy kft. 50+30+10+10 százalékos tulajdoni részesedéssel rendelkező tagjai közül a 30 százalékos tulajdonos, kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő nyugdíjas tag látja el az ügyvezetői teendőket. Jogszerű-e, ha a társaság a nyugdíjas ügyvezetőnek a személyes közreműködése alapján kifizetett jövedelem után 5 százalék baleseti járulékot számol el? Megbízási szerződésben kell-e rögzíteni a vezetői tisztség ellátását, vagy elegendő a taggyűlési határozat? A társasági szerződés mellékszolgáltatást nem állapít meg.
Részlet a válaszából: […] ...kell fizetni, le kell rónia havi 1950 forintos tételes eho-t, viszont megilleti az adójóváírás.Megbízás esetén azt kell vizsgálni, hogy járulékalapot képező(adóelőleg számításánál jövedelemként figyelembe veendő) havi jövedelme eléri-ea tárgyhónapot megelőző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 7.

Kft. közterhei különböző jogviszonyokban

Kérdés: Egy kft. két 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező taggal működik. Az egyik tag nyugdíjas, a másik főállású anya. A céget egy munkaszerződés alapján működő ügyvezető vezeti, akinek nincs tulajdoni része a cégnél. Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a vállalkozást?
Részlet a válaszából: […] ...kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak tekintendő, akinek személyes közreműködésére tekintettel kiosztott és járulékalapot képező jövedelme után a Tbj-tv. 36. § (1) bekezdésében meghatározott 5 százalék baleseti járulékot kell fizetni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 20.

2003. évi járulékfizetési szabályok

Kérdés: 2003-ban hogyan változik a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás, valamint az egyéni járulékok százalékos mértéke?
Részlet a válaszából: […] ...megszüntetése esetén a Mt. 88. § (2) bekezdése alapján kifizetett összeg (átlagkereset) után.A foglalkoztatott a nyugdíjjárulékot a járulékalapul szolgáló jövedelme, legfeljebb azonban a tárgyévre tervezett egy naptári napra jutó bruttó átlagkereset két...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.