31 cikk rendezése:
11. cikk / 31 Minimum-járulékalap magán-nyugdíjpénztári tag esetében
Kérdés: Hogyan kell alkalmazni a minimum-járulékalapot a magán-nyugdíjpénztári tagok esetében? A 125 000 forint után kell bevallani és befizetni a tagdíjat, illetve milyen módon kell bejelenteni, ha nem ez lesz a tagdíj alapja?
12. cikk / 31 Kezdő egyéni vállalkozó közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie 2006. évre annak az egyéni vállalkozónak, aki 2006. szeptember 4-én váltotta ki vállalkozói igazolványát?
13. cikk / 31 Végkielégítés egyéni járulékai
Kérdés: Helyesen járt-e el a munkáltató abban az esetben, ha a munkavállalónak 2005-ben kifizetett végkielégítéséből 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot, valamint magán-nyugdíjpénztári tagdíjat vont le? A volt dolgozó most reklamál a levonás miatt.
14. cikk / 31 Ekho hatálya alá bejelentkezett dolgozó táppénzalapja
Kérdés: Mi lesz a táppénz alapja annak a munkaviszonyban álló dolgozónak az esetében, aki 2006. január 1-jétől bejelentkezett az ekho hatálya alá, és a jövedelmét megosztva az általános szabályok szerint csak a minimálbér után adózik és fizeti meg a járulékokat?
15. cikk / 31 Magán-nyugdíjpénztári tagdíj téves utalása
Kérdés: Hogyan korrigálhatja a munkáltató, ha a magán-nyugdíjpénztári tag járulékát a társadalombiztosítási szervhez utalta?
16. cikk / 31 Nyugdíjas megbízott közterhei
Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettségei vannak a megbízónak a nyugdíjas magánszeméllyel kötött megbízási szerződés alapján kifizetett megbízási díj után, ha a juttatás nem éri el a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát? Igaz-e az, hogy a megbízottnak nem kell fizetnie a járulékokat, ill. a megbízónak a jövedelem összegétől függetlenül meg kell fizetnie a 11 százalékos eho-t?
17. cikk / 31 Török állampolgárságú kft. ügyvezető közterhei
Kérdés: Egy Magyarországon 1999-ben alapított kft.-nek két török állampolgárságú ügyvezetője van. Tulajdonosi részesedésük aránya: 10 százalékos nyugdíjas, ő rendelkezik a munkáltatói jogokkal, 90 százalékos tulajdonos nem nyugdíjas. A társasági szerződés nem rendelkezik sem a személyes közreműködésükről, sem a jövedelmükről. Társas vállalkozóként látják el ügyvezetői tevékenységüket, amelyért havonta a minimálbérnek megfelelő díjazásban részesülnek. Biztosítottnak minősülnek-e, és ha igen, milyen járulékfizetési kötelezettség áll fenn utánuk?
18. cikk / 31 Versenybírók díjazásának közterhei
Kérdés: Egy községi sportegyesület labdarúgó-szakosztályának mérkőzéseit vezető versenybírók díjazást kapnak. Az elszámolást ők hozzák, amelyben versenybírói működési költség, illetve utazási költségtérítés szerepel. Hogyan kell ezeket a kifizetéseket szabályosan elszámolni?
19. cikk / 31 Táppénzen lévő munkavállaló biztosítási díjának közterhei
Kérdés: A munkaadó adóköteles életbiztosítást kötött a munkavállaló részére, díját negyedévente fizeti meg 36 545 forint összegben. Milyen járulékot kell levonásba helyezni a 2004. június hóban esedékes befizetés után, ha a munkavállaló 2004. február 23-tól betegszabadságon, illetve táppénzen volt, 2004. május 18-án szült, és azóta szülési szabadságon van?
20. cikk / 31 Választott tisztségviselők biztosítása
Kérdés: Egy lakásfenntartó szövetkezetnél 3 vezetőségi tag és 1 felügyelő megbízott látja el a szövetkezet irányítását tiszteletdíj ellenében. A tiszteletdíjat negyedévenként veszik fel, egységesen bruttó 56 250 forint összegben. A 4 főből 2 nyugdíjas, akik közül az egyiknek 36 órás munkaviszonya van, 1 fő munkanélküli és egy fő heti 36 órát ledolgozó munkavállaló. Kitől milyen közterhet kell levonni és milyen fizetési kötelezettsége keletkezik a szövetkezetnek?