Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető

Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...ez a brit anyacég – javára biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében munkát végző foglalkoztatott részére kifizetett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével a külföldi vállalkozásnak 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot, valamint a 8...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Nyugdíjas kft.-tag részére fizetett napidíj közterhei

Kérdés: Milyen adót, illetve járulékot kell fizetnie a kft.-nek abban az esetben, ha az egyik személyesen közreműködő öregségi nyugdíjas tagja részére 50 euró napidíjat fizetnek ki a tevékenységgel összefüggő külföldi utazásokra tekintettel? Milyen közterheket kell levonni a tagtól? A személyes közre­működés ellenértékének elszámolása a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozókra vonatkozó szabályok alapján történik.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóról van szó, esetében a napidíj személyijövedelemadó-köteles része személyes közreműködési kötelezettségére tekintettel kapott Szja-tv. szerinti adóelőleg-alapot képező jövedelemnek, illetve – a Tbj-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 24.

Ügyvezető külföldi kiküldetése

Kérdés: A 10 százalékos nyugdíjjárulékon kívül kell valamilyen egyéb járulékot fizetni abban az esetben, ha egy kft. ügyvezetője külföldi kiküldetésre megy?
Részlet a válaszából: […] ...társadalombiztosítás hatálya alá tartozik. Ez annyit jelent, hogy az ügyvezető részére a külföldi kiküldetésének idejére kifizetett járulékalapot képező jövedelem után a 10 százalékos nyugdíjjárulék mellett a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 29.

Kiküldetésben lévő munkavállaló közterhei

Kérdés: Helyesen jár el az építőipari tevékenységet végző foglalkoztató azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik Ausztriában dolgoznak évi 183 napot meghaladó kiküldetésben, ahol ezért a cég adó­számot igényelt, és megfizeti a személyi jövedelem­adót az érintett munkavállalók után? A magyar­országi alapbér és a számfejtett napidíj kifizetése itthon történik, valamint Magyarországon kerül sor a társadalombiztosítási közterhek megfizetésére is a személyi alapbér után. A munkavállalók rendelkeznek A1-es nyomtatvánnyal. Hogyan kell eljárni azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik a 183 nap letelte előtt megszüntetik a munka­viszonyukat? Keletkezik pótlólagos bevallási, illetve befizetési kötelezettség ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezései szerint adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére.A Tbj-tv. 4. §-ának k) 1. pontjába foglalt főszabály szerint járulékalapot képező jövedelemnek – egyebek mellett – az összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 15.

Külföldi napidíj munkaerő-piaci járuléka

Kérdés: Kell-e munkaerő-piaci járulékot vonni a munkavállaló részére külföldi kiküldetés idejére 2010. március hónapban kifizetett napidíjból? A kifizető cég nem árufuvarozással foglalkozik.
Részlet a válaszából: […] ...egészében – a felek között fennálló jogviszonynak megfelelően -adóköteles. Munkaviszony esetén tehát a munkabér része, ami egyben járulékalapis. A 1,5 százalékos munkaerő-piaci járulékot pedig meg kell fizetni amunkaviszonyból származó járulékalapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 4.

Közalkalmazott külföldi napidíja

Kérdés: Milyen járulékokat kell levonni 2009-ben a közalkalmazott részére kifizetett külföldi napidíj adóköteles részéből? Milyen járulékokat kell megfizetnie a munkáltatónak?
Részlet a válaszából: […] ...része esetükben nem önálló tevékenységből származó jövedelemnekminősül, s mint ilyen az adóelőleg alapját képezi. Mivel járulékalapot képezőjövedelemnek – többek között – a nem önálló tevékenységből származó bevételnekaz a része számít,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 26.

Napidíj egészségbiztosítási járuléka

Kérdés: Munkaviszonyban álló dolgozó külföldi kiküldetése esetén kell-e pénzbeli és természetbeni egészségbiztosítási járulékot is vonni a napidíj adóköteles részéből?
Részlet a válaszából: […] ...Ebben az esetben ugyanis a napidíj adóköteles részenem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, és egybenjárulékalapot képez, így az általános szabályok szerint kell belőle levonni azegyéni járulékokat is. Ez azt jelenti, hogy mind a 4...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Napidíj egészségbiztosítási járuléka

Kérdés: Kell-e pénzbeli és a természetbeni egészségbiztosítási járulékot is vonni a napidíj adóköteles részéből, amennyiben egy munkaviszonyban álló munkavállalót külföldi kiküldetésbe küld egy cég?
Részlet a válaszából: […] ...Ebben az esetben a napidíj adóköteles része nem önállótevékenységből származó jövedelemnek minősül, és egyben járulékalapot képez,így az általános szabályok szerint kell belőle levonni az egyéni járulékokatis. Ez az egészségbiztosítási járulék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 25.

Külszolgálat és kiküldetés

Kérdés: Társadalombiztosítási szempontból mi a különbség a külszolgálat és a kiküldetés között?
Részlet a válaszából: […] ...kell figyelembe venni, s mint ilyen, aszemélyijövedelemadó-előleg alapját képezi. Tekintettel arra, hogy a Tbj-tv. 4.§ k) pontja a járulékalapot képező jövedelem körébe – egyebek mellett – azösszevont adóalapba tartozó, nem önálló tevékenységből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 16.

Németországba kiküldött munkavállalók közterhei

Kérdés: Mi a társadalombiztosítási és nyugdíjjárulék alapja, illetve hogyan alakul a felmondás alatt álló dolgozó járulékfizetési kötelezettsége az alábbi esetben? Egy cég az év elején két fő dolgozót küldött ki németországi munkavégzésre. A kiküldetéssel összefüggő uniós E101-es nyomtatványt az egészségbiztosítási pénztár egyévi határidőre adta ki. A két dolgozó idehaza a munkaszerződés szerinti személyi alapbérét kapja (az a minimálbér), és Németországban euróban devizaellátmányban részesül. A magyar-német kettős adóztatást kizáró egyezmény alkalmazásával a két kiküldött dolgozó mind az euróban, mind pedig az itthon forintban kapott összeg után Németországban fizeti meg az adót. Az egyik dolgozó időközben bejelentette felmondását, így május végén megválik a cégtől, visszatér Magyarországra. Ez esetben azonban bizonyossá válik, hogy Németországban nem tartózkodik 183 napot, így jövedelmei Magyarországon lesznek adókötelesek.
Részlet a válaszából: […] ...illetőleg az egyébszerződésben meghatározott díj a járulék alapja.Jelen esetben e jogszabályi hely alapján lehet csakmegállapítani a járulékalapot képező jövedelmet, hiszen nincsszemélyijövedelemadó-előleg számításánál figyelembe vehető jövedelem.A felmondás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 14.