10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető
Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
2. cikk / 10 Ügyvezető külföldi kiküldetése
Kérdés: A 10 százalékos nyugdíjjárulékon kívül kell valamilyen egyéb járulékot fizetni abban az esetben, ha egy kft. ügyvezetője külföldi kiküldetésre megy?
3. cikk / 10 Kiküldetésben lévő munkavállaló közterhei
Kérdés: Helyesen jár el az építőipari tevékenységet végző foglalkoztató azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik Ausztriában dolgoznak évi 183 napot meghaladó kiküldetésben, ahol ezért a cég adószámot igényelt, és megfizeti a személyi jövedelemadót az érintett munkavállalók után? A magyarországi alapbér és a számfejtett napidíj kifizetése itthon történik, valamint Magyarországon kerül sor a társadalombiztosítási közterhek megfizetésére is a személyi alapbér után. A munkavállalók rendelkeznek A1-es nyomtatvánnyal. Hogyan kell eljárni azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik a 183 nap letelte előtt megszüntetik a munkaviszonyukat? Keletkezik pótlólagos bevallási, illetve befizetési kötelezettség ebben az esetben?
4. cikk / 10 Kiküldött munkavállaló közterhei
Kérdés: Hogyan kell megállapítani az adófizetési kötelezettséget abban az esetben, ha egy magyar cég szerződést köt egy EU-tagállamban bejegyzett külföldi társasággal, amelynek keretében 18 hónapra németországi munkára küldi az egyik alkalmazottját? A munkavállaló havi bruttó munkabére 350 000 forint, a napidíja pedig 85 euró. A társaság havi 500 euróért bérel egy lakást a munkavállalójának, aki havonta egyszer utazik haza.
5. cikk / 10 Külföldi napidíj munkaerő-piaci járuléka
Kérdés: Kell-e munkaerő-piaci járulékot vonni a munkavállaló részére külföldi kiküldetés idejére 2010. március hónapban kifizetett napidíjból? A kifizető cég nem árufuvarozással foglalkozik.
6. cikk / 10 Külföldi napidíj figyelembevétele táppénz alapjaként
Kérdés: Táppénzalapot képez-e a külföldi napidíj mint nem rendszeres jövedelem, azaz le kell-e vonni belőle az egészségbiztosítási járulékot?
7. cikk / 10 Külszolgálat és kiküldetés
Kérdés: Társadalombiztosítási szempontból mi a különbség a külszolgálat és a kiküldetés között?
8. cikk / 10 Külföldi napidíj közterhei
Kérdés: Kell-e a munkaadói és munkavállalói járulékot fizetni a munkavállalóknak adott külföldi napidíj adóköteles része után? Melyik jogszabály tartalmazza a külföldi napidíj után fizetendő járulékokat?
9. cikk / 10 Németországba kiküldött munkavállalók közterhei
Kérdés: Mi a társadalombiztosítási és nyugdíjjárulék alapja, illetve hogyan alakul a felmondás alatt álló dolgozó járulékfizetési kötelezettsége az alábbi esetben? Egy cég az év elején két fő dolgozót küldött ki németországi munkavégzésre. A kiküldetéssel összefüggő uniós E101-es nyomtatványt az egészségbiztosítási pénztár egyévi határidőre adta ki. A két dolgozó idehaza a munkaszerződés szerinti személyi alapbérét kapja (az a minimálbér), és Németországban euróban devizaellátmányban részesül. A magyar-német kettős adóztatást kizáró egyezmény alkalmazásával a két kiküldött dolgozó mind az euróban, mind pedig az itthon forintban kapott összeg után Németországban fizeti meg az adót. Az egyik dolgozó időközben bejelentette felmondását, így május végén megválik a cégtől, visszatér Magyarországra. Ez esetben azonban bizonyossá válik, hogy Németországban nem tartózkodik 183 napot, így jövedelmei Magyarországon lesznek adókötelesek.
10. cikk / 10 Megbízott kiküldetése
Kérdés: Egy kft. hivatalos ügyben kiutaztatta finnországi anyacégéhez egyik külsős vállalkozóját, és 5 napra 330 euró napidíjat fizetett részére. Az utazás megbízásos jogviszony keretében történt. Milyen közterheket kell fizetni a napidíj után? Mi lesz az adó-, illetve a járulékalap? Esetleg az egész reprezentációnak minősül?