Egyéni vállalkozó járulékfizetési alsó határa

Kérdés: Helyes-e a járulékfizetési alsó határ megállapítására vonatkozó számítás annak az egyéni vállalkozónak az esetében, akinek a tevékenységre jellemző keresete 140 000 forint, januárban 100 000 forint, februárban 20 000 forint, márciusban 0 forint, áprilisban 200 000 forint, májusban pedig 0 forint átalányban megállapított jövedelmet realizált, és a járulékalap januárban 100 000 forint, februárban 45 000 forint, márciusban 73 500 forint, áprilisban 200 000 forint, májusban pedig 0 forint volt? Kivét esetén miért nem vonható le az a járulékalap, amely után már megfizették a járulékokat akkor, amikor nem volt jövedelem? Vonatkozik-e ez a számítás a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjára, illetve a nem átalányadózó egyéni vállalkozóra is? Meg kell-e fizetni a teljes összeg után a járulékot abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó év közben nem vesz fel jövedelmet, decemberben viszont kétmillió forintot realizál?
Részlet a válaszából: […] ...el a tevékenységre jellemző keresetet, az egyéni vállalkozóaz Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban – a ténylegesjárulékalapot képező jövedelem feltüntetésével – bejelentést tehet arról, hogya társadalombiztosítási járulékot a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 23.

Mezőgazdasági őstermelő járulékfizetése

Kérdés: Milyen járulékfizetési szabályok vonatkoznak a mezőgazdasági őstermelőkre?
Részlet a válaszából: […] ...az e tevékenységből származóbevétele a nyolcmillió forintot nem érte el.Az őstermelői tevékenységből származó bevétel alapján havijárulékalapként a tárgyévet megelőző évi bevétel 20 százalékának egytizenkettedrészét kell figyelembe venni.(PM...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 3.

Megbízási jogviszony

Kérdés: Milyen járulék- és eho-fizetési kötelezettségek terhelik a megbízási jogviszony alapján kifizetett díjazást? Mik a megbízási jogviszony létesítésének lehetőségei fizikai, illetve szellemi munkavégzés esetén?
Részlet a válaszából: […] ...munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyként említ – az a személy biztosított, akinek az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér havi összegének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 11.