Főállású anya vállalkozásai

Kérdés:

Milyen közterheket kell megfizetnie annak a főállású édesanyának, aki egy betéti társaság ügyvezetője, és a társaságban személyesen is közreműködik, emellett pedig van egy egyéni vállalkozása is, ahol a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti közteherfizetést választotta? Kaphatja a GYET-et a vállalkozásai mellett, vagy meg kell szüntetnie valamelyiket?

Részlet a válaszából: […] ...szó szerinti idézésével támasztjuk alá. A Tbj-tv. 28. §-ának (1) bekezdése szerint tehát a Tbj-tv. 27. §-ában meghatározott járulékalap alsó határát arányosan csökkenteni kell azon időszak figyelembevételével, amely alatt a társas vállalkozóa) táppénzben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 30.

Vállalkozás folytatása szülés után

Kérdés: Mikor kezdhet el legkorábban dolgozni az ellátásai veszélyeztetése nélkül egy kozmetikus egyéni vállalkozó, aki várhatóan december végén fogja második gyermekét megszülni, jelenleg pedig az első gyermekével gyermekgondozási díjban részesül? Az első gyermek hamarosan betölti a 2. életévét, ekkor az anya GYES-t fog igényelni.
Részlet a válaszából: […] ...tevékenysége folytatását bármikor megkezdheti. A GYES folyósítása mellett tevékenységet folytató vállalkozó alapesetben a minimum-járulékalap után köteles a nyugdíjjárulékot, valamint az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot megfizetni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 29.

Családi gazdaság vezetőjének CSED-re való jogosultsága

Kérdés: Jogosult lesz CSED-re az a kismama, aki egy családi gazdaság vezetője, őstermelőként biztosított, és a járulékokat az előző évi bevétele 20 százaléka után fizeti meg? A kismama a gazdálkodás mellett megbízási jogviszonyban is végez munkát egy cégben. Jogosult lesz ez alapján CSED-re, illetve GYED-re? Hogyan válik valaki biztosítottá a megbízási jogviszonyában?
Részlet a válaszából: […] ...szerződés alapján személyesen munkát végző személy abban az esetben lesz biztosított, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincadrészét. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 28.

Mezőgazdasági őstermelő ellátásai szülés esetén

Kérdés: Milyen társadalombiztosítási ellátásra jogosult az a mezőgazdasági őstermelő, aki 2011-ben kezdőként az akkori 78 000 forint összegű minimálbér után megfizette a járulékokat, 2011-ben a bevétele nem haladta meg a 8 millió forintot, amelyről nyilatkozott, így 10 százalék nyugdíjjárulék és 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék fizetésére volt kötelezett? 2012 márciusában veszélyeztetett terhes lett, de a táppénzigényét elutasították, majd 2012. július 28-án szült. Milyen társadalombiztosítási ellátásra szerezhet jogosultságot, ha 2013-ban emelt összegű járulék fizetését vállalja?
Részlet a válaszából: […] ...összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében az adóévre (2013) vonatkozóan vállalnia a törvényben meghatározott járulékalapnál magasabb összeg utáni járulékfizetést. Erre vonatkozóan az első negyedévi járulékbevallásában nyilatkozhat.Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 26.

Mezőgazdasági őstermelő

Kérdés: Milyen jogszabályok vonatkoznak 2012-től a mezőgazdasági őstermelőkre?
Részlet a válaszából: […] ...abban az adóévben, amelyetmegelőző adóévben az Szja-tv. alapján mezőgazdasági kistermelőnek minősült(kivéve ha az adóévre magasabb járulékalap választásáról tesz nyilatkozatot),– illetve a mezőgazdasági őstermelő, aki a Tbj-tv. 5. §-a(1) bekezdésének i)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 28.

Túlvont járulékok visszafizetése

Kérdés: Mi a teendője a foglalkoztatónak, illetve mit kell tennie a foglalkoztatottnak abban az esetben, ha tévedésből a járulékfizetési felső határ elérése után is történt járuléklevonás? Hogyan kaphatja vissza a munkavállaló a túlvont járulékokat? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha több különböző foglalkoztatónál történtek a levonások?
Részlet a válaszából: […] ...A járulékfizetési felső határ számításánál figyelmen kívülkell hagyni továbbá azt az időtartamot, amelyre a foglalkoztatottnakjárulékalapot képező jövedelme nem volt, így különösen ha táppénzben,terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 11.

Egyéni vállalkozóként működő közalkalmazott szülése

Kérdés: Milyen ellátásra és milyen összegben lesz jogosult az a munkavállaló, aki 2003 óta közalkalmazottként dolgozik, első gyermekével 2008. december 31-ig GYED-ben, 2009. október 1-jétől 2010. december 18-ig GYES-ben részesült, ezt követően szabadságát töltötte, majd 2011. február 10-től táppénzen van, és június elején ismét szül? A 2009. január 1-jétől szeptember 30-ig tartó időszakra járó GYED-et egyéni vállalkozói tevékenység miatt vissza kellett fizetnie. A vállalkozói tevékenységet jelenleg is folytatja.
Részlet a válaszából: […] ...feltételekkel.A terhességi-gyermekágyi segély összegét a 2010. január1-jétől 2010. december 18-ig terjedő időtartamra szóló, járulékalapot képezőjövedelme alapulvételével kell megállapítani.E jogviszonya alapján a dolgozó gyermekgondozási díjra isjogosult...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 19.

Nők kedvezményes nyugdíja

Kérdés: Melyek azok az időtartamok, amelyek jogosító időként beszámítanak a nők kedvezményes nyugdíjazásánál, amely életkorra tekintet nélkül 40 év munka után jár?
Részlet a válaszából: […] ...helyi (települési) önkormányzat választottképviselőjeként (tisztségviselője), VI. társadalmi megbízatású polgármesterként,amennyiben járulékalapot képező jövedelemnek minősülőtiszteletdíja (díjazása), illetőleg a tevékenységéből származó,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 1.

Járulékfizetési felső határ részmunkaidős munkavállaló esetében

Kérdés: Le kell-e csökkenteni a járulékfizetési felső határt is abban az esetben, ha valakinek lecsökkent a munkaideje 2 órára?
Részlet a válaszából: […] ...A járulékfizetési felső határ számításánálfigyelmen kívül kell hagyni továbbá azt az időtartamot, amelyre afoglalkoztatottnak járulékalapot képező jövedelme nem volt, így különösen, hatáppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 23.

Járulékok túlvonása a járulékfizetési felső határ elérése után

Kérdés: Mi a teendője a foglalkoztatónak, illetve a munkavállalónak abban az esetben, ha a járulékfizetési felső határ elérése után több járulék került levonásra az előírtnál? Hogyan kaphatja vissza a túlvont járulékot a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatott a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) ajárulékalapul szolgáló jövedelme, legfeljebb azonban a Magyar Köztársaságköltségvetéséről szóló törvényben az egy naptári napra meghatározott összegnaptári évre számított összege után fizeti meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 24.
1
2
3
4